Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2014. június 13., péntek

Rémtörténet a mosávban: az apa meggyilkolta két gyermekét

Szerdán késő este egy férfi érkezett a ramlei rendőrségre és bejelentette: „Megöltem két gyerekemet.”

Az ügyeletes tiszt nem akart hinni a fülének: megismételtette az egyébként nyugodtan viselkedő férfi által mondottakat.

Miután a férfi elismételte a mondatot, a tiszt pontos lakcímet kért, majd az ügyeletes riadócsoport kiszállt a megadott címre, Jásrés mosávba.

Közben a Mágén Dávid Ádom rohammentője is elindult.

Ami ott a szemük elé tárult, a legedzettebb rendőrt és mentőst is elborzasztotta.

„Sok szörnyűséget, sok halált láttam, de ilyet még soha: egy serdülő kislány és egy fiúgyerek megkötözött és agyonszurkált, vérbefagyott holtteste hevert a padlón” – mondta a mentős. A látványtól a rendőrök is nehezen kaptak levegőt.

Amennyit a rémtett elkövetése után két és fél nappal tudni lehet: a tíz éves kislány és a tízenegy éves fiú édesanyjukkal három évvel ezelőtt Amerikába költöztek, és az édesanya látogatóba küldte gyerekeit az apjukhoz. Az pedig talán egy eszelős féltékenységi rohamában gyerekei meggyilkolásával állt bosszút különvált asszonyán.

A Rison Lecion-i járásbíróság csütörtökön egy héttel meghosszabbította a gyermekei meggyilkolásával gyanúsított férfi előzetes letartóztatását.

A tragikus ügyet a bíróságon zárt ajtók mögött tárgyalták. A gyanúsított és a gyermekek neveinek közlését péntek  délutánig nem engedélyezték.

A boldogtalan édesanya kérte, hogy gyerekei földi maradványait szállítsák vissza az Egyesült Államokba.

A férfi ellen öt évvel ezelőtt már felmerült panasz erőszakos viselkedés miatt.


A családi béke megbomlásában szerepet játszott súlyos gazdasági helyzetük is. Az apa a különválás óta nem fizetett gyermektartást. ◙

Négyméteres alagút a fegyház mellékhelységéből • Életfogytiglanira ítélt terroristák menekültek volna

A Galileában lévő Sitá börtön egyik cellájához tartozó mellékhelységből indult ki az a hevenyészve ásott alagút, amelyet biztonsági foglyok ástak.

A börtön kijárata felé ásott alagút már elérte a négy méteres hosszúságot.

Ebben a börtönben tartják fogva az Iszlám Dzsihád gyilkosságért életfogytiglani büntetésre ítélt terroristáit is.

Az alagutat egy börtönőr megtámadásával gyanúsított rab cellájának alaposabb vizsgálata során fedezték fel.

Egy másik cellában ásásra alkalmassá tett szerszámot találtak, valamint egy börtönőr-kimenő egyenruhát.

A biztonsági rabokat a cellák teljes átvizsgálásáig más intézetekbe szállították.

2014. június 12., csütörtök

Kicsoda Ön, (következő) elnök úr?


"Kétféle jeruzsálemi van: Rivlinek és nem-Rivlinek" – élcelődött évekkel ezelőtt a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió egyik riportműsorában Reuven Rivlin, akit a köznyelv csak "Rubi" becenevén ismer, mint ahogyan Netanjáhut is inkább "Bibi" néven emlegetik.

Népes, tekintélyes család fia. Édesapja is elnökjelölt volt 1952-ben, az első államelnök, Chájim Weizban professzor halála után. 

Az első Rivlin 1809-ben érkezett az akkor még ottomán-török uralom alatt sínylődő, iszonyúan elmaradott Erec-Jiszráélbe. Hillél Rivlin a "Vilnai Gáon" néven ismert Elijah ben Slomo Zalman Kremer rabbi (1720 – 1797) tanítványai – sőt, állítólag rokonai – közé tartozott, akik az újkor első, askenázi zsidó visszatelepülői voltak. A "Gáon", aki ezt az elnevezést (zseni, lángész) rendkívüli szellemi képességeiért érdemelte ki, úgy számította, hogy eljöttek a végső idők, és meg kell kezdeni az ősök földjére történő visszatelepülést. 

Harminc évvel később az anyai ág ősei is megérkeztek a mai Belarusz, vagyis Fehéroroszország területéről. Ők chábád (lubavicsi) chászidok voltak.


Hillél unokája, Joszéf Jesájáhu Rivlin a XIX. századi szentföldi zsidó közösség egyik vezetője volt: kezdeményezője a zsidók fokozatos kiköltözésének a túlzsúfolt, egészségtelen óvárosi negyedből a falakon kívül épített, az akkori idők szerint modern, európai igények szerint tervezett új városnegyedekbe. Az ő emlékét idézi a Rivlin utca a főváros Náchlát Siv'á negyedében.

Rubi Rivlin egyaránt tájékozott jogi és államjogi, történelmi, vallási és orvosi téren. Talán utóbbi az oka, hogy már évtizedek óta vegetariánus. A labdarúgó sport is leköti: gyermekkora óta a Betár Jeruzsálem csapat lelkes szurkolója.

A nemzeti egység híve, a törzsi, politikai és szociális széthúzás esküdt ellensége. Példaként saját családját hozza fel: az említett Hillél nevű ős, aki a chaszidizmus esküdt ellenfeleiként ismert "mitnágdim", vagy "litvák" irányzathoz tartozott, éppen egy chászid ritusú család lányát vette feleségül. (Mindkét irányzat követői a mai napig szigorúan ortodox zsidók, és az ellentét már sokat enyhült.) Az akkori jeruzsálemi askenázi zsidó közösségben azonban ez volt az első ilyen házasság.

Reuven Rivlin gyakran hangoztatja, hogy Izrael Állama nem a Holokauszt következménye, hanem történelmi szükségszerűség, miután ez a föld Izrael népének a földje, ősidőktől fogva az otthona, és Jeruzsálem minden zsidó fővárosa.