Polgárháborús hangulat Galileában: két muzulmán-arab diák
kefijában próbált meg belépni a helység középiskolájába. Az arabok a nemzeti
viselettel tüntetni szándékoztak Khair al-Din Rouf Hamdan november 8-án, a
Názáret melletti Kafr Kana községben történt lelövése utáni pénteken. (A 22 éves
izraeli arab a kiérkező rendőröket késsel fenyegette, és egy rendőr agyonlőtte.)
A
drúz tanulók, akik Izrael mellett éreznek, zokon vették a tüntető arabok
megjelenését. Hamarosan veszekedés, majd verekedés tört ki az arab és a drúz
nemzetiségű tanulók között.
Kis
idő múlva az interneten jelentek meg gyalázkodó megjegyzések a két nemzetiség
asszonyaival kapcsolatban, mire véres tömegverekedés vette kezdetét – immár a
felnőtt lakosság körében. Hamarosan lőfegyverek is előkerültek. A véres összetűzésnek a kiérkező rendőrség vetett véget.
Összesen
43 sebesültet szállítottak kórházba; vasárnap délben még huszat ápoltak. Egy
sebesült állapota igen súlyos.
A
viszony a falu két etnikuma között soha sem volt felhőtlen; az utóbbi hetekben azonban nagyon megromlott. Amikor november 5-én, szerdán egy palesztin terrorista belegázolt a jeruzsálemi villamosmegállóban várakozók közé, aminek következtében Dzsaddan Asszad drúz határőr meghalt, a Hamaszt és a terrort éltető helyi arabok megelégedésüket és kárörömüket fejezték ki a drúz határőr-tiszt halála fölött.
*
A zsidó-arab konfliktus tükre egy
falusi verekedésben
Az
izraeli arabság az utóbbi hetekben egyre egyértelműbben Izrael Állama és a
zsidó lakosság ellen fordul, és a palesztin arab “ügy” mellé szegődik. A muzulmán
ifjúság radikalizálódik.
Mind
az izraeli, mind a Palesztin Autonómia területén élő arabok túlnyomó része
muzulmán vallású. A tanultabb keresztény arabok a kivándorlás és a muzulmánok jóval nagyobb
mérvű szaporodása révén egyre fogyó kisebbséggé válnak.
A
milliós izraeli muzulmán-arab népesség mellett, gyakran ugyanazokban a
falvakban élő drúz kisebbség 120 ezer főt számlál. Egy az Iszlámból kivált
szektát alkotnak. Arabul beszélnek. Másokkal nem házasodnak. Legendáik szerint
őseik a Kaukázusból érkeztek a Közel-Keletre, amit európaias megjelenésük is
igazol.
Az
izraeli drúzok határozottan kiállnak az állam és az ország zsidó lakossága
mellett. Fiataljaik katonakötelesek, bátor és fegyelmezett harcosok. Ez az
egyik forrása az arab népesség irántuk táplált ellenszenvének, amely érzés
kölcsönös.
Legtöbbjük
drúz községekben él, de a vegyes lakosságú településeken is megférnek arab
szomszédaikkal. A fentihez hasonló konfliktusok ritkán fordulnak elő.
Abu
Sznán falu Nahariától 10 kilométerre délkeletre fekszik. Az internetes Wikipédia
vonatkozó szócikke szerint 13,000 lakosa közül 7000
muzulmán arab, 4000 drúz, és 2000 keresztény arab.
Az első újkori,
megbízható felmérést 1875-ben végezte egy Victor Guérin nevű francia felfedező,
aki Abu Sznánban 400 lakost talált, közülük 260 drúz, és 140 keresztény
volt. Muzulmán lakosokat nem említett.
Közel fél évszázad
múltán, 1922-ben, amikor az országot “Palesztina” néven brit mandátum
kormányozta, Abu Sznán 518 lelket számlált. Ebből 247 volt keresztény, 228 drúz
és 43 muzulmán.
Az 1931-es felmérés 605
lakost mutat ki, közülük 311 drúz, 274 keresztény, és mindössze 20 muzulmán.
Megismételjük: ma a
13,000 lakosból 7000 muzulmán arab, 4000 drúz, és 2000 keresztény arab.
A
tendencia világos. A muzulmán arab népelem, ha valahová betelepszik, gyorsan szaporodik, majd a kezdeti gyarapodás után magához veszi a kezdeményezést, eluralkodik a
településen, és erővel igyekszik érvényesíteni a maga szokásait és elveit a kisebbségbe
kerültekkel szemben.
Ez
történik a keresztény szent városnak számító izraeli Názáreret és a palesztin Betlehem esetében is,
ahol az immár többségbe került muzulmán arabok mecseteket emelnek a keresztény
templomok közvetlen közelében, és mindent megtesznek a kisebbséggé vált
őslakók ellehetetlenítésére, majd elűzésére.
Ez
történt és történik világpolitikai léptékben Izraelben és Európában is. Franciaország: észak-afrikai arab bevándorlók; Nagy
Britannia: pakisztáni bevándorlók; Németország: török bevándorlók; Oroszország:
csecsenek, stb.
Megoldás
nincs a láthatáron. ◙
