Izraeli figyelmeztetés Beirutnak • Katonai készültség az északi határvidéken

Libanoni lapjelentés szerint Izrael diplomáciai úton figyelmeztetést juttatott el a beiruti kormányhoz, mely szerint amennyiben a Hezbollah libanoni területről támadást intéz Izrael ellen, a következményekért a libanoni kormányt terheli a felelősség.

A Hezbollah siita terrorszervezet Izraelt okolja a február 24-én, hétfőn a libanoni Beka'a völgyben, a szíriai határ közelében lezajlott légitámadásért, amelynek során repülőgépről négy rakétát lőttek ki. Jelentések egy Szíriából Libanonba tartó rakétaszállítmányt, vagy rakétakilövőt ért találat, és a Hezbollah négy embere életét vesztette.

A Hezbollah megtorlást helyezett kilátásba Izrael ellen, "a számára megfelelő időben". 

A Cáhál, az Izraeli Hadsereg növelte a készültséget a Libanonnal és Szíriával határos északi régióban. ◙

Készültség az Óvárosban

Jeruzsálem Óvárosában teljes készültségbe helyezték a rendfenntartó erőket.

A Templomhegyre a pénteki imára csak 50 évesnél idősebb férfiakat engednek fel a mecsetekhez, hogy a kedden ott kezdeményezett súlyos rendzavarások megismétlődésének elejét vegyék. Asszonyok számára nincs korlátozás.

A zavargások szerdán este is folytatódtak az Óvárosban: az Oroszlános Kapu előtt palesztin arab fiatalok izraeli zászlókat égettek és "Egymillió sahíd (mártír) menetel az El Aksza mecset felé" jelszót skandáltak. ◙

Hideg béke: a jordániai parlament megszakítaná a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel

Az Amman-i parlament képviselőinek a többsége Izrael jordániai nagykövetének a kiutasítása, és saját, Tel-Avivba akkreditált nagykövetük visszahívása mellett szavazott.

A szavazás indoka – vagy inkább ürügye – a Kneszetben kedden lefolyt vitaülés volt, amelyet Mose Feiglin, a Likud jobbszárnyához tartozó képviselő kezdeményezett a zsidók jogáról, hogy a Templomhegyen is imádkozhassanak.

Az ammani parlament döntése semmire nem kötelezi a kormányt, így a szavazás csak egy további demonstratív lépés marad az Izrael elleni gyűlölet kifejezésére.

Mint ismeretes, a ma Nyugati Part, avagy Ciszjordánia néven ismert terület, benne Jeruzsálem Óvárosa, a Templomhegy és alatta a Nyugati Fal 1948. májusa, az izraeli Függetlenségi Háború és 1967. júniusa, a Hatnapos Háború között a jordániai hadsereg megszállása alatt volt. Ez idő alatt a zsidóság szenthelyeire egyetlen zsidót sem engedtek be, az Izrael kezében maradt Újvárost viszont rendszeresen lőtték.

1967. júniusa után a terület izraeli fennhatóság alá került. Jeruzsálem Óvárosát Izrael annektálta, a Templomhegy fölötti adminisztrációt azonban a Wakf, a muzulmán hitbizományi intézmény kezébe adta.

A Wakf azóta mindent elkövet, hogy a zsidókat távol tartsa a helytől. Ásatásokat is kezdeményezett, amelynek során minden, kezébe jutott zsidó régészeti emléket összetöretett és a szemétdombra hordatott. 

A néhai Husszein király, Jordánia akkori uralkodója 1994-ben békeszerződést írt alá Izraellel. Jordánia viszonya Izraelhez Husszein király halála, 1999 óta egyre hűvösebb, többek között azért, mert a lakosság mind nagyobb aránya palesztin (Jordánia eredetileg beduin királyság).

A jordániai döntéshozók azonban tisztában vannak vele, hogy a fenti békeszerződés értelmében Izrael által évente szállított 50 millió köbméter víz nélkül a sivatagi királyság a szó szoros értelmében szomjhalálra van ítélve... ◙