Ezt is megértük... Szaud-Arábia együttműködik Izraellel

Az Arab-félszigeten elterülő sivatagi királyság, a szunnita  irányzat legradikálisabb vahabita hagyományait konzerváló Szaud-Arábia – legalábbis a kulisszák mögött – együttműködik Izraellel az iráni fenyegetés elhárítására.

Miután a szaudiai szunnita irányzat kibékítetlen ellentétben áll a főként Irán által képviselt síita irányzattal, a két ország között igen feszült a viszony. Annyira feszült, hogy a sivatagi királyság még iráni rakétatámadással is kénytelen számolni.

További, nyomós ok a farkasszemet nézésre: míg Irán az Egyesült Államokat előszeretettel nevezi „Nagy Sátánnak”, addig a szaudi királyi ház hosszú évtizedek óta Amerika egyik leghűbb szövetségese. A két országnak területi vitái is vannak egymással szemben, néhány, a Perzsa-öbölben fekvő kicsiny, de kőolajban gazdag szigetért.

Az utóbbi időben talán az „ellenségem ellensége a barátom” filozófiát ülteti át a gyakorlatba Szaud-Arábia, amikor egyre közelebbi kapcsolatot keres Izraellel.

A londoni Sunday Times lapnak nyilatkozó, önmagát meg nem nevező diplomáciai forrás azt állítja, hogy a Moszád, Izrael titkosszolgálata hivatalos szaudi tényezőkkel áll kapcsolatban, hogy egy Irán elleni esetleges támadáshoz megszerezze Szaud-Arábia segítségét és hozzájárulását.

Az iráni nukleáris létesítmények elleni légitámadésra abban az esetben kerülne sor, ha az Iszlám Köztársaság egy jövőben aláírt egyezményt megszegne, és tovább fejlesztené fenyegető jellegű nukleáris eszközeit és rakétatechnikáját.

A hatalmas területű, több, mint 2 millió km²-en elterülő királyság északnyugati sarka igen közel esik Izrael déli határához, nevezetesen Eilathoz, míg keleti határai a Perzsa-öbölre néznek, amelyre Iránnak is van kijárata.

A múltban több hír röppent fel arról, hogy egy Irán ellen végrehajtott izraeli légitámadás útvonala Szaud-Arábia területe felett vezetne, mialatt a szaudi hadsereg légiereje „félrenézne”... 

Szaudi hivatalos szervek hétfőn cáfolták, hogy bármikor, bármilyen megállapodás jött volna létre Izraellel. ◙

Netanjáhu: "Reméljük, hogy Franciaország nem hajlik meg"

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök a francia "Le Figaro" lap szombati számában megjelent interjúban arra kérte Franciaország döntéshozóit, hogy ne engedjenek semmilyen külső érdeknek, és a Genfben, november 20-án esedékes további tárgyalásokon se járuljon hozzá olyan egyezményhez, amely nem garantálja Teherán agresszív nukleáris programjának a nemzetközileg garantált felfüggesztését.

Mind az iráni, mind a nyugati média megegyezik abban, hogy a „Hatok” és az iráni képviselők múlt heti genfi tárgyalásain Franciaország küldötte akadályozta meg egy olyan megállapodás létrejöttét az Iszlám Köztársasággal, amely az érvényben lévő nemzetközi szankciókat jelentősen könnyítette volna. A tervezett egyezmény ugyanis nem akadályozta volna hatékonyan Teherán nukleáris fegyverfejlesztési törekvéseit.

"Az Egyesült Államok továbbra is legfontosabb szövetségesünk, de a Franciaországhoz fűződő kapcsolataink ugyancsak különlegesek" – nyilatkozott  a Le Figarónak pénteken az izraeli miniszterelnök.

Az interjú aktualitását Francois Hollande francia elnök vasárnap kezdődő izraeli látogatása adja. ◙

Schmidt Mária és Fürjes Balázs előadása a herzliai magyar nagyköveti rezidencián

Dr. Nagy Andor, Magyarország két hónapja megérkezett új nagykövete nyitotta meg szerda este a „Nagykövetség kulturális szalonja” első előadását, amelyen dr. Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatónője és Fürjes Balázs, kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az Izraelben élő magyar anyanyelvű – a történelmi Magyarország területéről elszármazott – közösség képviselői előtt ismertették a volt Józsefvárosi pályaudvaron „Sorsok Háza Európai Oktatási Központ” néven létesítendő Holokauszt-emlékhely terveit. 

A Sorsok Házának nevezett emlékhely létesítésével dr. Schmidt Mária szerint elsősorban az iskolás korúak érzelmi azonosulását és megrendülését szeretnék elérni mintegy „alulnézetből”, egy gyermek szemszögéből, nem „bemutatni”, hanem inkább érzékeltetni 70 évvel ezelőtt élt – és nagyrészt halt – kortársaik drámáját, majd tragédiáját.

A kiállításon alkalmazni tervezik a modern technika legújabb vívmányait.

A meghívott közönség tucatnyi hozzászólásából számos elismerés hangzott el, de kétségek, bírálatok is.

Egyebek között felmerült a munkaszolgálatosok sorsát bemutató kiállítás hiánya, és a deportálások zömét elszenvedő vidéki zsidóságnak származási helyükön, legalább a legnagyobb vidéki városokban megvalósítható emlékhelyek kialakítása.

Többen ellenérzésüket fejezték ki – a jó szándék elismerése mellett – a dr. Schmidt Mária által vezetett Andrássy úti „Terror Háza” tematikája felett, amely több hozzászóló szerint a történelmi tényeknek nem megfelelően „egybemossa” a nácik és helyi csatlósaik népirtását a háború utáni Rákosi-rendszerrel.

Több idős ember, aki mindkét korszakot átélte, felvetette, hogy a német megszállás után néhány hét alatt végrehajtott deportálások gyorsaságának és kíméletlenségének gyökere az idegen megszállás előtti 25 év során követett magyarországi politikai „kurzusban” keresendő.

A kiállítást bírálók szerint a náci háborús bűnösök „társaságában” mintha túl sok lenne a zsidó származású sztálinista kommunista képe, ami zsidóellenes érzelmeket kelt a látogatóban. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy egyrészt a magyarországi Holokauszt zsidó polgári áldozatai, másrészt az ukrajnai fronton ottveszett katonák százezreinek tragédiája nem mérhető össze a Rákosi-rezsim által okozott emberveszteségekkel.

Többen is sérelmezték a közelmúltban, egy budapesti református templom előterében felállított Horthy-szobor avatásának tényét és a több helyen tapasztalható zsidóellenességet.

Egy Haifáról érkező meghívott kifejezte aggodalmát, hogy a tervezett emlékhely nevelési hatákonyságát rossz irányban befolyásolhatja, netán semlegesítheti a mai fiatal felnőttek, a jövő emlékhely-látogató gyerekek szülei körében nagy arányban jelenlévő antiszemita beállítottság, és a Jobbik párt előretörése.

Dr. Schmidt Mária biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormánypolitika ellenáll a zsidóellenesség minden megnyilvánulásának, és a kormányzó Fidesz párt semmilyen ideológiai vagy taktikai együttműködésre nem hajlandó a Jobbik párttal.  

Az előadó emlékeztetett rá, hogy eddig mintegy 5000 magyar történelemtanárt képeztek ki a Jád Vásémben, hogy a nevezett korszak tanításához megfelelő tárgyi felkészültséggel bírhassanak. Felidézte saját élményeit is 1984-ben itt tett látogatásáról. Mint mondta, máig élő hatást tett rá a „gyermek-pavilon”: száraz statisztikai adatok helyett félhomályos, fekete drapériával borított teremben gyertyák égtek, és egy hang az elpusztított gyerekek neveit sorolta.

„Nem adatokkal, ezeroldalas statisztikákkal, hanem érzelmi ráhatással kívánják a felnövekvő nemzedék együttérzését az ártatlan áldozatok, és az embermentő magyar hősök: Schlachta Margit, Salkaházi Sarolta, Éliás József, Sztehlo Gábor, Kálló Ferenc, Apor Vilmos és a többiek oldalára állítani” – hangsúlyozta a jövő tavasszal, a deportálások indításának 70. évfordulójára megnyitandó „Sorsok Háza” emlékhely célját és lényegét.

Dr. Nagy Andor nagykövet a komor hangulatú előadás után az étellel-itallal megrakott asztalokhoz invitálta a meghívottakat, akik ezután még hosszú beszélgetéseket és vitákat folytattak a nagykövettel és az előadókkal. ◙