Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2014. november 16., vasárnap

A hitelkártya-osztály alkalmazottai lopott felhasználói adatokkal próbálták zsarolni a Bank Leumit

Milliós zsarolással gyanúsított bűnszövetkezetet fülelt le a rendőrség.

A nyilvánosságra hozott részletek szerint nyolc személy, akik a Leumi Card hitelkártya-osztályán dolgoztak, milliós összegekkel próbálták megzsarolni a Bank Leumit.

A gyanúsítottak a hitelkártya-részlegen dolgoztak. Munkakörük lehetővé tette, hogy hozzáférhessenek a bank kliensei bizalmas adataihoz.

Ezt kihasználva a nyolc alkalmazott, akik közül egy letartóztatásáig a vállalatnál dolgozott, míg a többiek munkaviszonya korábban megszünt, mintegy kétmillió kliens bankszámla-adatait rögzítette és saját adathordozóira mentette.

Két héttel ezelőtt a bank menedzsmentje fenyegető e-mailt kapott egy tavaly elbocsátott alkalmazottjától. Az egykori alkalmazott, aki jelenleg Thaiföldön tartózkodik, azzal fenyegette meg a bankot, hogy amennyiben nem kap több millió dollárt, társaival közzé teszik kétmillió kliens bankszámla-adatait az interneten.

A rendőrség több gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezett. Az ügy kivizsgálását a Rison Lecion-i Törvényszékhez utalta.

FORRÁS: ynet hírportál

2014. november 15., szombat

Muzulmán-drúz tömegverekedés Abu Sznán faluban ♦ Húsz sebesült kórházban, egyikük élete veszélyben ♦ A zsidó-arab konfliktus tükre egy falusi verekedésben

Polgárháborús hangulat Galileában: két muzulmán-arab diák kefijában próbált meg belépni a helység középiskolájába. Az arabok a nemzeti viselettel tüntetni szándékoztak Khair al-Din Rouf Hamdan november 8-án, a Názáret melletti Kafr Kana községben történt lelövése utáni pénteken. (A 22 éves izraeli arab a kiérkező rendőröket késsel fenyegette, és egy rendőr agyonlőtte.)

A drúz tanulók, akik Izrael mellett éreznek, zokon vették a tüntető arabok megjelenését. Hamarosan veszekedés, majd verekedés tört ki az arab és a drúz nemzetiségű tanulók között.

Kis idő múlva az interneten jelentek meg gyalázkodó megjegyzések a két nemzetiség asszonyaival kapcsolatban, mire véres tömegverekedés vette kezdetét – immár a felnőtt lakosság körében. Hamarosan lőfegyverek is előkerültek. A véres összetűzésnek a kiérkező rendőrség vetett véget.

Összesen 43 sebesültet szállítottak kórházba; vasárnap délben még huszat ápoltak. Egy sebesült állapota igen súlyos.

A viszony a falu két etnikuma között soha sem volt felhőtlen; az utóbbi hetekben azonban nagyon megromlott. Amikor november 5-én, szerdán egy palesztin terrorista belegázolt a jeruzsálemi villamosmegállóban várakozók közé, aminek következtében Dzsaddan Asszad drúz határőr meghalt, a Hamaszt és a terrort éltető helyi arabok megelégedésüket és kárörömüket fejezték ki a drúz határőr-tiszt halála fölött. 

*
A zsidó-arab konfliktus tükre egy falusi verekedésben 

Az izraeli arabság az utóbbi hetekben egyre egyértelműbben Izrael Állama és a zsidó lakosság ellen fordul, és a palesztin arab “ügy” mellé szegődik. A muzulmán ifjúság radikalizálódik.

Mind az izraeli, mind a Palesztin Autonómia területén élő arabok túlnyomó része muzulmán vallású. A tanultabb keresztény arabok a kivándorlás és a muzulmánok jóval nagyobb mérvű szaporodása révén egyre fogyó kisebbséggé válnak.

A milliós izraeli muzulmán-arab népesség mellett, gyakran ugyanazokban a falvakban élő drúz kisebbség 120 ezer főt számlál. Egy az Iszlámból kivált szektát alkotnak. Arabul beszélnek. Másokkal nem házasodnak. Legendáik szerint őseik a Kaukázusból érkeztek a Közel-Keletre, amit európaias megjelenésük is igazol.

Az izraeli drúzok határozottan kiállnak az állam és az ország zsidó lakossága mellett. Fiataljaik katonakötelesek, bátor és fegyelmezett harcosok. Ez az egyik forrása az arab népesség irántuk táplált ellenszenvének, amely érzés kölcsönös.

Legtöbbjük drúz községekben él, de a vegyes lakosságú településeken is megférnek arab szomszédaikkal. A fentihez hasonló konfliktusok ritkán fordulnak elő.

Abu Sznán falu Nahariától 10 kilométerre délkeletre fekszik. Az internetes Wikipédia vonatkozó szócikke szerint 13,000 lakosa közül 7000 muzulmán arab, 4000 drúz, és 2000 keresztény arab.
Az első újkori, megbízható felmérést 1875-ben végezte egy Victor Guérin nevű francia felfedező, aki Abu Sznánban 400 lakost talált, közülük 260 drúz, és 140 keresztény volt. Muzulmán lakosokat nem említett.
Közel fél évszázad múltán, 1922-ben, amikor az országot “Palesztina” néven brit mandátum kormányozta, Abu Sznán 518 lelket számlált. Ebből 247 volt keresztény, 228 drúz és 43 muzulmán.  
Az 1931-es felmérés 605 lakost mutat ki, közülük 311 drúz, 274 keresztény, és mindössze 20 muzulmán.  
Megismételjük: ma a 13,000 lakosból 7000 muzulmán arab, 4000 drúz, és 2000 keresztény arab.
A tendencia világos. A muzulmán arab népelem, ha valahová betelepszik, gyorsan szaporodik, majd a kezdeti gyarapodás után magához veszi a kezdeményezést, eluralkodik a településen, és erővel igyekszik érvényesíteni a maga szokásait és elveit a kisebbségbe kerültekkel szemben.

Ez történik a keresztény szent városnak számító izraeli Názáreret és a palesztin Betlehem esetében is, ahol az immár többségbe került muzulmán arabok mecseteket emelnek a keresztény templomok közvetlen közelében, és mindent megtesznek a kisebbséggé vált őslakók ellehetetlenítésére, majd elűzésére.

Ez történt és történik világpolitikai léptékben Izraelben és Európában is. Franciaország: észak-afrikai arab bevándorlók; Nagy Britannia: pakisztáni bevándorlók; Németország: török bevándorlók; Oroszország: csecsenek, stb.

Megoldás nincs a láthatáron. ◙

2014. november 10., hétfő

Belehalt sérülésébe a Tel Avivban megkéselt katona


Belehalt sérülésébe Almog Siloni 20 éves katona Modiinból, akit ma délben késelt meg egy Söchemből (Nablusz) beszivárgott arab terrorista a tel-avivi Hagana vasútállomás előtt. ◙