Izrael mint bizonyság – Ige bizonytalankodóknak

Történt egyszer, hogy az ifjú I. Ferencz József álmatlanul forgolódott ágyában. Gyakran megesett vele, hogy az élet mibenlétével kapcsolatos filozófiai kételyek gyötörték.

A fiatal király felkelt, és hívatta udvarmesterét. Az, szemét dörzsölve, megjelent királya előtt.

"Látni akarom Bécs érsekét!" – mondta a király.

"Felség" – kockáztatta meg az udvarmester – éjfél után három óra van!

"Most, azonnal!" – válaszolt Ferencz József, ellentmondást nem tűrő hangon.

Nem volt mit tenni, az udvarmester befogatott, és az érsek fél órán belül az uralkodó előtt állott.

"Bizonyítsa be nekem, hogy mindaz, ami a Bibliában írva van, igaz! De – tette hozzá – ne a katekizmus elvont tételeiből idézzen nekem. Látható, tapintható bizonyságot várok Öntől, érsek úr!"

Az érsek, bár meglehetősen álmos volt, gondolkodás nélkül válaszolt.

"A zsidók, Felség."

•••

Gondolkozzunk el ezen a válaszon!

Az érsek bizonyára a Mózes V. könyvében, a 28. fejezetben írtakra gondolt:

Elhurcoltat JHVH királyoddal együtt… olyan néphez, akit nem ismertél, … Borzadva, példabeszédben, maró gúnnyal fognak emlegetni azok a népek, amelyekhez elhajt téged JHVH (a magyar-zsidó fordítású Bibliákban az Örökkévaló, a keresztény fordításúakban az ÚR, vagyis a kimondhatatlan Név tulajdonosa, Izrael Istene). (5Mózes 28:36-37)

De még azok közt a népek közt sem pihenhetsz meg, nem lesz egy talpalatnyi nyugvóhelyed sem. Rettegő szivet, szomorú szemet, csüggedő lelket ad neked ott JHVH. (5Mózes 28:65)

•••

Az érsek bizonyosan olvasta a Szentírás egyéb részeit is. Mert, ahogy a száműzetés kétségtelen bizonyság, úgy az összegyűjtés, Izrael feltámadása, Jeruzsálem felépülése és új dicsősége is.

Ezékiel, eredeti, héber nevén Jechezkél, a keresztény időszámítás előtt több, mint 500 évvel, a babilóniai száműzetés idején élt zsidó próféta, meglepő módon egy másik száműzetés végéről beszélt látomásaiban (36:24):

Kihozlak benneteket a népek közül,

összegyűjtelek az országokból,

és beviszlek benneteket a saját földetekre.

A saját száműzetéséről így nem beszélhetett, hiszen a hetvenéves bábeli száműzetéskor Izraelt csak egy országba, egy nép közé száműzték: Babilóniába, amelynek héber neve Bável, ez hozzávetőlegesen a mai Irak.

Isten így beszél Izrael földjéhez (!), Ezékiel (Jechezkél) próféta által (36: 8-11):

Rajtatok pedig, Izrael hegyei, ágak sarjadnak

és gyümölcs terem népemnek, Izraelnek,

mert hamarosan hazatérnek.

Mert Én mellettetek vagyok, és felétek fordulok:

Megművelnek és bevetnek titeket.

Megszaporítom rajtatok az embereket és az állatokat,

Szaporodni és sokasodni fognak.

Úgy telepítem le őket, mint hajdan,

És több jót teszek veletek, mint azelőtt.

Akkor megtudjátok, hogy Én vagyok JHVH!

Zakariás – héber nevén Zechárjá – már a babilóniai számkivetésből való alijja, Izraelbe való hazatérés után élt, a második Szentély építése korában, körülbelül 2500 évvel ezelőtt. Ő ílyen látomást látott a számára oly távoli jövőről (10:6):

Hatalmassá teszem Júda házát,

És József házát megsegítem,

Hazahozom őket, irgalmas leszek hozzájuk,

És olyanok lesznek, mintha

Nem is vetettem volna el őket.

•••

Hogy nagy háborúk állnak az emberi történelem végjátéka előtt, afelől az Írás nem hagy kétséget.

Ismét Zakariásé a szó, 12:2-3

Íme, én részegítő pohárrá teszem Jeruzsálemet

a körülötte lévő népek számára.

Júdára is rákerül a sor, amikor ostromolják Jeruzsálemet.

Azon a napon súlyos kővé teszem Jeruzsálemet minden nép számára:

Aki fel akarja emelni, mind megszakad bele,

Még, ha összefog is ellene a Föld minden népe.

majd 12:6

Azon a napon olyanokká teszem Júda törzsfőit,

mint amilyen a tüzes serpenyő a fahasábok között,

és amilyen a fáklya a kévék között:

jobbra-balra égetik a körülöttük élő népeket,

de Jeruzsálem továbbra is békében marad a maga helyén.

•••

Ha I. Ferencz József, és 70 generáció láthatta a száműzött, helyét nem találó, gúnyolt és vert Izraelt, semmi kétség: a ma élő és az eljövendő nemzedékek a hazatérő, az otthonteremtő, a Dávid házát helyreállító Izraelt fogják látni. 

Még akkor is, ha e "békefolyamatnak" vannak ellenzői. Akkor is, ha a 25 évszázaddal ezelőtt élt látnokok által leírt feltámadásért súlyos áldozatokat kellett és kell még hozni. ◙

Dr. Schweitzer József főrabbi זצ"ל

A magyarországi eredetű izraeliek tisztelettel hajtanak főt 

dr. Schweitzer József főrabbi זצ"ל 

emléke előtt.

Emléke legyen áldott • יהי זכרו ברוך

Ötvenhárom tiszt és katona, valamint elesett katonák családtagjai vették át hétfőn este a hősi kitüntetéseket

Különleges szertartás színhelye volt hétfőn este a Légierő egyik bázisa.

Mose Jáálon honvédelmi miniszter és Beni Ganz leköszönő vezérkari főnök nyújtotta át a kitüntetéseket a gázai terroristák ellen nyáron vívott „Cuk éjtán” (Szilárd sziklaszirt) hadművelet során különös bátorságot tanúsított tiszteknek és katonáknak.

A legmagasabb „Itur hámofét” (Példamutatás érdemrend) kitüntetést  Eitan Fund főhadnagy kapta (képünk), aki minden túlzás nélkül párját ritkító bátorsággal egyedül ment be az egységét meglepő terroristák alagútjába és üldözte az egység parancsnoka, Hádár Golding  főhadnagy holttestét elrabló Hamasz-terroristákat.

A történés pillanatában a fiatal tiszt abban a hiszemben volt, hogy parancsnokát élve, sebesülten rabolták el.

„Köszönettel és vegyes érzelmekkel állok itt. A kitüntetést az egység minden katonája megérdemelte, de ebben a pillanatban csak az elesett bajtársakra és árván hagyott családjaikra tudok gondolni” – mondta Fund főhadnagy.

Matanja Maguri ejtőernyős őrmester a somroni Kochav hasachar faluból sebesüléséből lábadozva vette át a hősies helytállásért kapott  vezérkari főnöki elismerést.

Maguri egysége azt a feladatot kapta, hogy egy házat tisztítsanak meg az onnan támadó Hamasz-fegyveresektől. Az őrmester egyik társa elesett, ő maga egy másik bajtársával együtt megsebesült, és a harcok hevében egyedül találta magát Han Junisz, az ellenséges palesztin város közepén.

„Negyven percig tartottam magam szünet nélküli pergőtűzben. Már nem is láttam reményt a felmentésünkre küldött egység érkezésére, de sikerült megakadályoznom, hogy a palesztin fegyveresek hozzám, és a sebesült és halott bajtársamhoz jussanak” – számolt be élete eddigi legnagyobb élményéről.

Maguri Bét Él település „heszdér-jesiva” növendékeként vonult be az elit ejtőernyős kommandóhoz.

„Azt tettem, amit elvártak tőlem” – összegezte a történteket.

Sokan könnyeztek, amikor Hájim Támám 56 éves tartalékos mankóra támaszkodva vette át a kitüntetést. Az önkéntes szolgálatot vállaló veterán „miluimnyik”, egy műszaki alakulat főtörzsőrmestere nyolc műtéten esett át, miután terror-alagutak kutatása közben súlyosan megsebesült ellenséges rakétától. A mai napig kórházi kezelésre szorul: bal lába térdtől lefelé megbénult.  

Támám speciális gépi felszerelésével 19 alagutat fedezett fel.

Erez Halfon törzsőrmester, az „Egoz” kommandó egészségügyi katonája (chovés) rádión kapta az utasítást: a Goláni hadtest egy parancsnoka súlyosan megsebesült egy aknaszilánktól Gázaváros Szadzsaijje negyedében, ahonnan majd' minden ablakból lőttek a katonákra.

Futólépésben érkezett a helyszínre. Halfon azonnal átlátta a helyzetet: a parancsnok nagyon sok vért vesztett, állapota életveszélyes volt.

A gyakorlott egészségügyis kötszerrel és egyik kezével leszorította a vérzést, a másikkal azonnali segítséget kért. A segítség azonban késett: Halfon egy álló órán át szorította a vérző sebet, és csak akkor engedte el, amikor a helikopter megérkezett.

A parancsnok életét sikerült megmenteni.

Számos kitüntetettnek mindmáig olyan feladata van, amely nem engedi sem a név, sem az arckép közlését, ezért a vezérkar és a sajtó beszámolói sokuknak csak a monogramját közlik, illetve a közölt képeken „kitakarják” az arcot.

„Átem cuk éjtán sel Medinát Jiszráél!” – Ti vagytok Izrael Állam szilárd sziklaszirtje! – foglalta össze a kitüntetési szertartást a vezérkari főnök.  ◙