... de közben szeretettel gondolok rátok!
2025. február 11, kedd ◄•♦•► e-mail: izraelihirlevel@gmail.com ◄•♦•► Tel.: 052-3260834 ◄•♦•► Szerkesztő facebook oldala: Halmos László ◄•♦•► העורך: שמשון עופרי
Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.
2018. január 31., szerda
2018. január 24., szerda
Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Héber eső
Izrael a legrégebbi idők
óta száraz, sivatagok-ölelte ország. A Közel-Kelet nagy folyói – délen a Nílus,
keletre az Eufrátesz, távolabbra a Tigris – messzire elkerülik.
A Föld minden népe által
ismert folyó, a Jordán nagyobbfajta patak, időnként az is kiszárad. Akad még
néhány folyócska: a Gááton, az Alexander, a Járkon, de a földnek és lakóinak az
igazi áldást a téli esők jelentik. Amelyekből az utóbbi napokban bőven van
részünk.
Az esőre a héber nyelv két szót is ismer. A
„gesem” – גשם –
a gyakrabban használt, a „mátár” – מטר – ritkábban használt irodalmi kifejezés: az újhéber nyelvújítók mégis
ebből alkották az esernyő héber megfelelőjét: „mitrijá” – מטריה.
Amikor pedig bőven és szinte megállás nélkül
esik, az úttestek valóságos folyókká válnak: a csatornázás az izraeli városépítésnek nem erőssége. Ilyenkor az emberek azt mondják: „mabul” – מבול – ami nem más, mint a
bibliai Özönvíz héber megnevezése.
Errefelé novembertől áprilisig tart az esős
évszak. Hó, héberül: seleg – שלג – csak a 800 méteresnél magasabb
helyeken esik. Talán az idén is látni fogjuk Jeruzsálemben, Názáretben, Cfáton.
A víz még ilyen mennyiségben is áldás. A
vízmedence héberül bréchá – בְּרֵכָה – ami szinte ugyanaz, mint az áldást jelentő bráchá
– בְּרָכָה.
Az egy magánhangzónyi különbség írásban a pontozásban jelenik meg, a RÉS
– ר –
betű alatt. A bráchá – áldás – szó eredete viszont a berech – בֶּרֶךְ – vagyis térd: a
jeruzsálemi Szentélyben Jom Kippur napján a főima alatt térdre és arcra borulva
imádták az Örökkévalót.
A téli hónapokban esőt kérünk a
Felettünkvalótól: „Ten mátár ál pnéj háádámá” – תן מטר על פני האדמה. Az esős évszak elmúltával csak
harmatot: a fent említett „mátár” szót a „tál” – טל – szó váltja fel. Mert imáinkban is
gyakorlatiasak vagyunk: májustól októberig az eső rendkívüli természeti
jelenség számba megy.
Reméljük, hogy addig még sok eső esik a
szomjas földre, és telik a Kineret is, Izrael egyetlen édesvízű tava. ◙
EGYÉNI ÉS CSOPORTOS HÉBER NYELVTANÍTÁST
VÁLLALOK.
2018. január 9., kedd
Márciusban indul a villamos gyorsvasút a Tel Aviv-Jeruzsálem vonalon • Az Állam eddigi legnagyobb projektje: 57 km félóra alatt hidakon, alagutakban a két nagyváros között • A gyorsvasút 160 km / óra sebességgel robog – három hónapig ingyen
NÉHÁNY HÉT MÚLVA VONATOK ROBOGNAK RAJTA: ALAGÚTBAN VÉGZŐDŐ VIADUKT A JÚDEAI HEGYEKBEN
A villamos meghajtású szerelvények
harminc perc alatt, 160 kilométeres óránkénti sebességgel szállítják
az utasokat a két város között. Az egyetlen közbenső megálló a loddi Ben Gurion
repülőtér alatt lesz.
A hosszú évek óta épülő gyorsvasút
március 30-án, Peszách előestéjén nyílik meg az utazó közönség előtt, ráadásul
az első három hónapban a RávKáv kártyával ingyen vehetjük igénybe. A bejáratási időszakban csak egy sínpáron közlekedik egy-egy szerelvény minden órában. Később óránként négy szerelvény indul mindkét irányban.
A gyorsvasút nagyteljesítményű
motorvonatai könnyedén küzdik le a tengerparti Tel Aviv és a júdeai hegyek ölén, 800 méterrel a tengerszint fölött fekvő Jeruzsálem közötti
szintkülönbséget. Az 57 kilométer hosszú pálya tervezői alagutakkal és
hidakkal oldották meg a hegyes-völgyes terep nehézségeit.
A völgyeken összesen 7 kilométernyi
híd ível át, a leghosszabb közülük 1250 méter hosszú és 95 méter magas. A
hegyek gyomrába több alagutat fúrtak, hosszuk összesen 38 kilométer, vagyis a
gyorsvasút pályájának több, mint a felén alagútban halad.
A jeruzsálemi végállomást a központi autóbuszállomással szemben, a Binjánéj Háumá alatt, 80 méteres mélységben alakították ki.
A következő évek terveiben szerepel
a földalatti vasútvonal meghosszabbítása a jeruzsálemi városközpontig, később
pedig az Óváros zsidó negyedéig.
Az első hetekben olyan tömegekre
számítanak, mint amilyenre csak 1967 nyarán volt példa, amikor százezrek jöttek
látni a június 7-én felszabadított Óvárost és a Nyugati Falat. ◙
FORRÁS: A KAN Kol Jiszráél (az Izraeli Rádió) és a Rákevet Jiszráél, (Izraeli Vasutak) honlapjai
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)