Izrael népe és hite: a zsidó lakosság 80 százaléka hisz Isten létezésében, de csak 51 százalék a Messiás eljövetelében

Az időnkénti felmérések erre is kiterjednek. A Guttman intézet és az Avi Cháj alapítvány másfél évvel ezelőtt végzett felmérést az Izraelben élő zsidó lakosság körében alapvető hitbeli meggyőződéséről. A felmérők szemtől-szembe intéztek kérdéseket 2083 izraeli zsidó polgárhoz, e népesség – 5,7 millió lélek – reprezentatív keresztmetszete szerint. (A felmérés eredményeit a kutatási projekt vezetője, Asher Arian professzor elhunyta után hozták nyilvánosságra.)

A korábban végzett felmérésekkel (1991 és 1999) összehasonlítva a legutóbbit egyértelműen kitűnik, hogy nő a magukat ortodox – vallástartó – és ultraortodox – szigorúan vallástartó, a zsidó hagyományokat öltözetükben, étkezési szokásaikban (aggályos kóserság) és családi életükben (magas gyermekszám) is őrző –  polgárnak vallók száma és aránya a zsidó lakosságon belül.

Néhány érdekes adat:

A zsidó lakosság 80 százaléka hisz Isten létezésében. Alaposabban rákérdezve 77 százalék meggyőződése, hogy a világot egy „természet fölötti erő” kormányozza, 72 százalék hisz benne, hogy az ima javíthat személyes sorsán, 67 százalék hisz a zsidó nép választott voltában, míg 65 százalék tartja úgy, hogy a Tóra (a Mózes öt könyve és az abban foglalt parancsolatok) isteni rendelések.

Abban a hitelvben, hogy a jó cselekedetek elnyerik jutalmukat, 80 százalék hisz, míg a rosszaságért járó sors-szerű büntetésben 74 százalék.

A 80 százalékos Istenben való hithez képest meglepően kevesen: az izraeli zsidó népesség 56 százaléka hisz a túlvilági létben; a Messiás eljövetelében már csak 51 százalék! (A zsidó hagyomány szerinti Messiásról van szó.)

A hagyományokhoz a nép döntő többsége ragaszkodik. A „brit milá”, a fiúk nyolc napos korában történő körülmetélése 94 százalék számára fontos, a „sivá”-t, a halottak utáni hétnapos gyászt 92 százalék üli meg, fiának 13 éves avatási ceremóniáját (Bár micvá) 91 százalék tartja meg, közeli hozzátartozója után 90 százalék mond „Káddist” (ima a halott lelki üdvéért), 86 százalék ragaszkodik a rabbinikus temetéshez és 80 százalék a „chupá” (hagyományos esküvői baldachin) alatt megtartott esküvőhöz.

A hagyományokhoz nagy százalékban vallott hűség ellenére a megkérdezetteknek csak harmada tartja úgy a Szombatnapot, ahogy az a „nagy könyvben”, azaz a Sulchán Áruchban, a zsidó vallási döntvénytárban meg van írva. (Semmi utazás, villanykapcsoló, gázkályha be- és kikapcsolása szóba sem jöhet). Ugyanakkor kétharmad gyújt péntek esténként szombati gyertyákat (ez a lányok-asszonyok feladata), 60 százalék mondja el a hagyományos Szombat-köszöntő Kiddus-imát. Közülük sokan a televíziót is bekapcsolják, amit az ortodoxok semmiképpen nem tennének (az ultraortodox rabbik a TV készülék tartását is tiltják híveiknek).

És most az ellentábor: az izraeli zsidó lakosság 43 százaléka vallja magát „világinak”, vagyis nem-vallásosnak, 3 százalék kifejezetten vallás-ellenes.

Betérések elfogadása: 73 százaléka helyesli, hogy az állam az ortodox betéréshez köti a zsidóként történő bejegyzést, 48 százalék a nem-ortodox (például a magyarországi neológ hitközség általi) betéréseket is elfogadná,  míg az izraeli zsidók egyharmada, 33 százalék úgy véli, hogy zsidó az, aki annak tartja magát… ◙


FORRÁS: a "Jediot Ahronot" napilap internetes hírportálja