Jair Lapid pénzügyminiszter úgy gondolja feltölteni a katonai kiadások miatt egyre súlyosabb deficittel küzdő államkincstárat, hogy 15 milliárd sékel értékben áruba bocsát több állami kezelésben lévő óriásvállalatot.
A munkaviszály összesen 11 nagyvállalatra vonatkozik, köztük olyan, az állam mindennapi életére és biztonságára nézve kritikus fontossággal bírókra, mint a Légiipari Vállalat (Táászijá Ávirit), a Hadiipari Vállalat (Ráfáel), az Állami Vízművek (Mekorot), az Elektomos Művek (Chevrát Chásmál), az Izraeli Vasutak (Rákevet Jiszráél), valamint a Repülőtéri Hatóságokra (Resut Szdot hátöufá). Konkrét lépéseket (sztrájkok, szankciók) a Pénzügyminisztérium végső döntése után hoznak.
A Hisztadrut nehezményezi, hogy a kormány egyoldalú, messzemenően előnytelen változtatásokat tervez a munkavállalók tízezreire kényszeríteni, anélkül, hogy a tervezett lépések várható kihatásait megtárgyalta volna az alkalmazottak képviseletével.
A Hisztadrut nehezményezi, hogy a kormány egyoldalú, messzemenően előnytelen változtatásokat tervez a munkavállalók tízezreire kényszeríteni, anélkül, hogy a tervezett lépések várható kihatásait megtárgyalta volna az alkalmazottak képviseletével.
A Pénzügyminisztérium nem tisztázta a munkavállalóknak a kollektív szerződések által eddig biztosított státuszának, munkaviszonyának, jogainak, keresetének a változásokkal előálló új helyzetét.
A privatizációs folyamatok mind Izraelben, mind más országokban rendszerint "karcsúsításokkal", vagyis leépítésekkel, egyes munkafolyamatok olcsóbérű országokba történő "kiszervezésével", és az új tulajdonos önkényes bérpolitikájának az alkalmazottakra történő erőltetésével járnak. ◙

