Meleg van bizony. Nagyon
meleg. Chám möod (חם מאוד).
A forróságra inkább a chom (חום)
kifejezést használják. Ugyanez a szó lázat
is jelent.
A hőhullám
héberül gál chom (גל חום). A gál szó jelenti a hullámot: tengerhullámot,
rádióhullámot, időjárási
hullámot. Várhatóan szerdán tetőzik: ekkor a tengerparti régióban 35 fok körül lesznek a délutáni
maximumok, de a Kineret partján, vagyis Tverján, a Holt-tenger vidékén és a
Vörös tenger vizében lubickoló Eilaton elérheti a 40 fokot is.
Ha szomszédunktól halljuk az ávir
lách (אויר לח) kifejezést,
akkor a nedves, párás levegőre panaszkodik, ami a nagy melegben fokozza a kellemetlen közérzetet, főleg a tengerparti régióban.
A párásság héberül láchut (לחות).
A
nyár a héber nyelvben kájic (קיץ). Ez kapcsolatban lehet a kéc (קץ) szóval, ami
véget jelent, hiszen a nyár a gyümölcsök „végének”, beérésének és szüretelésének
az ideje.
És
a forró napoké. Maga a Jóisten ígérte Noénak az Özönvíz elmúltával, Mózes I.
könyve (8:22) szerint: „Vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nappal és
éjszaka meg nem szűnik soha”,
eredeti szavaival „Zerá vökácir, vökor váchom, vökájic váchóref vöjom válájlá
lo jisbotu” (זֶרַע וְקָצִיר וְקֹר וָחֹם וְקַיִץ
וָחֹרֶף וְיוֹם וָלַיְלָה לֹא יִשְׁבֹּתוּ).
A zerá (זרע)
magot, magvetést, a kácir (קציר)
aratást jelent. A kor (קור)
hideg, a chom (חום) a meleg, a kájic (קיץ) nyár, a chóref (חורף) pedig a tél.
A jövőidejű, többesszámú
„jisbotu” a SIN-BÉT-TÁV (ש-ב-ת) gyökből származik,
jelentése megszünni, abbahagyni. Innen származik a szombat, a sábát (שבת) is, a
mindennapi munka szünete, de a modern idők svitá (שביתה) szava is, ami sztrájkot, munkabeszüntetést jelent.
A
melegítés szava a chimum (חימום). A hűtésé a kirur (קירור). Az errefelé nélkülözhetetlen légkondicionáló berendezés mindkét
feladatot ellátja. A megújult héber nyelv a mázgán (מזגן) szóval illeti
őket. A mezeg (מזג) vérmérsékletet,
temperamentumot jelent, a mezeg háávir (מזג האויר) időjárást.
Az
időjárási előrejelzés: tácházit mezeg háávir (תחזית מזג האויר). A tácházit a
chozé (חוזה) látnok, jós jelentésű szóból alakult.
A
forró keleti szeleket hozó sáráv (שרב) már a bibliai
időkben is próbára tette a testet és a
lelket. Ézsajás, héberül Jesájá szerint (49:10) az utolsó időkben ettől is megszabadulunk: „Nem éheznek és
nem szomjaznak, és nem sújtja őket sáráv és a Nap heve”: Lo jir’ávu völo jicmáu völo jákém sáráv vásámes
(לֹא יִרְעָבוּ וְלֹא יִצְמָאוּ, וְלֹא־יַכֵּם שָׁרָב וָשָׁמֶשׁ).
Ezt még megvárjuk. Remélhetőleg. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése