Rovatunkat ma egy két hangból, illetve betűből álló szócsaládnak
szenteljük.
A GIMEL – LÁMED (ג-ל) tőből képzett szavak
többnyire hullámot, hullámzást, időben történő változást fejeznek ki.
Az alapszó a gál (גל), azaz hullám. (A GIMEL
alatt pátách jelzi a magánhangzót.) A gáléj hájám (גלי הים) a tenger hullámait jelenti, a gál chom (גל חום) hőhullámot: lázas állapotot és meteorológiai jelenséget
egyaránt.
A gálim bömácáv hárúách (גלים במצב הרוח) kifejezés alatt hangulat-hullámzást értünk.
A rádióhullámok, gáléj hárádio (גלי הרדיו) első ízben 1935-ben vittek héber beszédet az éterbe Tel
Avivból.
Deresedő kortársaim számára emlékezetes 33.3 méteres hullámhosszon (9009 kHz), amelyen a
magyar adást is közvetítették, az éjjeli órákban érdekes műsort hallottam: „Migál el gál: migáléj háéter el gáléj hájám” (מגלי האתר אל גלי הים), magyarul „Az éter hullámaitól a tenger
hullámaihoz.” Héber dalok szóltak a Földközi tengeren hajózó tengerészeknek, a
kereskedelmi- és utasszállító hajóknak és a halászoknak.
Az alapszó megkettőzésével a kör, a kerekség és a kerék fogalmait
alkotta a héber nyelv. A gálgál (גלגל) jelentése kerék, korong.
A gálgelet (גלגלת) – csigasor. A gulgólet
(גולגולת) koponyát jelent, míg a
gilgul (גילגול) gördülést, gurulást, időbeni
változást. Ez utóbbi szóból képzi a zsidó hagyomány a lélekvándorlás – gilgul
nesámot (גילגול נשמות) – fogalmát.
Gálil (גליל) a neve az ország
északi, hegyes-völgyes vidékének, amelyet magyarul Galileának neveznek, de
ugyanez a szó, mint köznév hengert, könyvtekercset, illetve háztartási papírtekercset
is jelent.
A hágbáhá-glilá (הגבהה-גלילה) a Tóratekercs közönség
felé történő felemelése és összegöngyölése a hetiszakasz felolvasása után.
A glulá (גלולה) a régimódi, gömböcskévé
gyúrt „labdacs” gyógyszert jelenti.
A gál szó, a GIMEL betűt kámác-cal pontozva – az öröm igéje. A
legismertebb héber dal, a „Hává nágilá” (הבא נגילה), magyarra fordítva „Gyerünk,
örvendezzünk”. A Gil férfinév jelentése is öröm; női változatai a Gila (גילה), és a Gálit (גלית). ◙
