Egy nappal Peresz után, egy nappal új év előtt

Elhangzottak a búcsúbeszédek, egyik-másik még politikai felhangoktól mentes is volt. A legőszintébbnek Peresz fülöp-szigeteki metápél-ja (gondozója) tűnik, aki egy internetes szociális hálón így búcsúzott munkaadójától: "Köszönöm, főnök, hogy melletted lehettem. Jó érzés volt, amikor esténként azt montad: Lájlá tov, Freddy. (Jó éjszakát.)"

A pénteki temetésen a legnagyobb tekintélyű résztvevő kétségkívül Barack H. Obama volt, az Egyesült Államok elnöke, aki héberül búcsúzott a halottól: Todá rábbá, chávér jákár – Köszönöm szépen, drága barát. 

Ehhez képest másnap a washingtoni kormány-protokollban, amelyben hivatalosan rögzítették az elnök néhány órás izraeli látogatását, az "in Jerusalem, Israel" szavakból kitörölték az "Israel" szót, mert Washington nem ismeri el a Várost Izraelhez tartozónak: hovatartozását csak egy izraeli-palesztin kiegyezés eredményének megfelelően dönti majd el.

Barátibbnak tűnt Bill Clinton volt elnök beszéde, aki érezhetően meghatottan emlékezett meg a hosszú éveken átívelő együttműködésről. Az ő elnöksége és bábáskodása alatt hozták tető alá és jelenlétében írták alá az Oslo-i egyezményt. Clinton már csütörtökön tiszteletét tette Jeruzsálemben, Peresz ravatala előtt.

Hazautazáskor Obama az elnöki Air Force One gép ajtajából türelmetlen "Bill, let's go!" (gyerünk már, Bill) kiáltással és beterelő kézmozdulattal invitálta a gépre, maga mellé a lent, a lépcső mellett várakozó Clintont.

A távolból és közelről Jeruzsálembe érkezett hetven vezető politikus közül a legközelebbről jött volt a legérdekesebb. Ő pedig nem egészen tíz kilométerről, Ramallából érkezett. Neve Mahmud Abbász, más nevén Abu Mázen, a Palesztin Autonómia elnöke.

Érkezése az utolsó pillanatig nem volt biztos. Ám megérkezett, kezet is fogott Netanjáhuval, és váltottak néhány szót. Legutóbb ezt hat éve tették. Reuven Rivlin államelnökkel is köszöntötték egymást.

A helyszínt biztosító, ezrekre tehető biztonsági gárdának az ő érkezése és távozása okozta a legnagyobb gondot. És, persze, az Egyesült Államok jelenlegi és volt elnökéé. Mindet megoldották, hála légyen.

Mahmud Abbásznak a protokoll Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett jelölt ki helyet. Mi, magyarok-magyarajkúak köszönjük részvétét és részvételét. Nem ismeretes, hogy szóba elegyedett-e jobb kéz felőli szomszédjával.

Abbászt már órákkal a látogatás után "izraeli gyártmányú cionistának" titulálta a Hamasz szóvivője. Amúgy hazai pályán sem találkozott megértéssel: a PFSZ több vezetője kritizálta Abu Mázen részvételét. Palesztin kommentárok a néhai Simon Pereszt a telepesek atyjának, a palesztin és más arab fiatalok mészárosának nevezték.

A történelmi léptékű izraeli államférfi távozta után az időtlen zsidó nép készül saját időszámítása 5777. évének a fogadására. Immár Simon Peresz nélkül.

Emléke legyen áldott. ◙

A nemzet nagyjai között... Peresz temetése pénteken lesz Jeruzsálemben, a Herzl hegyen ♦ Obama, Hillary és Bill Clinton, Károly brit herceg és tucatnyi vezető politikus jelezte részvételét ♦ Fennakadások várhatók a Ben Gurion repülőtér és a Tel Aviv – Jeruzsálem műút forgalmában

Simon Peresz, Izrael kilencedik elnöke, volt miniszterelnöke és honvédelmi minisztere koporsóját csütörtökön a Kneszet előtti térségen ravatalozzák fel, ahol a nagyközönség reggel 9 órától este 9 óráig róhatja le tiszteletét az elhunyt előtt. (Személyi igazolvány felmutatását kérik.)

Pénteken Izrael Állam zászlóját a szombat bejöveteléig minden állami intézmény előtt félárbocra eresztik.

A temetésre pénteken reggel fél tízkor kerül sor Jeruzsálemben, a Herzl hegyen, a nemzet nagyjainak –  "gdoléj háumá"– parcellájában.

Ide helyezik végső nyugovóra azokat az államelnököket, miniszterelnököket és más, az ország életében fontos szerepet játszott személyiségeket, akik más nyugvóhehelyet nem jelöltek meg végső kívánságukként. Chájim Weizman, az első államelnök például a róla elnevezett rehovoti tudományos intézet kertjében nyugszik feleségével, Verával; Ben Guriont kibucában, a negevi Szdé Bokérben helyezték örök nyugalomra, ugyancsak felesége, Paula mellett. Mose Dáján, a Hatnapos Háború legendás tábornoka egy gálili domboldalt választott végső pihenőjéül.

A temetésre a nemzetközi politika olyan személyiségei jelentették be részvételüket, mint Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és Bill Clinton korábbi elnök nejével, Hillary Clinton elnökjelölttel egyetemben, valamint John Kerry külügyminiszter. Várható még Károly brit herceg, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, François Hollande francia elnök, Joachim Gauck német elnök, Enrique Peña Nieto mexikói elnök és több tucatnyi notabilitás.

Ennyi állam- és kormányfő legutóbb az 1995 novemberében meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnök temetésére látogatott Izraelbe.

Megjegyezzük, hogy míg a Hamasz és a Hezbollah nemes egyszerűséggel a palesztin nép gyilkosának nevezte az elhunytat, addig Mahmud Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke részvétét fejezte ki Izrael kormányának, megemlékezve róla, hogy Peresz annak idején az ő elődjével, Jasszer Arafattal (és Jichak Rabinnal) közösen részesült a Nobel békedíjban.

A politikai vezetők és nemzetközi hírességek érkezése és távozása miatt csütörtökön és pénteken jelentős forgalmi fennakadásokra lehet számítani mind a loddi Ben Gurion repülőtéren, mind pedig az 1. számú Tel Aviv – Jeruzsálem főúton. ◙

Simon Peresz 1923 – 2016 ♦ Eltávozott az államalapító nemzedék utolsó mohikánja

Szerdára, szeptember 28-ra virradó éjjel 3.40 órakor a tel-avivi Siba kórházban, életének 93. évében elhunyt Izrael Állam kilencedik elnöke, Simon Peresz. Halálának közvetlen oka a két héttel ezelőtt, szeptember 13-án elszenvedett agyvérzés volt.

*

Simon Peresz Lengyelországban született 1923. augusztus 2-án, Simon Perszki (lengyel helyesírással Szymon Perski) néven az akkor Lengyelországhoz tartozó (ma Belarusz) Visnyeva városban. Szüleivel 11 éves korában alijázott. Helyben maradt családtagjainak csaknem teljes egésze a Holokauszt áldozata lett a német megszállás alatt.

Az államalapító nemzedék "utolsó mohikánja" volt. Politikai karrierje több, mint 66 évet ölel fel. 

Izrael újkori történelmének egyik legkiemelkedőbb pályafutása az Állam függetlensége előtt, Ben Gurion közeli munkatársaként indult. Az 1948-as Függetlenségi Háború alatt és után diplomáciai és honvédelmi pozíciókat töltött be.

Első magas szintű kormányzati feladatára 1952-ben maga David Ben-Gurion, az Államot kikiáltó miniszterelnök nevezte ki, a honvédelmi minisztérium igazgató-helyettesévé; 1953-ben – harminc évesen! – már vezérigazgató volt. 

AZ ÁLLAMÉPÍTÉS ÉS A NEMZETVÉDELEM LEGENDÁI: DAVID BEN GURION, MOSE DAJAN, SIMON PERESZ

Oroszlánrészt vállalt az Izraeli Légierő megszervezésében és a dimonai atomreaktor felépítésében, a nukleáris technika megszerzésében Franciaországtól.

Első ízben 1959 novemberében választották képviselővé a Kneszetbe. A Mápáj, a Rafi – mindkettőt Ben Gurion alapította – , a Máárách, a Munkapárt és a Kadima pártokat képviselte: a két utóbbinak a főtitkára volt.

Összesen 12 kormányban vett részt: kétszer volt miniszterelnök, kétszer ideiglenes miniszterelnök.

Izrael Állam kilencedik elnökévé 2007-ben választották. Az első államelnök volt, aki korábban miniszterelnöki tisztséget töltött be. Amikor 2014-ben nyugalomba vonult, ő volt a világon a legidősebb államfő.

Peresz 1994-ben Nobel-békedíjban részesült Jichak Rabinnal és Jasszer Arafattal közösen, az oslói megállapodásokat előkészítő béketárgyalások elismeréseként.

A kormány ma, szerdán gyászülést tart. Temetéséről a családdal közösen az állami szertartási bizottság dönt. ◙