Nem támadás, védelem: a drón-őrség

A "HERON", IZRAEL ÓRIÁS DRÓNJA

Izraelben immár évek óta hadrendben áll a Vaskupola (Kipát bárzel, כיפת ברזל) ellenséges rakéták kivédésére, a lézeres-radaros védelem támadó repülők ellen, és legújabban: drón-elhárító rendszer pilóta nélküli automata repülők, vagyis drónok felderítésére és megzavarására.

Az utóbbi évtizedben futott fel a kezdetben miniatűr, játékszer-nagyságú, majd egyre nagyobb méretű és ütőképesebb pilóta nélküli repülőgépek, a drónok alkalmazása.

(Aki Izraelben hallgat-néz híreket, netán héber újságot olvas: a kisméretű drón mázlát – מזל"ט – ami a mátosz záir lölo tájász – מטוס זעיר ללא טייס – rövidítése, szó szerint "apró repülőgép pilóta nélkül". A nagyobbaknál elmarad az "apró", ezeket málát-nak – מל"ט – nevezik.)

Nos, Izrael légiipara úttörő ezeknek a fejlesztésében, amelyek nem csak harcászatban, de a polgári életben is használhatók, például csomagküldésben, vagy olyan helyszín megközelítésében vagy fényképezésében, ahol lehetőség szerint kímélni kell az emberéletet, például erdőtűz lokalizálásánál, vagy kiömlött vegyi anyag semlegesítésénél.

A drónok ipari kémkedésre is felhasználhatók. Itt nem a lelövés, hanem a gép optikai és adó-vevő rendszerének a megzavarása a cél.

Ám odaátról is küldtek már drónokat, nem is egyet. A Hezbollah Libanonból röptetett át drónokat, kémkedési céllal, video-felvevővel felszerelve.

A Hamasz is "drónolt" már Gázából, de afféle amatőr szerkentyűket, bizonyítás céljából: lám, ők már ilyet is elő tudnak állítani.

Az igazi veszély azonban a nagyobb, pusztító szándékú drónok küldésében rejlik. Ma az ilyen automata repülőket akár százkilós bombákkal is fel lehet szerelni, és pontosan célra lehet irányítani. Ez pedig lehet egy katonai vagy polgári repülőtér, levegőben szálló utasszállító, ünnepi tömegrendezvény, vagy sportesemény. 

A Táászájá Ávirit, az Izraeli Légiipari Művek és az Elta vállalat már a jövőbeli kihívásokon dolgozik. Műholdak, radar-megfigyelő rendszerek vizslatják fáradhatatlanul Izrael egét éjjel és nappal, szombaton és ünnepnap. Az elhárító rakéták pedig készen állnak, ha az ellenség a határon túlról, vagy nagy magasságból vetne be ilyen technikát. 

Ha "odaát" felfogják, hogy egyszerűen támadhatatlanok vagyunk – akkor már csak "idebent", a palesztin arab néppel közös országban való együttélés problémáját kell megoldani... ◙

FORRÁS: YNET, A JEDIOT AHRONOT HÍRPORTÁLJA

Bennett ismét kritizálja Netanjáhut ♦ Lieberman: Bennett nyugodjon meg!

Naftali Bennett, a jobboldali nemzeti-vallásos közönséget képviselő Bájit Jehudi (Zsidó otthon) párt alapító elnöke vasárnap, a Jeruzsálem-napon újabb epés megjegyzést tett Netanjáhu miniszterelnökre, anélkül, hogy őt név szerint említette volna.

"Nem lehet héberül szépeket mondani Izraelről, közben angolul támogatni a független palesztin állam létrejöttét" – jelentette ki a nemzeti-vallásos ("horgolt kipás") Merkaz harav jesivában.

A Netanjáhu-kormány oktatásügyi minisztere nem első ízben fejez ki rosszallást a kormányfő politikájával kapcsolatban.

A koalícióhoz nemrégiben csatlakozott Avigdor Lieberman, az ugyancsak erősen jobboldali, főként oroszajkú izraeliek által támogatott Jiszráél béjténu (Izrael az otthonunk) párt alapító vezetője nyugalomra intette Bennett-et. ◙

Omlásveszély a Déli-falon • Veszélyben az El-Aksza mecset?

A jeruzsálemi Óvárossal kapcsolatban kétféle falról szoktak beszélni.

A külső fal (fenti kép) a ma Óvárosként ismert negyedeket (Muszlim- zsidó- örmény- keresztény-) fogja körbe 4 kilométer hosszan. „Dicsőséges” Szulejmán török szultán építtette a 16. században. Északról kezdte a falépítést és a déli falon fejezte be, 1538-ban. Ennek a falnak a héber neve: „chomá”.

A közel 1 négyzetkilométer területű Óváros déli hatodán helyezkedik el a Templomhegynek nevezett 18 hektáros térség, amely nevével ellentétben lapos tér. Ezen állt a keresztény időszámítás utáni 70. évig a Heródes által épített monumentális Második Szentély, a „Bét Hámikdás”. Ma – több, mint 1300 éve – e tér közepén a Sziklamecset (feltételezik, hogy a Szentély helyén), a szélén az Aksza-mecset áll (ez pedig Salamon király palotájának a feltételezett helyén áll).

A "NYUGATI FAL", FÖLÖTTE A VALÓDI SZENT HELY, A TEMPLOMHEGY. BALOLDALT A SZIKLAMECSET ARANYKUPOLÁJA, JOBBOLDALON (NEM LÁTSZIK) AZ AL AKSZA MECSET

A Templomhegyet egy sokkalta régebbi fal vette körül, amelyet Heródes korában emeltek. Ennek a falnak a héber neve: „kotel” és mára csak a nyugati és déli részéből maradtak meg szakaszok.

A kétféle fal az Óváros déli falainál egy néhány száz méteres szakaszon megegyezik; Szulejmán mérnökei a Heródes-féle „kotel” falat felhasználták az egész Óvárost körbevevő „chomá” fal építéséhez.

Mi a Templomhegy és hogyan jött létre?

A Templomban nem imádkoztak. A szertartás látványosság volt, mely megrendült áhitatot keltett a félmillió emberben, akik Pészách (az egyiptomi kivonulás) ünnepén Jeruzsálembe zarándokoltak. Ennek a tömegnek a befogadására hely kellett.

Ezt azzal érte el Heródes, hogy az egész Moriá-hegyet, amely az Even Ha-stijját, a világ alapját jelző sziklát hordta a hátán, laposra gyalultatta és a környéket feltöltette.

A sok százezer tonnányi földet meg is kellett tartani. E célból négy grandiózus támaszfallal, más néven gyámfallal (ez héberül a „kotel”) vétette körül a körülbelül 400 dunámos telket. A támaszfalak ciklopsz-kövekből épültek. A legalsó sort az alapsziklába vájt vályúkba mélyesztették.

Az egyes kövek méretei lenyűgözőek: 12 méter × 1,2 méter × 4 méteresek; súlyuk meghaladta a hetven tonnát!

E gyámfalak egy megmaradt része a Nyugati vagy Sirató fal (Kotel Ha-maaravi).

A támaszfalak, melyeknek alsóbb sorai, mint a Kotelé is, máig a templomfal és a városfal alapját képezik, a templomhegy szintjének a magasságáig emelkedtek. E szintből emelkedett ki a Templom – ma pedig a helyén álló Omár- és Aksza-mecset.

A Templomhegy térsége trapéz alakú volt. Északon szélesebb, 313 méter; délen keskenyebb, 280 méter; hossza nyugaton 485 méter, keleten 470 méter.

A hétárkádos bejáratú El-Aksza mecset 5000 embert fogadhat be hatalmas, oszlopos bazilika-szerű belső termébe. A főbejárat előtt lépcső vezet le a föld alá.

Az alagút boltozatát óriási oszlopok tartják. Az alagút a déli falon lévő egykori Chuldá-kapuhoz vezet. Ezen a kapun át jött fel Izrael népe az egykori Alsóvárosból egy lejtős alagúton át a templom-udvarra.

Ebből az alagútból a „Salamon istállója” néven ismert boltozatos földalatti termekhez lehet eljutni. A helység onnan kapta nevét, hogy a Várost közel egy évezrede elfoglaló keresztesek úgy hitték, hogy itt tartotta lovait Salamon király. Ők mindenesetre istállónak használták a termeket.

*

A néhol négy méter vastagságú falat, amely az Óvárosnak is, a Templomhegynek is déli határa, eredetileg Heródes építette több, mint 2000 évvel ezelőtt.

„Dicsőséges” Szulejmán 1500 évvel később megerősítette e falakat.

Ezt a szakaszt izraeli szakértők „Kotel Há-drominak”, Déli falnak nevezik, mert alapját a Heródes által épített gyámfal képezi, tehát a Nyugati fal folytatása.

Ennek a falnak egy jókora részén néhány évvel ezelőtt kitüremkedés keletkezett. Kívülről szemlélve úgy tűnik, mintha a fal berogyni készülne.

A Déli fal külső felülete ezen a szakaszon igen magasan emelkedik ki a talajból, míg a belső felület bent, a Templomhegy alatt, a „Salamon istállóinak” nevezett termek külső határfala. Itt, ezekben a termekben, pontosabban azok átalakításával és egyéb, Izrael számára ellenőrizhetetlen ásatások révén folyik vagy tíz éve a grandiózus mecset-építkezés, miután Izrael, a Makkabeus-alagút új kijáratának az átadása nyomán kitört zendülést leszerelendő, engedélyt adott a Wakf-nak, a muszlim hitbizományi testületnek, hogy az átalakítsa – mecsetnek.

A békéltető aktusból a palesztinok, a Wakf vezetésével, fegyvert kovácsoltak. Az engedélyezettnél aránytalanul nagyobb építkezésekbe fogtak, amelynek a leállítására az akkori Sáron-kormány gondolni sem mert. 

Déli Fal: renoválás csak kívülről

Az izraeli Régészeti Hatóság szakemberei évek óta bombázzák leveleikkel, beadványaikkai a jeruzsálemi Városházát, hogy hasson oda, hogy a Wakf, a Templomhegyen egyedül rendelkezni jogosult testület tegyen valamit a déli városfal megóvásáért.

A Városháza és a Régészeti Hatóságok emberei évekkel ezelőtt a falon megejtett vizsgálaton 70 centiméteresnek mérték a kiálló falrészt. Miután kívülről méréseket végeztek, a szakemberek úgy találták, hogy belülről is szükséges a beavatkozás.  

A Wakf, amely rendkívül ellenséges magatartást tanúsít Izraellel szemben, nem ad engedélyt a megrongálódott, és talán dőlésben lévő Déli fal belső oldalán lévő „Salamon istállóiban” teendő szakértői látogatásra.

Ikrima Szabri sejk, Jeruzsálem palesztin muftija arcpirítóan pimasz választ adott Olmert akkori jeruzsálemi polgármester felkérésére: „Olmert jobban aggódik az El-Aksza mecsetért, mint a muzulmánok”, majd kijelentette: semmiféle izraeli beavatkozást nem enged a Templom-hegyen.

A földalatti átalakítások a jelek szerint veszélyeztetik a Templom-hegy, különösen az Aksza-mecset és az alatta lévő alagútrendszer statikáját, annyira, hogy a további, izraeli építészeti  és régészeti szakértők kizárásával végzett munkák az ott tartózkodó ezrek életét veszélyeztethetik.

A ledőlő óriás fal – akár egy földrengés következtében – „magával ránthatja” a mögötte, a Templomhegy gyomrában lévő struktúrákat, és akár az Aksza-mecset összeomlásával is járhat. Ennek viszont beláthatatlan politikai következményei lehetnek a fanatizmusra igencsak hajlamos iszlám világban... ◙