Ömlik a cement Gázába ♦ Alagút vagy ház lesz belőle?

Az egyiptomi hatóságok a hét elején hosszú szünet után Ráfiáchnál (Rafah) megnyitották a Szináj félsziget és a Gázai-övezet közötti egyetlen átjárót, és azt kairói jelentés szerint péntekig nyitva tartják.

A gesztus indoka a most kezdődő Ramadan böjthónap, de az is közrejátszhat, hogy Al-Sziszi kormánya javítani igyekszik ha nem is kapcsolatát, de hozzáállását a Gázai-övezetet nyolc éve erőszakkal domináló Hamaszhoz. Erre utal az is, hogy Kairóban nemrégiben törölték a Hamaszt a terrorszervezetként nyilvántartott szervezetek listájáról. Egyiptom és a Hamasz ugyanis közösen próbálják felvenni a harcot a térségben, így a Szináj félszigeten és a Gázai-övezetben is egyre erősebb “Bajt el-Makdisz” és egyéb, az ISIS-hez kapcsolódó terrorszervezetekkel.

A nyitvatartást különböző jelentések szerint a Hamasz arra használta fel, hogy igen nagy mennyiségű cementet szállítson be Egyiptomból, ami rendkívüli biztonsági problémákat okoz Izraelnek.

Állítólag 4000 tonna cement jut be Gázába naponta, éspedig minden ellenőrzés nélkül, amiből Izrael alapos gyanúja és aggodalma szerint nem a tavaly nyári “Cuk éjtán” hadművelet során lerombolt vagy sérült házakat fogják renoválni, hanem az Izrael felé ásott alagutakat.

Összehasonlításul: az izraeli átjárókon havonta 7000 tonna cement jut be a Gázai-övezetbe, az ENSZ és Izrael ellenőrzése mellett. ◙

Tabgha, Galilea: gyújtogatás a Kenyérszaporítás templomában – súlyos károk keletkeztek ♦ Tizenhat kiskorú jesiva-növendék kihallgatáson

Csütörtökön reggel gyújtogatás nyomait fedezték fel a Kineret (Genezáreti tó) partján álló Tabgha templomban, amelyet az Újszövetségben említett kenyér- és hal-szaporítás hagyomány szerinti színhelyén emeltek.

A templomban jelentős károk keletkeztek. A falakra a tettesek a kereszténységet gyalázó feliratokat firkáltak.

A rendőrség 16 kiskorú jesiva-növendéket gyanúsít, kihallgatásuk folyamatban van.

A templom egyik papja a Kol Jiszráélnek, az Izraeli Rádiónak elmondta, hogy a templom már huzamosabb ideje ki van téve különböző támadásoknak.

A kenyér- és halszaporítás történetére utaló esemény helyén egy modern templom áll, amelyet 1982-ben építettek bizánci mintára. Belül látszanak azok a kövek, amelyek egy 4. századi bizánci kápolna romjait mutatják.

Az ásatáskor előkerült mozaikok gyönyörűek, és ezeket fel is használták a ma álló templom építésénél. ◙

Az Iszlám Állam fegyveresei a Hermon hegy tövében ♦ Feszültség a szíriai határon ♦ Az izraeli drúzok aggódnak szíriai testvéreikért

Az utóbbi napok aggasztó fejleménye: Asszad elnök kormánycsapatai visszavonulóban vannak a szír-izraeli határ térségéből. Az El Kaidával és az Iszlám Állammal (ISIS) szövetségben harcoló Al-Nuszra Front fegyveresei a hét elején megközelítették a Hermon hegység déli lejtőin fekvő Kuneitra városát, amely a Golán fennsík szíriai oldalán fekszik.

Kuneitra a Hatnapos Háborútól a Jom Kippuri háborút lezáró tűzszünetig izraeli megszállás alatt állt. Az utóbbi hónapokban errefelé is dúló harcok miatt több lövedék a Golán fennsíkon robbant, amelyeket nem Izraelnek szántak. Izraelben számos nyilatkozat hangzott el, melyek szerint Izrael mindaddig nem avatkozik a szíriai polgárháborúba, amíg onnan szándékos támadás nem éri. Ám amint az Iszlám Állam, illetve annak valamelyik szövetséges serege eléri az izraeli határt, Izrael többé nem lehet külső szemlélő.

Szerdán délben megszólaltak a légvédelmi szirénák Álonéj Básán településen, a Golán fennsíkon, de rövidesen kiderült, hogy a riasztást izraeli területen kívül becsapódott lövedékek okozták.

A katonai helyzetet egy másik aspektus is bonyolítja, ami rendkívüli dilemma elé állítja Izraelt. Ez pedig a térségben, a határ mindkét oldalán élő drúzok helyzete.

A milliós izraeli muzulmán-arab népesség mellett élő drúz kisebbség 120 ezer főt számlál. Szinte az egész közösség az ország északi részén, a Galilban él. Vallásuk egy, a siita iszlámból kivált, egyiptomi eredetű titkos szekta. Arabul beszélnek. Másokkal nem házasodnak. Legendáik szerint őseik a Kaukázusból érkeztek a Közel-Keletre, amit európaias megjelenésük is igazol.

Lévén vallásuk zárt szekta-szerű, ami eltér a többség által követett Iszlám tanaitól, az évszázadok során gyakori üldöztetésnek voltak kitéve. A fegyvert jól kezelik, nem egy helyen önvédelmi miliciákat hoztak létre.

Libanonban negyedmillióan élnek. Szíriában sokkal többen: csak a déli, Izraellel határos körzetben 700 ezren.

Az izraeli drúzok határozottan kiállnak az állam és az ország zsidó lakossága mellett. Izrael politikai és társadalmi életében aktív részt vállalnak. Fiataljaik katonakötelesek. Bátor és fegyelmezett harcosok. Ez az egyik forrása az arab népesség irántuk táplált ellenszenvének, amely érzés kölcsönös. Legtöbbjük drúz községekben él, de a vegyes lakosságú településeken megférnek arab szomszédaikkal. Konfliktusok előfordulnak, de ritkán.

Más a helyzet a Golán fennsíkon élő, mindössze négy drúz falu népességével. Ők csak 1967 óta tartoznak Izraelhez. Többségük nem vette fel az izraeli állampolgárságot. Szíriához húznak, már csak ott élő rokonaik miatt is. A határ túloldalán élő családtagjaik életét a falvaik felé közeledő szunnita Nuszra közismerten kíméletlen fegyveresei fenyegetik.

A drúzok vallásukból és kisebbségi helyzetükből fakadóan Szíriában is a mindenkori hatalom mellett álltak, ezért a közelmúltig Asszad elnök támogatói közé számítottak. Most a sikeresen előrenyomuló szunnita sereg véres bosszújától tartanak.

Izrael aggódik egy százezres nagyságrendű menekülthullám lehetősége miatt, amit minden eszközzel – így a határövezet hermetikus lezárásával is – kész megakadályozni. A kormányerők és a lázadók közötti tűzváltásokat a határ izraeli oldaláról jól lehet látni, ezért sok drúz a határhoz vonult.

Kedden este hat órakor az Észak hadtest parancsnoksága zárt katonai körzetté nyilvánította a Hermon hegy környékét, attól tartva, hogy a  helyi drúzok tömegesen vonulnak a határhoz tüntetni. A zárlatot este kilenc órakor feloldották.

Maufak Tarif sejk, az izraeli drúz közösség vezetője felkérte a kormányt, hogy nyújtson védelmet a szíriai drúzok lemészárlására készülő szunnita fegyveresek ellen. Izrael azonban végképpen nem kíván katonai erővel beavatkozni a szíriai polgárháborúba. A jelenlegi elgondolás az, hogy amennyiben a Nuszra, vagy az Iszlám Állam erői elérik a drúz település-övezetet, az ENSZ segítségével ott, a határ szíriai oldalán fegyvermentes biztonsági övezetet hoznának létre.

Az izraeli drúzok gyűjtést indítottak a határ túloldalán élők megsegítésére. Eddig tízmillió sékelt gyűjtöttek össze, amit, megfelelő valutában, a jordániai határon keresztül már el is juttattak ottani testvéreikhez. Ajub Kara, a Likud drúz képviselője szerint az egész világon gyűjtést indítottak a drúz közösségek a Szíriában élők felfegyverzésére. ◙