Izrael népe és hite: a zsidó lakosság 80 százaléka hisz Isten létezésében, de csak 51 százalék a Messiás eljövetelében

Az időnkénti felmérések erre is kiterjednek. A Guttman intézet és az Avi Cháj alapítvány másfél évvel ezelőtt végzett felmérést az Izraelben élő zsidó lakosság körében alapvető hitbeli meggyőződéséről. A felmérők szemtől-szembe intéztek kérdéseket 2083 izraeli zsidó polgárhoz, e népesség – 5,7 millió lélek – reprezentatív keresztmetszete szerint. (A felmérés eredményeit a kutatási projekt vezetője, Asher Arian professzor elhunyta után hozták nyilvánosságra.)

A korábban végzett felmérésekkel (1991 és 1999) összehasonlítva a legutóbbit egyértelműen kitűnik, hogy nő a magukat ortodox – vallástartó – és ultraortodox – szigorúan vallástartó, a zsidó hagyományokat öltözetükben, étkezési szokásaikban (aggályos kóserság) és családi életükben (magas gyermekszám) is őrző –  polgárnak vallók száma és aránya a zsidó lakosságon belül.

Néhány érdekes adat:

A zsidó lakosság 80 százaléka hisz Isten létezésében. Alaposabban rákérdezve 77 százalék meggyőződése, hogy a világot egy „természet fölötti erő” kormányozza, 72 százalék hisz benne, hogy az ima javíthat személyes sorsán, 67 százalék hisz a zsidó nép választott voltában, míg 65 százalék tartja úgy, hogy a Tóra (a Mózes öt könyve és az abban foglalt parancsolatok) isteni rendelések.

Abban a hitelvben, hogy a jó cselekedetek elnyerik jutalmukat, 80 százalék hisz, míg a rosszaságért járó sors-szerű büntetésben 74 százalék.

A 80 százalékos Istenben való hithez képest meglepően kevesen: az izraeli zsidó népesség 56 százaléka hisz a túlvilági létben; a Messiás eljövetelében már csak 51 százalék! (A zsidó hagyomány szerinti Messiásról van szó.)

A hagyományokhoz a nép döntő többsége ragaszkodik. A „brit milá”, a fiúk nyolc napos korában történő körülmetélése 94 százalék számára fontos, a „sivá”-t, a halottak utáni hétnapos gyászt 92 százalék üli meg, fiának 13 éves avatási ceremóniáját (Bár micvá) 91 százalék tartja meg, közeli hozzátartozója után 90 százalék mond „Káddist” (ima a halott lelki üdvéért), 86 százalék ragaszkodik a rabbinikus temetéshez és 80 százalék a „chupá” (hagyományos esküvői baldachin) alatt megtartott esküvőhöz.

A hagyományokhoz nagy százalékban vallott hűség ellenére a megkérdezetteknek csak harmada tartja úgy a Szombatnapot, ahogy az a „nagy könyvben”, azaz a Sulchán Áruchban, a zsidó vallási döntvénytárban meg van írva. (Semmi utazás, villanykapcsoló, gázkályha be- és kikapcsolása szóba sem jöhet). Ugyanakkor kétharmad gyújt péntek esténként szombati gyertyákat (ez a lányok-asszonyok feladata), 60 százalék mondja el a hagyományos Szombat-köszöntő Kiddus-imát. Közülük sokan a televíziót is bekapcsolják, amit az ortodoxok semmiképpen nem tennének (az ultraortodox rabbik a TV készülék tartását is tiltják híveiknek).

És most az ellentábor: az izraeli zsidó lakosság 43 százaléka vallja magát „világinak”, vagyis nem-vallásosnak, 3 százalék kifejezetten vallás-ellenes.

Betérések elfogadása: 73 százaléka helyesli, hogy az állam az ortodox betéréshez köti a zsidóként történő bejegyzést, 48 százalék a nem-ortodox (például a magyarországi neológ hitközség általi) betéréseket is elfogadná,  míg az izraeli zsidók egyharmada, 33 százalék úgy véli, hogy zsidó az, aki annak tartja magát… ◙


FORRÁS: a "Jediot Ahronot" napilap internetes hírportálja

Irán papírtigris – ameddig nincs atomfegyvere

Legalábbis ez derül ki a pénteken (január 27.) megjelent New York Times-ban megjelent tanulmányból, amelynek szerzője magas rangú izraeli tisztviselők helyzetértékelésére hivatkozik.

„Az izraeli titkosszolgálatok széleskörű akadémiai kutatásokra és tanulmányokra alapozva úgy vélik, hogy egy, az iráni nukleáris létesítményekre mért csapás korántsem okozna olyan katasztrofális eseménysorozatot – például az egész Közel-Keletre kiterjedő konfliktust, világméretű terror-hadjáratot, az olajárak egekbe szökkenését – mint azt sokan képzelik.

Ethan Bronner, a cikk szerzője, a New York Times szakértő cikkírója izraeli és közel-keleti témákban, nyolc jelenlegi és egykori izraeli titkosszolgálati vezetővel folytatott beszélgetés-sorozat alapján úgy véli, hogy Izrael hónapokon belül „újféle szankciókkal” fogja sújtani Iránt. Az izraeli biztonságiak szerint „A helyzet újféle szankciókat követel meg. Egy katonai jellegű támadás nagyon is valós opció és annak következményei sokkal kevésbé veszélyesek, mint amilyeneket egy, már nukleáris fegyverekkel bíró Irán rejt.”

A cikk két izraeli tisztségviselőre és a Tel Aviv Egyetem Nemzetbiztonsági Intézete által a közeljövőben megjelenő tanulmányra is hivatkozik, amely szerint az iráni fenyegetés a Hormuz-szoros elzárására nem egyéb, mint blöff.

Bronner emlékeztet Ehud Barak izraeli honvédelmi miniszter (és volt vezérkari főnök) interjújára is, amelyet novemberben adott az izraeli rádiónak: „A háború nem piknik, ám, ha Izraelt akcióra kényszerítik, az ellencsapást ki fogjuk bírni. Nem lesz százezer halott, sem tízezer halott, de még ezer sem. Izraelt semmi esetre sem semmisítik meg”.

Idézi a Begin-Szadat Stratégiai Központ e témával foglalkozó tanulmányát is, mely szerint a rakéta-háborútól való félelmek túlzottak, mivel azok csak korlátozott helyi csapásokra képesek.

A cikk emlékeztet a Szaddam Husszein, majd a libanoni Hezbollah által Izrael ellen indított rakéta-támadásokra, amelyek viszonylag csekély kárt okoztak.

Bronner cikkében helyet ad az ellenvéleménynek is. Izraeli megfigyelők szerint egyrészt Irán már évek óta készül erőteljes csapásra, amely egyidőben a libanoni Hezbollah és a gázai Hamasz részéről is érheti Izraelt, másrészt egy izraeli katonai akció, legyen az bármilyen eredményes, csak néhány évvel képes visszavetni az iráni fegyverkezési program végrehajtását, mivel az eltökélt iráni vezetés meg fogja kettőzni erőfeszítéseit. ◙

Még hidegebb béke Egyiptommal? A Muzulmán Testvériség nem mondja fel a békeszerződést, de nem is tárgyal Izraellel

A Muzulmán Testvériség, amelynek két politikai pártja a napokban az Egyiptomban tartott parlamenti választások nyertese lett, szerdán bejelentette: nem tervezi felmondani az Izraellel 1979-ben megkötött békeszerződést, de nem is hajlandó tárgyalásokat folytatni a zsidó állammal.

A bejelentést Mohammed Morsi a Testvériség nevében tette az Al Dzsazíra televíziós hírcsatornának adott interjú keretében. „Ha a felek felelősséget vállalnak egy szerződésért, azt nem lehet törölni vagy megváltoztatni. Ez a Camp David-ben aláírt szerződésre is vonatkozik” – indokolta az iszlám vallásjogra alapozó döntést.

Az évtizedekig hol szigorúbb, hol liberálisabb korlátozás súlya alatt működő fundamentalista muzulmán szervezet hol megerősíti, hol tagadja az Izraellel fennálló kapcsolatok megszakításáról szóló híreket. A lakosság zömének a támogatását élvező  Testvériség  nyeregben érzi magát, de a jelek szerint még nem alakított ki szilárd politikai vonalat. A szervezet mindenesetre biztosította az Egyesült Államok külügyminisztériumát, hogy az országa által létesített diplomáciai kapcsolatokat és szerződéseket kormányzatra kerülése esetén tiszteletben fogja tartani.

Jigál Palmor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője kedden közölte az izraeli rádióban, hogy Izrael „senki előtt nem zárja be az ajtót”, amihez hozzátette: "mi szívesen folytatunk párbeszédet mindenkivel, aki kész arra, hogy tárgyaljon velünk”

Mahmúd Ghazlan, a Testvériség szóvivője viszont az Asharq Al-Awsat  című pán-arab, négy kontinens 12 városában egyszerre nyomtatott napilapban a puszta párbeszéd lehetőségét is kategorikusan elutasította Izraellel, mondván: „a Testvériség álláspontja ebben a kérdésben világos és következetes, vitának helye nincs”. ◙