A zsidó időszámítás szerinti, most
távozó 5774-es évben jelentékenyen nőtt az ország lakossága, és
meghaladta a 8.9 millió főt. A növekedés részben a belső szaporulatnak
köszönhető, ami pontosan 176,230 volt: 90,646 fiú és 85,584 lány.
A zsidó lakosság meghaladja a számunkra olyannyira baljós történelmi asszociációt hordozó hatmilliót. Izraelnek 6,104,000 zsidó lakosa van.
A rakétatámadások és az ötvennapos hadművelet ellenére stabilan növekvő alija az elmúlt Ros Hásáná óta
24,801 új állampolgárt hozott az országba, akik, eltérően a megszokottól,
egyre inkább a tengeren túlról és Európából érkeznek.
Az ötvennapos “Cuk éjtán”
hadművelet alatt nem egyszer láthattuk a televízió képernyőjén, hogy fiatal
fiúk és lányok kifejezetten bevonulni jöttek a hadseregbe.
A Statisztikai Hivatal ilyenkor a
legnépszerűbb neveket is közzéteszi, amelyeket a szülők adnak újszülöttjeiknek.
Nos, a legnépszerűbb lánynév a Támár. Utána következnek (magyaros átírással):
Noá, Sirá, Adél, Táljá, Jáél, Lianne, Mirjám és Avigáil.
A fiúnevek között a Joszéf vezet,
amelyet a Dániel, Uri, Itáj, Omer, Ádám, Noam, Áriel, Ejtán és Dávid követ.
A zsidó “óévben” 140,591 izraeli
polgár kötött házasságot, és 32,457 volt a válások száma.
Izrael milliói...
Az állam kikiáltása napján, 1948. május 14-én öt arab állam által ellenünk indított háború végeztével az országnak összesen 806 ezer lakosa volt, ebből 660 ezer zsidó.
A Függetlenségi Háború alatt megindult tömegalija révén Izrael népessége már 1949-ben elérte az egymilliót, 1958-ban a kétmilliót. A harmadik millióhoz 1970-ig kellett várni, a négymilliós küszöböt 1982-ben, az ötmillióst 1991-ben, a hatmillióst 1998-ban, a hétmillióst 2006-ban, a nyolcmillióst 2013-ban lépte át az állam.
MIndez az általános népesség, az arab, drúz, cserkesz, és az utóbbi évtizedekben az orosz alijával hozzátartozóként bevándorolt keresztény lakosságot is ideszámítva. ◙
