Adóemelések, költségvetési karcsúsítás heteken belül

A Kincstárnak sietős. A Pénzügyminisztérium 2013. január 1 helyett már az idei második félév kezdetekor, július 1-én életbe léptetné a nagyközönségre váró „csapásokat” (a talán túlzó héber kifejezéssel: „gzérot”). 

A „Jediot Ahronot” napilap értesülése szerint Juvál Steinitz pénzügyminiszter már kiadta az utasításokat a pénzügyminisztérium és az adóhatóság szakértőinek az új adónemek, illetve az állami kiadások lefaragásának az előkészítésére. Az ok: az állami költségvetés súlyos hiánya, amely állítólag már május hó végén 20 milliárd sékelt tesz ki, éspedig a kormány előre nem látható többletkiadásai miatt.

A lap értesülései szerint a legfontosabb várható intézkedések:

• Az általános forgalmi adó (máám) emelése 16%-ról 17%-ra

• A dohányárura kivetett jövedéki adójának és az alkoholfélék adójának az emelése

• Az infrastruktúra (országút- és vasúthálózat, erőművek, stb.) fejlesztésének az elhalasztása

• Kétmilliárd sékeles lefaragás valamennyi minisztérium költségvetéséből

Az intézkedéseket a kormánynak a Kneszet elé kell vinnie. A törvényjavaslatok elfogadásának a Netanjáhu-Mofáz kormány 94 százalékos többsége révén aligha lesz akadálya.

Mint a fentiekből látható, a kormány nem csak a nagyközönségtől tervezi „bevasalni” a hiányt, hanem az állami kiadásokat is megregulázza. Ám az általános karcsúsítás minden bizonnyal hatással lesz a Bituách Leumi járadékokra, az egészségügyre és a közoktatásra is.

A „máám” emelésének a híre kisebb vásárlási lázat idézhet elő a lakás- és járműpiacon, ahol az egy százalékos adónövekedés is komoly összeggel növeli a vételárat.

A dohányáru és az alkohol árának az emelése napokon belül várható, hogy az állam elkerülje az áruhalmozást. Ezt az intézkedést a kormány utólag is elfogadtathatja a Kneszet pénzügyi bizottságával.

A július 1-től megtett takarékossági és adóemelési intézkedések tervek szerint összesen 5 milliárd sékel bevételt jelentenének, azaz ennyivel mérséklik a 20 milliárdos hiányt.

A 2013-as évi költségvetésben a kormány kénytelen lesz folytatni a megszorításokkal és adóemelésekkel súlyosbított politikát. A – jó esetben – fennmaradó 15 milliárd sékeles hiányt is el kell tüntetnie, és az újonnan felmerülő, előre nem látható költségeket is fedeznie kell. Mindezt pedig egy olyan évben, amelynek a végén választások lesznek!

A 3 százalékos költségvetési hiányt azonban Izrael sem lépheti át, mivel az az ország hitel-minősítésének a leminősítésével jár. Ez pedig a pénzpiacon drága hitelek felvételére kényszerítené az államgazdaságot. ◙

FORRÁS: Jediot Ahronot

Kiberháború ezerrel: “Stuxnet” után „Flame” ég az iráni komputerekben

Új komputeres kémprogram támad Iránban. A „Flame” (magyarul „láng”) elnevezésű vírus évek óta lappang több ezer fontos közel-keleti számítógépes rendszerben, de – íróik szándéka szerint – csak mostanában „lobbant lángra”.

A vírusprogram adatokat lop a megtámadott gépekből. Feltételezések szerint ugyanazok írták és terjesztették az internet segítségével, akik az iráni nukleáris kutatóintézetek gépeiben 2010-ben súlyos károkat okozó „Stuxnet”  nevű vírust is. Amelynek írásával és terjesztésével, mi sem természetesebb, Izraelt vádolják, holott az orosz Kaspersky laboratórium szerint – ez az egyik legjelentősebb vírus-elemző társaság – magában Izraelben is észlelték az új kártevőt, továbbá a Palesztin Autonómia, Szíria és Szudán komputereiben is.

A „Flame” az említett szakértői gárda szerint másolni és továbbítani tudja a megtámadott gépek monitorain (képernyőin) megjelenő adatokat, képes bekapcsolni a gépek mikrofonjait és felvenni az elhangzó beszélgetéseket, ezen kívül meg tudja változtatni a gépek felelős programozói által beállított paramétereket. ◙

FORRÁS: ynet hírportál

Tíz a török igazság

Ennyi egymás után letöltendő életfogytiglani börtönbüntetést javasol a vádirat, amelyet egy isztambuli török  bíróság nyújtott be Gabi Askenázi tartalékos vezérezredes, a Cáhál, az Izraeli Hadsereg volt vezérkari főnöke ellen. Vele együtt más főtisztek is a vádlottak padjára kerülhetnek – persze, távollétükben.

A kemény ítéleteket a 2010. május 31-én, az izraeli partok előtt feltartóztatott flottilla, köztük a Mavi Marmara hajó elleni izraeli fellépés megtorlásaként hozná a török bíróság, az akkor az Izraeli Hadsereg élén állt tisztek ellen.

Az emlékezetes napon az izraeli partok közelében az Izraeli Hadsereg kommandó-egysége feltartóztatta a Gázai-övezet blokádját feltörni szándékozó hajórajt. A Mavi Marmara fedélzetére leereszkedő kommandós katonákat késekkel, dorongokkal fogadó utasok közül többeket súlyosan megsebesítettek az életükért küzdő katonák. A kifejezetten provokációs célzattal útnak indult Mavi Marmara kilenc utasa életét vesztette.

A vádirat indoka az azt közlő Anadolu török hírügynökség szerint a „szörnyűséges gyilkosságra és kínzásra történt felbujtás” – az Izraeli Hadsereg akkori vezetői részéről.

A tárgyalás időpontját nem közölték.

Amennyiben erre mégis sor kerülne, a bűnper akár évekig is elhúzódhatna. Izrael természetesen nem, hogy nem adja ki tisztjeit, de az egész hercehurcát szimbolikus ellenséges aktusként értékeli. Izrael hivatalosan nem is kommentálta a hírt.

Törökország a két ország normalizálását izraeli bocsánatkéréstől tette függővé. Izrael 

sajnálatát fejezte ki, de ez a török kormánynak nem volt elég.

A nagy izraeli napilapokban továbbra is megjelennek a hirdetések: „Törökország, mint mindig, várja az üdülő turistákat”.

Remélhetőleg Gabi Askenázit nem csábítja el az antaliai üdülők kényelme. Azt pedig még inkább reméljük, hogy Törökország kormánya és bírósága soha sem lesz kénytelen visszaemlékezni az 1999-es évi szörnyűséges földrengésre, amikor Izrael volt az az ország, amely elsőként és a leghatékonyabb eszközökkel sietett a török bajbajutottak segítségére…◙


FORRÁS: Mááriv