Az iráni csapás és válaszcsapás mérlegeléséről nyilatkozó illetékesek és illetéktelenek hónapok óta megtöltik az izraeli napilapok cím- (és többi) oldalát, a TV-híradók műsoridejének javát. Alkalmas-e az idő, és, ha igen, miért nem, hogy viszonyulna az Egyesült Államok, miként reagálna az Egyesült Európa és támad-e a libanoni Hezbollah, milyen rakéták pihennek az iráni hegyek gyomrában, és mennyi lehet a Natanz-i urániumdúsítás százaléka.
Hogy a megállíthatatlan szófosás közlési görcs mennyiben a tábornokok, titkosszolgálati főnökök, újságírók valóságos értékelése és mennyiben az AMAN (katonai elhárítás) vagy a MOSZÁD (külföldön működő titkosszolgálat) megrendelte porhintés kóbor apácák és iráni pirosgomb-nyomogatók félrevezetésére, arra talán csak az „apacuka, fundaluka” kiszámolósdival lehetne rábökni.
Az egészben a bizonytalanság a legkellemetlenebb. De a hangulat Izraelben békés, az emberek csak a hetek óta tartó, egymást követő hőhullámokról és a nyári szabadságról beszélnek. Az újságokat reggel végiglapozzák, a TV-híradókat este végignézik, ropit vagy olajos magvakat ropogtatnak, miközben a képernyőn szakértői vélemények csapnak össze, kommentátorok, politikusok fizimiskái váltogatják egymást, tudós fizikusok magyarázzák az atombombák lényegét és a rakéták röppályáját. Az átlag izraeli félszemmel feltekint vacsorája mellől az ekránra. És azon dühöng, hogy az állam nehéz milliókkal finanszírozta az olimpiai küldöttség felkészülését és utazását, és az eredmény – nulla. Még egy árva bronzot sem hoztak haza.
Mégis, mi lesz itt?
Az elvakult vallási fanatizmustól tüzelt iráni vezetést talán saját szakembereik figyelmeztetik: az Iszlám Köztársaság ipara, tudományos színvonala az erőltetett fejlesztés és a számolatlanul befektetett milliárdok ellenére még messze van a nyugati színvonaltól – és, igen, az izraeli technológia lehetőségeitől is elmarad.
És, ha a tudományos megokolás nem hat, hat talán az „üzenet a mélyből” – vagy a magasból? Szombaton, augusztus 11-én ismét megmozdult a föld Irán alatt. Az isteni akaratban mélyen hívő síita-muzulmán döntéshozókat ha más nem, az egymást követő, egyre erősebb földrengések talán észhez térítik… ◙
