Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. február 21., kedd

Tel Aviv szombaton is akar utazni

Eddig is utazhattak a nagyváros lakosai, akárcsak az ország többi lakosa szombat- és ünnepnapon – a saját kocsijukon. Csakis a saját gépjárművön. A tömegközlekedés a zsidó Sabbatkor szünetel. Ez már az útban lévő zsidó állam, a brit mandátum idején is így volt: a zsidó Egged busz-társaság járművei péntek (illetve ünnep) estétől a szombat (vagy ünnep) esti kimeneteléig nem közlekedtek.

Milyen törvény írja ezt elő? A heti pihenőnapot maga a Jó Isten a Tízparancsolatban (Mózes második könyve, 20:8-11). A tiltó parancsolat logikája magában foglalja a gépeket, így a közlekedési eszközöket működtető ember munkavégzését is.

A legújabb kori Izrael első kormánya nem foglalta törvénybe a szombati pihenőnap tiszteletben tartását, viszont elfogadott egy „status quo”-t a rabbinátussal, amely az addig fennálló helyzetet szentesítette. Így a tömegközlekedés szünetel, a legtöbb üzlet sem nyit ki, a bankok, a posta, az állami hivatalok már pénteken, illetve az ünnep előtti nap déli óráiban bezárnak.

A hét végén, egyetlen szabadnapján utazni kívánó nem-vallásos nagyközönség azóta számos ízben tiltakozott, ám a vallásos pártok koalíciós nyomása csaknem minden esetben keresztül vitte akaratát. Maradt a visszás helyzet: akinek van kocsija és hajtási jogosítványa, az mehet kirándulni vagy rokonokat, barátokat látogatni, akinek nincs – az ülhet otthon. Vannak ugyan üdítő kivételek: ilyenek a magánkézben lévő „sérut” kisbuszok, amelyek – drágább viteldíjjal – szombaton is közlekednek, Haifán pedig, ha korlátozottan, de a városi autóbuszok is üzemelnek. A nem-zsidó lakosságú településekre sem vonatkoznak fenti tilalmak.

Ezen a helyzeten kíván változtatni Tel Aviv. A városvezetés hétfőn kérvényt nyújtott be a Közlekedésügyi Minisztériumhoz a szombati tömegközlekedés engedélyezésére. Ron Chuldai polgármester a vallásos kisebbség és a vallásos pártok várható tiltakozását megelőzve röviden csak ennyit mondott: „Aki nem akar, nem száll fel!”

A polgármesteri iroda komolyan gondolja a kezdeményezést. Amennyiben a kormány nem adja meg az engedélyt, Tel Aviv önkormányzata autóbusz-társaságot szervez, amely a kikapcsolódni vágyókat a tengerparti strandokra és a  szórakozóhelyekre szállítja.

„Izrael az egyetlen ország a Földön, ahol a tömegközlekedés az év negyed részében nem üzemel!” – jelentette ki a polgármester.

A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Izrael, mint zsidó állam a naga létét a Szentírás betűire alapozza, jogát ehhez a földhöz az isteni ígérettel indokolja. Sok, egyáltalán nem vallásos szakszervezeti aktivista a közlekedési dolgozók szombati pihenéshez való jogát kérné számon. Az autóbuszok közlekedési útvonalai mellett lakó tízezrek sem lesznek boldogok, ha a heti egyetlen napos zaj- és bűzmentes nyugalmat megvonnák tőlük… ◙

2012. február 20., hétfő

Netanjáhu Washingtonba látogat • Hadgyakorlat Iránban • "Izraelnek legalább 100 repülőgépet kellene bevetnie"

A washingtoni Fehér Ház hétfőn, február 20-án közölte: Binjámin Netanjáhu március 5-én amerikai látogatásra érkezik. A meghívás híre mögött az Iránban megkezdődött hadgyakorlat híre szolgál aggasztó háttérként. A meghívót Tom Donilon, Barack Obama elnök Izraelben látogató nemzetbiztonsági tanácsadója adta át Netanjáhu kormányfőnek.

Netanjáhu eredetileg az AIPAC, az Izrael érdekeit képviselő lobby-szervezet évi ülésére utazott volna az Egyesült Államokba.

A nemzetközi sajtó az utóbbi hetekben változatlan gyakorisággal közöl különféle előrejelzéseket, találgatásokat és mérlegeléseket egy, a közeljövőben várható izraeli csapás eshetőségeiről és annak lehetséges következményeiről.

A New York Times cikke amerikai katonai szakértőkre és analízisekre hivatkozva úgy véli, hogy Izraelnek az iráni nukleáris létesítményekre mért átfogó légi csapáshoz legalább 100 harci repülőgépre van szüksége. Egy ilyen akció, tekintettel a nagy távolságra, megköveteli a gépek levegőben történő újratankolását, valamint az iráni légelhárítás semlegesítését.

2012. február 19., vasárnap

A mobilhálózatok adóantennái mint eső-jósok

Évek óta szenvedélyes vita tárgya a mobiltelefon-társaságok magas háztetőkre szerelt adóantennái: okoznak-e egészségi károkat a környék lakóinak, vagy sem. A vita az egész világon felkavarja a szenvedélyeket és jó jövedelmet biztosít az ügyvédeknek. Izrael azonban az első ország, ahol a beszélgetéseken túl más célra is használják az országos hálózatot képező antennarendszert.

Hogy mire? Hiszik, vagy nem – esőjóslásra.

A Tel Aviv Egyetem szakértői egyszerű dologra jöttek rá. Közismert, hogy amikor esőfelhők érnek egy terület fölé, a mobil-készülékek vételében kisebb-nagyobb zavarok következnek be. Ez a rádióhullámok terjedése miatt van, amire az esőfelhő-frontok hatást gyakorolnak.

Az izraeli kutatók azonban arra is rájöttek, hogy a mobiltelefonok átmeneti vételi zavaraiból igen pontosan lehet következtetni az ország különböző részei fölé érkezett esőfelhők kiterjedésére, sőt, a leesett csapadék mennyiségére is. Miután pedig a celluláris (mobil) antennák sűrűn lefedik az ország csaknem teljes területét, segítségükkel pontos és gyors eső-térkép készíthető.

Ezzel a módszerrel nem csak eső, hanem jégeső, köd és hó mennyisége is mérhető. A csapadék hatására bekövetkező változásokat ternmészesen nem “fülre”, egyszerű mobilkészülékeken mérik, hanem térerő-mérő műszerekkel, amelyet minden egyes mobil-adóantenna közelében elhelyeznek és a mért adatokat egy komputeres központba gyűjtik.

Az új izraeli módszer pontosabb mérést ad a csapadékról, mint az eddigi műholdas és radaros módszerek. Ez pedig igen nagy segítséget jelent mind a polgári, mind a katonai repülésnek. ◙