Az 1956-os budapesti felkelés (forradalom) 68. évfordulója. 

Kádár alatt ellenforradalomként, nemhivatalosan „események”-ként emlegették.

Egyetemista tüntetéssel kezdődött a Magyar Rádió előtt, amit Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja első titkára este 8 órakor elmondott beszéde provokált ki: a fiatalokat „fasiszta csőcseléknek” nevezte. • 

Elmosódottan, de számunkra nem feledve még évekig látható volt az írás a falon, Szófia utca és a Rózsa Ferenc utca [korábban és ma ismét Rózsa utca] sarkán, a páratlan oldalon: „Icig, nemviszünk Ausvicig”. 

Mindenki kokárdában. Anyám is kokárdázott. Kuslits Zsuzsi, a szomszéd nagylány: „De jó magyarok tetszenek lenni!” 

Nusi néni, az anyja később magyarázkodott. Később sokan magyarázkodtak. • Apám rokonaitól, Finkelsteinéktől [Liebi-Erzsi néni és Chájim bácsi, ז"ל] Kfár Gid’onból kaptunk táviratot: „Gyertek a gyerekkel!” [Kézbesítettek táviratokat.] • Párizsból Irén nénitől, anyám nővérétől nem emlékszem, hogy érkezett volna invitálás.• 

A legfontosabbakat becsomagolva ültünk és készültünk a „télachra”. 

7 évesen megértettem, hogy hová tartozom, és hová nem.

A Felsőerdősor 20. sz. alatti általános iskolában a forradalom alatti napokban is volt tanítás. Néhány tanuló hiányzott: már hajóztak az Atlanti óceánon, vagy a Földközi tengeren. [Klein Pistára emlékszem: ők ide jöttek.] Tanítás után a kapu előtti lépcsőkön a szokásos „Előre!”-köszöntés helyett „Vesszen Gerő!”.

Nikházy Miklós igazgató helyébe Sági István; tanító nénink, Klári néni (Kelemen Istvánné) helyett a III. osztálytól Zsuzsi néni (akkor Schlesinger, később Fügedi Istvánné). A Lázár utcában laktak özvegy édesanyjával: apját a munkaszolgálatban ölték meg. 

Tyukody Piroska néni, közel a nyugdíj-korhatárhoz (éneket tanított) [nem antiszemita] megjegyzéseket tett Zsuzsi nénire, aki alig múlt 20 éves; kinézésre is inkább nagylány, mint „néni”; nagyon zsidós vonásokkal. 

Apám 60 évesen, nyugdíj előtt: Két gyerekkel nem megyek... 

Én 7 éves, nagyanyám, Anyám anyja, a másik „gyerek”, 80; már beszámíthatatlan. Őt állapota miatt nem lehetett vinni, és nem lett volna kire hagyni.

Apám unokanővére, Olgi és férje, Bányai Sándor (Sandi), üzemi pártbizottság tagja, talpig fegyverben. „Gyere ki, zsidó, megnyújtunk tíz centivel!” – bíztatták szeretett dolgozói. Sikerült kijutniuk a két gyerekkel (Judit és Gábor) Bécsbe, majd Izraelbe. 

A Givát Chájim kibucban éltek, halálukig. 

Itt vették fel a בנאי nevet: „építő”.

Nov. 1-én szüleim kicsomagoltak: „Az oroszok már itt vannak a Hunyadi téren!” (Egy Tyigr тигр command car volt.) Érezthető volt a megkönnyebbülés. Apám végig bejárt dolgozni.

Október 23. körül még évekig rendőri készültség volt az utcákon, főleg Budapesten, a Nemzeti Színház és a Nemzeti Múzeum környékén. 

A hatvanas-hetvenes évekre Magyarország lett „a láger legvidámabb barakkja”. Az elvtársak tanultak valamit.

Akik a Kárpátaljáról átlátogattak Kádár-Magyarországra, „kis Amerikának” nevezték. Minden relatív.

Az 1957 elején megalakult kormány három vezetője: Kádár János, Apró Antal és Dögei Imre neveiből a pesti humor hamarosan így tisztelte az új vezetőket: „Kádár apró dögei”...

Szép napotok legyen!

 

Békés Szombatot! ✶שבת שלום

Hetiszakasz: Ékev ✶פרשת עקב

A Szombat beáll augusztus 19, péntek este –

Jeruzsálem: 18:38

Tel Aviv: 19:00

Haifa: 19:20

Beér Séva: 18:51

Eilat: 18:49

A Szombat vége augusztus 20, szombat este –

Jeruzsálem: 19:56

Tel Aviv: 19:58

Haifa: 19:59

Beér Séva: 20:00

Eilat: 20:04

Békés Szombatot ! שבת שלם

2022 🍀 Boldog újévet!

Békés Szombatot!

 

A Szombat beáll péntek este –

Jeruzsálem: 17:44

Tel Aviv: 18:06

Haifa: 17:55

Beér Séva: 18:06

Eilat: 18:58

A Szombat vége szombat este –

Jeruzsálem: 19:01

Tel Aviv: 19:03

Haifa: 19:02

Beér Séva: 19:02

Eilat: 18:59

Szimchát Tórá (שִׂמְחַת תּוֹרָה) a Tóra örömünnepe

 

Szeptember 27, hétfő este 6 órától kedd este 7 óráig tartjuk Izraelben a Tóra örömünnepét, a Szimchát Tórát.

Ez az ünnep nem bibliai eredetű: az ókori rabbik iktatták be az őszi ünnep-sor végére, mert a Tóra (Mózes öt könyve) felolvasása a zsinagógákban ezen a napon kezdődik és ezen a napon is fejeződik be.

Az Ötkönyvet a bölcsek 54 hetiszakaszra osztották fel, így körülbelül évenként tér vissza ugyanaz a szakasz. (A zsidó időszámítás éveiről van szó, amely némileg eltér a Gergely-naptártól.) Ez a Tóraolvasás folytonosságát is garantálja. Szokás ilyenkor a frigyszekrényből kivett Tóra-tekercsekkel hétszer körüljárni a zsinagógát, és igyekeznek minél több embert megtisztelni azzal, hogy viheti a Tórát. ◙

Szukot-félünnep Szombatja

 

Békés Szombatot! ✶ שבת שלום

Szombat félünnep: Sabbat chol hámoéd ✶שבת חול המועד

A Szombat beáll péntek este –

Jeruzsálem: 17:53

Tel Aviv: 18:15

Haifa: 18:04

Beér Séva: 18:15

Eilat: 18:10

A Szombat vége szombat este –

Jeruzsálem: 19:10

Tel Aviv: 19:12

Haifa: 19:11

Beér Séva: 19:11

Eilat: 19:09

Szukot, Sátoros ünnep 2021

 

Szeptember 20-án, hétfőn este veszi kezdetét idén a Sátoros ünnep, héber nevén Szukot, vagy Chág hászukot. Ellentétben a négy nappal korábban tartott, komor Jom Kippurral, ez örömünnep: egyike a három zarándokünnepnek, amelyet az ókorban, a Szentély fennállása idején Jeruzsálemben töltött a nép, és ott minden család áldozatot mutatott be Isten előtt.

Az ünnepnapról Mózes 3. könyve rendelkezik (23:34-44)  a zsidó naptár hetedik, Tisri hónapjának a tizenötödik napjától a 21. napig: “...Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki lakjék sátrakban. Tudják meg nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait, midőn kivezettem őket Egyiptomból...”

A héber Szukot szó többesszámban van és “sátrakat” jelent. Nem a mai értelemben vett sátrat – ennek a neve héberül “ohel” – hanem annál stabilabb, bódé-szerű építményt. A Tóra parancsa szerint azért építjük, hogy az ünnep tartama alatt benne is lakjunk: ott étkezzünk, sőt, aludjunk is. Ezt így, szó szerint ma nagyon kevesen tartják: csak a fő étkezésekre vonul be a család. 

Az előírásos “szuká” stabil és az épített lakáson kívül áll. Az izraeli gyakorlatban udvaron, parkolóban építik meg, de az errefelé szokásos lapos tető is gyakran ad helyet neki. Ha az erkély kiugrik a ház síkjából és nem fedi semmi – pl. a fölötte lévő erkély – akkor az is megfelel. Vallásos negyedekben eleve úgy építik a házakat, hogy az erkélyek ne egymás fölé kerüljenek.

A “szuká”-nak legalább három oldala van. Tetejéről látni kell az eget, ugyanakkor árnyékot adónak is kell lennie, ezért lombokkal fedik be a tetejét. Belülről illik szépen feldíszíteni. ◙

Jom Kippuri nyelvlecke ✡ Kippur, Káppárá – miről van szó?

Szerda este kezdődik és csütörtök estig tart Jom Kippur napja, amit magyarul Engesztelés Napjának neveznek. A jom (יוֹם) napot jelent, a kippur (כִּפּוּר) pedig engesztelést, vezeklést, rossz tettért, károkozásért való önkéntes jóvátételt, váltságot.

Hasonló a jelentéstartalma a héberben a káppárá (כַּפָּרָה) szónak, ami maga az engesztelő áldozat. A „bűnbak”, héberül „száir láázázél” (שָׂעִיר לַעֲזָאזֵל) egy bakkecske volt, amelyre a jeruzsálemi Templomban a kohén hágádol, a főpap Jom Kippurkor kézrátétellel ráruházta Izrael bűneit, majd az állatot kiűzték a sivatagba.

Az ősi szertartást ma az ortodox zsidóságnál a „kakaspörgetés” helyettesíti, amikor egy kakast (vagy tyúkot) a fej fölött megforgatnak, és a „ze chálifáti, ze tmuráti, ze káppáráti” (זה חליפתי, זה תמורתי, זה כפרתי), vagyis „ez az én helyettesítőm, váltságom” (a három szó itt ugyanazt jelenti) szavak kíséretében rátestálják a bűnöket. A szárnyast ezután vagy a szegényeknek adják, vagy a család fogyasztja el. A modern ortodoxok a baromfi helyett marokban tartott pénzt forgatnak a fejek fölött, amit jótékony célra ajánlanak fel.

Jom Kippur előtt a városok utcáin „pidjon kapparot” (פדיון כפרות) – vagyis a káppárá megváltására szolgáló asztalkák tűnnek fel, mögöttük kipát viselő férfiak, akik fenti célra fogadnak el kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezeket a pénzeket is jótékony célra fordítják.

A jom-kippuri szertartás „mellverdeső” viduj (וידוי) bűnvallomás-imájában hangzik el a Fennvalóhoz a kérés: bocsáss meg nekünk, töröld el nekünk, írd jóvá nekünk: héberül szlách lánu, m´chál lánu, káppér lánu (סְלַח לָנוּ, מְחַל לָנוּ, כַּפֵּר לָנוּ).

Ma átvitt értelemben ma az a „káppárá”, aki más hibájáért lakol. 

Adja a Jóisten bűneink és hibáink megbocsátását, sorsunknak jóra megpecsételését a Nagy Könyvben – és bűnbakok soha többé ne legyünk.

Gmár chátimá tová – גמר חתימה טובה

Jom kippur hete – Félelmetes napok

Jó hetet Izraelben, kellemes vasárnapot másutt.

Izrael népének ezek a Félelmetes napok Jom Kippur előtt (Engesztelés napja, szerda estétől csütörtök estéig)

Jó sorsra legyünk bepecsételve – Gmár chátimá tová ! גמר חתימה טובה 

Békés Szombatot! Hetiszakasz: Vájéléch - Sábát suvá

 

Békés Szombatot! ✶ שבת שלום

Hetiszakasz: Vájéléch – Sábát suvá ✶ וילך – שבת שובה

A Szombat beáll péntek este –

Jeruzsálem: 18:12

Tel Aviv: 18:33

Haifa: 18:23

Beér Séva: 18:33

Eilat: 18:30

A Szombat vége szombat este –

Jeruzsálem: 19:29

Tel Aviv: 19:31

Haifa: 19:30

Beér Séva: 19:30

Eilat: 19:27

Békés Szombatot! Hetiszakasz: Nicávim

 

Békés Szombatot • Sabat salom • שבת שלום

Hetiszakasz: Nicávim • ניצבים

A Szombat beáll péntek este –

Jeruzsálem: 18:21

Tel Aviv: 18:42

Haifa: 18:32

Beér Séva: 18:42

Eilat: 18:41

A Szombat vége szombat este –

Jeruzsálem: 19:38

Tel Aviv: 19:40

Haifa: 19:40

Beér Séva: 19:39

Eilat: 19:35

Jó hetet!

Jó hetet Izraelnek, kellemes hétvégét-vasárnapot másutt, egészségben, biztonságban! שבוע טוב ומבורך

Kellemes Szombatot! • Hetiszakasz: Ki távó

 

פרשת השבוע: כי תבוא

https://izraelihirlevel.blogspot.com

Békés Szombatot! • שבת שלום

Hetiszakasz: Ki távó • כי תבוא

A Szombat beáll péntek este –

Jeruzsálem: 18:29

Tel Aviv: 18:49

Haifa: 18:41

Beér Séva: 18:50

Eilat: 18:38

A Szombat vége szombat este –

Jeruzsálem: 19:45

Tel Aviv: 19:47

Haifa: 19:48

Beér Séva: 19:46

Eilat: 19:43

Békés Szombatot és kellemes Augusztus 20-i ünnepet kívánok!

 

Békés Szombatot, és aki ünnepli, 

kellemes Augusztus 20-i ünnepet kívánok!

Jó szombatot! Hetiszakasz: Softim

 

שבת שלום

פרשת השבוע: שופטים

Szép Szombatot!

Hetiszakasz: Softim (Jelentése: Bírák)

 

Olvasóimhoz!

 

Amint azt a Facebookra is feltettem, blogomból augusztus 1-én eltűnt a szerkesztési ikon (franciakulcs-csavarhúzó ábrácska, kinagyítva fent).

Ezért csak új cikkeket tudok feltenni, de a "post"-okat, pl. az időjárási előrejelzést vagy a "Szép napotok legyen" illetve a szombati köszöntést az aktuális Hetiszakasszal és a Szombat beálltával és kimenetével nem tudom frissíteni.

Aki ért a Blogspot-hoz, kérem segítsen, hogyan hozzam vissza!

A mostani hetiszakasz a "Reé".

Sabat salom!

Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Meleg van, nagyon meleg

 

Meleg van bizony. Nagyon meleg. Chám möod (חם מאוד). A forróságra inkább a chom (חום) kifejezést használják. Ugyanez a szó lázat is jelent.

A hőhullám héberül gál chom (גל חום). A gál szó jelenti a hullámot: tengerhullámot, rádióhullámot, időjárási hullámot. Várhatóan szerdán tetőzik: ekkor a tengerparti régióban 35 fok körül lesznek a délutáni maximumok, de a Kineret partján, vagyis Tverján, a Holt-tenger vidékén és a Vörös tenger vizében lubickoló Eilaton elérheti a 40 fokot is.

Ha szomszédunktól halljuk az ávir lách (אויר לח) kifejezést, akkor a nedves, párás levegőre panaszkodik, ami a nagy melegben fokozza a kellemetlen közérzetet, főleg a tengerparti régióban. A párásság héberül láchut (לחות).   

A nyár a héber nyelvben kájic (קיץ). Ez kapcsolatban lehet a kéc (קץ) szóval, ami véget jelent, hiszen a nyár a gyümölcsök „végének”, beérésének és szüretelésének az ideje.

És a forró napoké. Maga a Jóisten ígérte Noénak az Özönvíz elmúltával, Mózes I. könyve (8:22) szerint: „Vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és éjszaka meg nem szűnik soha”, eredeti szavaival „Zerá vökácir, vökor váchom, vökájic váchóref vöjom válájlá lo jisbotu”            (זֶרַע וְקָצִיר וְקֹר וָחֹם וְקַיִץ וָחֹרֶף וְיוֹם וָלַיְלָה לֹא יִשְׁבֹּתוּ).

A zerá (זרע) magot, magvetést, a kácir (קציר) aratást jelent. A kor (קור) hideg, a chom (חום) a meleg, a kájic (קיץ) nyár, a chóref (חורף) pedig a tél.

A jövőidejű, többesszámú „jisbotu” a SIN-BÉT-TÁV (ש-ב-ת) gyökből származik, jelentése megszünni, abbahagyni. Innen származik a szombat, a sábát (שבת) is, a mindennapi munka szünete, de a modern idők svitá (שביתה) szava is, ami sztrájkot, munkabeszüntetést jelent.

A melegítés szava a chimum (חימום). A hűtésé a kirur (קירור). Az errefelé nélkülözhetetlen légkondicionáló berendezés mindkét feladatot ellátja. A megújult héber nyelv a mázgán (מזגן) szóval illeti őket. A mezeg (מזג) vérmérsékletet, temperamentumot jelent, a mezeg háávir (מזג האויר) időjárást.

Az időjárási előrejelzés: tácházit mezeg háávir (תחזית מזג האויר). A tácházit a chozé (חוזה)  látnok, jós jelentésű szóból alakult.

A forró keleti szeleket hozó sáráv (שרב) már a bibliai időkben is próbára tette a testet és a lelket. Ézsajás, héberül Jesájá szerint (49:10) az utolsó időkben ettől is megszabadulunk: „Nem éheznek és nem szomjaznak, és nem sújtja őket sáráv és a Nap heve”: Lo jir’ávu völo jicmáu völo jákém sáráv vásámes (לֹא יִרְעָבוּ וְלֹא יִצְמָאוּ, וְלֹא־יַכֵּם שָׁרָב וָשָׁמֶשׁ).

Ezt még megvárjuk. Remélhetőleg. ◙