Az ENSZ közgyűlése 138 „mellette”, 41 „tartózkodás” és kilenc „ellene” szavazattal „nem-tag megfigyelő” államként ismerte el a Palesztin Autonómiát • Magyarország a tartózkodók között

Az ENSZ közgyűlése november 29-én, csütörtökön, napra pontosan 65 évvel Palesztinának a brit mandátum megszűnését jelentő felosztási javaslatának a megszavazása után a fenti arányokban felvette a Palesztin Autonómiát, mint nem-tag megfigyelő államot.

Ebben a meghatározásban az „állam” kifejezés a döntő, hiszen az afroázsiai „Harmadik Világ” és muzulmán bevándorlóik és azok leszármazottai haragjától tartó európai államok egy része államként ismerte el a Földközi-tenger és a Jordán folyó között élő népközösséget, amelynek semmiféle állam-szerű ismérve – a másoktól eltérő kultúra, nyelv, vallás, etnikum, közös történelmi háttér – nincsen.

A palesztin indítvány elismerésével az Egyesült Nemzetek meghajolt a több évtizedes terror előtt.

A kilenc állam, amely az indítvány ellen szavazott:

Izrael

Egyesült Államok

Kanada

Panama

Cseh Köztársaság

Marshal-szigetek

Mikronézia

Nauru

Palau

(Utóbbi négy csendes-óceáni szigetország.)

Magyarország és – egyebek között –  Ausztrália, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Lengyelország, Dél-Korea tartózkodtak a szavazástól.

A jelenlévő Mahmud Abbasz (Abu Mázen), a Palesztin Autonómia elnöke kijelentette: nem elégszik meg kevesebbel, mint egy független állammal, amelynek Jeruzsálem a fővárosa.

Izrael Állam 1948-ban történt megalakítását a maga nyelvén „nakbá”-nak, katasztrófának nevezte, Izraelt „Palesztina” gyarmatosításával és modern etnikai tisztogatással vádolta.

Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete szavai szerint a palesztinok hátat fordítanak a békének, de az ENSZ nem tudja megtörni azt a 4000 éves kapcsolatot, amely Izrael népe és Izrael földje között fennáll.

Mind Izrael, mind az Egyesült Államok azért ellenzik az egyébként főleg adminisztratív jellegű határozatot, mert a Palesztin Autónómia az Izraellel folytatott béketárgyalások megkerülésével próbálja elérni célját, egy független Palesztína államot.

A korlátozott, szavazásra nem jogosító elismerése ugyanakkor kétségtelen diplomáciai siker a Palesztin Autonómia számára.

A palesztin városokban, Ramallában, Dzseninben, Gázában és másutt a lakosság éjjelig ünnepelt.

A szavazás történelmi hátterére visszatérünk. ◙

Gázai övezet: rés a védelmen • Bátor anya futamította meg az őrizetlenül hagyott kerítésen átjutott terroristát

Hétfőn reggel, alig több, mint öt nappal a „Felhőoszlop” hadműveletnek véget vető tűzszünet életbe lépése után súlyos incidens történt a Gázai-övezet déli határán. Egy késsel felfegyverkezett palesztin átjutott az övezetet Izraeltől elválasztó biztonsági kerítésen és szerdáig nem kivizsgált körülmények között, több kilométeren át izraeli területen haladva, számos határmenti községben kóborolt.

A terrorista nyilvánvaló gyilkossági szándékkal több házba is megpróbált bejutni, de a hajnali órákban mind az ajtókat, mind az ablakokat zárva találta.

Végül eljutott Szdé Ávráhám mosávba, ahol egy házba érve szembe került a 39 éves, négy gyerekes Jáél Rám-Cáfonnal, a ház asszonyával, aki a késes terroristával dulakodni kezdett és a szó szoros értelmében megfutamította.

A riasztott „Cháruv” különítmény katonái hosszas üldözés után agyonlőtték a terroristát.

A Dél hadtest (Pikud hádárom) vizsgálatot indított, miként jutott be a terrorista izraeli területre és hogy volt képes utólagos értékelések szerint 8 kilométert megtenni anélkül, hogy az izraeli határőrség vagy a hadsereg észrevette volna.

További súlyos kérdés: az egyes településeket körülvevő elektronikus, zárt TV-láncokkal ellátott kerítésrendszerek miért nem riasztottak a behatoló megjelenésekor.

Szerdára virradóig két lehetőség jöhet számításba. Az egyik, hogy a pénteki palesztin tömegtüntetés, amelynek során a tüntetők megrongálták a határkerítést, egy azóta nyitva maradt résen lépett át, miután a megrongált kerítés-szakaszra vigyázó katonákat más feladattal bízták meg, és őrizetlenül hagyták a rést. A másik lehetőség: egy szárazföldi hadművelet részére megnyitott – és gondatlanul nyitva hagyott – kapun át jöhetett át.

További feltételezés: a palesztin kifigyelte, amint a „Felhőoszlop” hadművelet során behívott tartalékos ezredet sorkatonák váltják fel, és az ilyenkor előforduló rövid zavart használta ki.

A „Dél” parancsnokságon minden esetre elismerték: súlyos védelmi mulasztás történt, ami egy teljes család kiirtáshoz vezethetett volna – és azt nem a katonák, hanem egy bátor asszony akadályozta meg.

A hadseregben máris súlyos szemrehányásokkal illetik a politikai vezetőket, amiért a tűzszünet elérésére – minden bizonnyal külföldi nyomásra – hozzájárultak az úgynevezett „biztonsági öv” eltörléséhez, ami Gázai-övezetet körbevevő kerítés belső oldalától 300 méterre terjedt. Aki a kerítést ennél jobban megközelítette, arra a határőrök figyelmeztető lövéseket adtak le. 

A tűzszüneti megállapodás következményeként palesztin földművesek a kerítés közvetlen közelében is megjelentek, és a hétfő reggel felszámolt terrorista is az új helyzet, valamint egy súlyos mulasztás révén juthatott be izraeli területre. ◙

Ehud Barak befejezi a politikai szereplést

Ehud Barak, a Netanjáhu-kormány honvédelmi minisztere egy hétfőn, november 26-án tartott sajtóértekezleten közölte: jelenlegi miniszteri megbizatása kitöltése után befejezi politikai szereplését, és a soron következő választásokon nem kíván Kneszet-képviselő lenni.

A 70 éves politikus jelenleg a Munkapártból tavaly kivált "Ácmáut" (Függetlenség) párt vezetője, több izraeli kormányban töltött be miniszteri posztot. Az egykori kommandóharcos 1991 és 1995 között a Cáhál, az Izraeli Hadsereg vezérkari főnöke volt.

"Szeretnék tanulni, könyveket írni, és az időmet a családommal tölteni" – indokolta lépését. 

A Hamasz és az Iszlám Dzsihád szóvivői a maguk győzelme következményeként, illetve a "Felhőoszlop" hadművelet sikertelensége tanúságaként  értékelték Ehud Barak váratlan távozási nyilatkozatát. ◙