Ismét Szíriában támadott a Légierő ♦ Rakétát lőttek a gépkocsira, amelyben a csütörtöki rakétákat kilövő terroristák utaztak

Pénteken délelőtt az Izraeli Légierő gépe – helyi szemtanúk szerint egy drón – rakétát lőtt egy autóra. A gépkocsiban utazó öt személy életét vesztette. Valamennyien az Iszlám Dzsihád terrorcsoporthoz tartoztak, amely csütörtökön a kora esti órákban négy rakétát lőtt ki izraeli területre.

Szíriai jelentések szerint az autó utasai polgári személyek voltak.

A gépkocsi a szíriai Kuneitra város körzetében, az izraeli határtól mintegy 15 kilométerre volt, amikor a rakéta telibe találta.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kijelentette: nem vagyunk érdekeltek a feszültség eszkalációjában, de aki veszélyezteti polgáraink nyugalmát, életét és biztonságát, súlyos árat fizet érte.

Izrael a mindenkori szíriai kormányt tekinti felelősnek minden támadásért, amely szíriai területről éri Izraelt. ◙

Négy rakétát lőttek ki Szíriából Izraelre ♦ A tüzérség és a Légierő viszonozta a támadást ♦ Irán kezdeményezte?

Csütörtökön a koraesti órákban négy rakétát lőttek ki a Golán fennsík szíriai oldaláról izraeli területre. Két rakéta a Golánon, kettő Észak-Galileában robbant. Sebesülés vagy kár sehol sem keletkezett.

Néhány órával később a Cáhál, az Izraeli Hadsereg tüzérsége és a Légierő támadta azt a Kuneitra térségében lévő bázist, ahonnan a rakétákat kilőtték.

Izrael továbbra is Szíriát tekinti felelősnek minden onnan jövő, izraeli területet ért támadásért.

Az eddigi hasonló incidensekkel ellentétben, amikor a lövedékek a szíriai polgárháborúban szembenálló felek egymás közötti harca folytán értek izraeli területre, a hadsereg értékelése szerint ezúttal szándékos támadásról volt szó, éspedig az Iszlám Dzsihád részéről, amely iráni pénzügyi és katonai irányítás alatt áll.

Fenti értékelés szerint a terrorszervezet a rakétázással a jelenleg orvosi kezelés alatt álló Mohamed Allaan adminisztratív fogságát igyekszik megtorolni Izraelen. A palesztin ügyvéd az Iszlám Dzsihád aktivistája, ezért helyezték adminisztratív fogságba.

Izrael éppenséggel délről, a Gázai-övezetből várt támadást abban az esetben, ha az igen súlyos állapotban lévő Allaan meghalna, ezért az ország déli részén fekvő Asdod  és Beer Séva mellett helyeztek el csütörtökön egy-egy Vaskupola ellenrakéta-üteget. ◙

Migránsok és beszivárgók

Angolul és franciául migrants, németül Migranten, magyarul – újabban – migránsok. Héberül misztanenim (beszivárgók). Minden nyelven többes számban, mert többen vannak, sőt, sokan. Nagyon sokan. És egyre többen lesznek.

Európa minden újságja, rádiója, televíziója foglalkozik velük. Sőt, velük foglalkoznak a legtöbbet. Hálás téma, mindenkit érdekel. Nem annyira Afrika és Közel-Kelet bukott civilizációi, nem is a sok ezer kilométeres utakat megtett vándorok, a „világ legújabb proletárjai” sorsa, sokkal inkább saját sorsuk, sőt, gyerekeik, unokáik sorsa. Amit az új népvándorlás nagyban fog befolyásolni.

Rejtőznek közöttük az Iszlám Dzsihád leendő terrorlegényei? A jövő titka. De Európa arculatát (a szó szoros értelmében) máris megváltoztatják. Egyelőre a parkok, pályaudvarok környékén, aztán a lepukkant negyedekben, ahol rokonaik már ott élnek egy-két nemzedék óta.

A boldogtalanok két irányból tolulnak Európa boldogabbik végei felé. Közép-Ázsiából (Afganisztán) és a Közel-Keletről (Szíria, Irak) Törökországon, a Balkánon és Magyarországon át vezet az út. Kosz szigete és a görög szigetvilág hívatlan vendégek ezreit kénytelen elviselni.

Fekete-Afrika menekülő tömegei a líbiai partokról indulnak, és az olaszországi Lampedusa szigete az első európai föld, amelybe beleütköznek.

Egyetlen ország létezik, amely európai(as) civilizációval, munkalehetőséggel, élhető élettel kecsegtet, és amelyhez nem kell tengeren, lélekvesztőkön átkelni. Egyetlen ország van, amelyet Afrikából szárazföldön lehet elérni.

És ez Izrael.

Afrika tucatnyi országából, de legfőképpen Szudánból és Eritreából érkeznek Egyiptomon és a Szináj-félszigeten keresztül Izrael déli határához.  Az elmúlt évekig semmiféle határkerítés nem állta útjukat. Akiket a szináji beduinok nem öltek meg és nem raboltak ki, a hosszú gyalogút után Izraelben találták magukat. Dél-Tel Avivban tízezrek élnek emberhez méltatlan körülmények között, téli felhőszakadásban, nyári kánikulában, alkalmi munkákból tengődve. Beér  Séva, Árád, Eilat városképéhez is hozzátartoznak, bár jóval szerényebb létszámmal.

A hatóságok későn ébredtek fel. Tavaly többé-kevésbé már készen állt az egyiptomi-izraeli határkerítés a Szináj félsziget és a Negev között. Ám addig tízezrével csempészték a beduinok Izrael városaiba a munkakereső feketéket, akiket itt misztanenim (מסתננים), vagyis beszivárgók néven illetnek.

Mint Európában, úgy itt is a legsúlyosabb szanitáris és közrendi problémák merültek fel. A szakadozó izraeli szociális háló őket ellátni nem tudja, a társadalom befogadni nem akarja, visszatoloncolni őket Afrikába humanitárius és nemzetközi jogi problémákat vet fel. 

Zömük muzulmán, így a biztonsági problémák sem hiányoznak. A dél-szudáni menekültek viszont keresztények. (Érdekes etno-kulturális jelenség: sok afrikai migráns feltűnően nagy keresztet visel a nyakában. Nem holmi vallási buzgóságból: mindössze azt igyekszik bizonyítani az izraelieknek, hogy ő nem muzulmán, nem kell tartani tőle...)

Görögországtól, Szerbiától, Magyarországtól eltérően, innen tovább menni nem lehet. Nincs hová. Itt maradni, vagy hazatérni. Más lehetőség nincs.

Izraelben megpróbálkoztak a mézesmadzaggal: minden Afrikába visszatérő néhány ezer dollárt kapott. A dollármadzagra kevesen haraptak rá. [Kommentelőm kiigazított: két év alatt 10 ezren hagyták el az országot.]

Több, mint ezer illegális behatolót 2013-ban a Negev déli, legbarátságtalanabb éghajlatú részén, egy Száháron nevű telepen helyeztek el, amelyet akár fegyenctelepnek is nevezhetnénk.  Később ugyanitt egy Holot nevű tábort is létesítettek.

Az illegális afrikaiak számát 60-70 ezerre becsülik, de van, aki ennek kétszereséről tud. [Kommentelőm itt is kiigazított: 2015 közepén 45 ezren vannak. A Wikipedia héber kiadása 55 ezret említ.] 

Létszámuk gyorsan növekszik, minthogy gyakran egész családok lépték át a határt és érkeztek Izrael városaiba. Itt született gyerekekeik tankötelesek, izraeli iskolákba járnak. Problémás szociális helyzetük a tanulásban is hátrányt jelent, bár az itt született afrikai gyerekeknek már héber is anyanyelvük.

Augusztus 11-én a Legfelsőbb Bíróság kilenctagú bírói tanácsa olyan faramuci határozatot hozott, hogy ugyan nincs ok eltörölni a Kneszet – az állam törvényhozói intézménye – korábbi, a beszivárgás megakadályozására, illetve megnehezítésére megszavazott törvényét, viszont a beszivárgóknak a Holot-táborban való kényszerű tartózkodását egy éves időtartamra maximálta.

Ez azt jelenti, hogy a bírói döntéstől számított 15 nap múlva, vagyis a jövő héten újabb 1200 afrikai jelenik meg Dél-Tel Aviv szutykos, lelakott lakótömbjeiben és parkjaiban.

Dél-Tel Avivban lassan, de biztosan többséggé lesznek. „Ez a mi városunk!” – áll héberül (!) az egyik tüntetésen magasba emelt transzparensükön.

Jó megoldás nincs. Sem itt, sem Európában. ◙