Egyiptomi választások: eredmények eddig csak a Facebookon

Az egyiptomi Muzulmán Testvériség politikai szárnya, a „Szabadság és Jog Pártja” Facebook-oldalán található poszt szerint a leadott szavazatok felének megszámlálása után az iszlámista párt elnökjelöltje, Mohamed Morsi a leadott szavazatok 30,8%-át, míg legjelentősebb ellenfele, a régi rezsim embereként számon tartott Ahmed Shafik, a Mubarak-kormány utolsó miniszterelnöke 22,3%-át szerezte meg.

Miután egyik jelöltnek sincs esélye, hogy az első fordulóban elérje az elnökválasztáshoz szükséges 51 százalékot, a jelölteknek a második fordulóban, június 16-án és 17-én kell újból megmérkőzni.

A hivatalos végeredményre keddig kell várni.

Mohamed Morsi az Egyesült Államokban végzett mérnök, aki a mögötte álló Muzulmán Testvériség szélsőséges hírének ellentmondva kijelentette, hogy tiszteletben fogja tartani az országa és Izrael között aláírt békeegyezményt. Hitet tett a demokrácia és a nők jogainak a védelme mellett is. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy Izrael vezető politikusait „vámpíroknak” és „gyilkosoknak” nevezze.

Ahmed Shafik – Huszni Mubarakhoz hasonlóan – az Egyiptomi Légierő tisztje volt.

Egyiptomban az 1952-ben, a Szabad Tisztek Bizottsága által végrehajtott katonai puccs óta a valóságos hatalom a hadsereg, pontosabban a tábornokok kezében van.

Sokan vonják kétségbe, hogy a Legfelső Katonai Tanács élén álló Mohamed Hussein Tantawi tábornok egyáltalán átadja-e a hatalmat egy olyan politikai formációnak, amelyet a hadsereg szélsőségesnek és Egyiptom jövője szempontjából kockázatosnak lát. ◙

Fekete-fehér – nemigen

Csütörtökön erőszakos tüntetésbe torkollott Dél-Tel Aviv szegénynegyedei lakosságának a tiltakozása a masszív és megállíthatatlannak tűnő fekete-afrikaiak beözönlésével.

A szudániak, eritreaiak autóbusz-számra érkeznek a déli, egyiptomi határról Tel Aviv legnyomorultabb negyedeibe, főként a „Tachana merkazit”, az autóbusz-állomás körüli lepusztult, ócska háztömbökbe.

Az „őslakók”, akik maguk is a zsidó lakosság legelesettebbjei közé tartoznak és életüket a zajos-koszos negyedekben élik, megelégelték a hívatlan jövevények honfoglalását. Dühük és kétségbeesésük ezres tüntetésben csúcsosodott ki a tömegszállásokon lakó, alkalmi munkákra vadászó, szükségüket gyakran az utcán végző, náluk is szerencsétlenebb emberek jelenléte ellen. A tüntetők nem csak transzparenseket hoztak, hanem köveket és téglákat is, és beverték néhány, a szudániak (csak így nevezik őket) által látogatott üzletek és bárok ablakát.

Az afrikaiak egy másik, megoldatlan emberi szükséglete is súlyos kérdéseket vet fel. A jövevények mind, vagy szinte mind – fiatal férfiak. Csak a legutóbbi napokban derült fény néhány barbár módon elkövetett nemi erőszakra, amelyet csoportosan, hordákban követtek el egyedülálló lányok, asszonyok ellen, akiket a központi autóbuszállomás környékén kényszerítettek félreeső helyre. Egyik esetről hírportálunk is beszámolt – a rendőrjárőr az „esemény” kellős közepén figyelt fel az idegenek csődületére és fedezte fel annak okát.

Az sem titok, hogy az itt munkát és megélhetést keresők országaiban – Szudán, Eritrea, Szomália – magas a HIV pozitív lakosság aránya.

A helyi lakosok látják, hogy a kormány mit sem tesz a jelenség megfékezésére, a rend helyreállítására. A rendőrség immár megsokszorozta a járőrözést, de ez csak az okozatot enyhíti, az okot nem szünteti meg.

Az afrikaiak nem csak Tel Aviv déli negyedeit öntik el: Eilat és Árád városok tereire, parkjaira is lassan ki lehet tenni a „Megtelt” táblát.

Hazazsuppolásuk szinte lehetetlen feladat, de Netanjáhu ígéretet tett rá. A dél-szudáni és az eritreai kormányzattal folynak a megbeszélések: Izrael szeretné elérni, hogy ezek a háború- és nyomor-sújtotta államok minél előbb fogadják vissza állampolgáraikat. Izrael már hónapokkal ezelőtt tekintélyes összegű segítséget ígért az illető országoknak a visszatérők társadalmi-szociális rehabilitációjára.

Netanjáhu ígéretet tett rá, hogy Izrael nem alkalmaz erőszakot a visszatelepítés során. Miután pedig a munkakereső afrikaiak Szudánon, Egyiptomon és a Sínai félszigeten át érkeznek Izraelbe, a további határsértés csak akkor fog megszűnni, ha jövőre elkészül az Izrael és Egyiptom közötti, mintegy 250 kilométer hosszú, Eilattól a Gázai-övezetig húzódó határkerítés-rendszer. 

Megfelelő eszköznek bizonyulhat az Izraelben törvénytelenül tartózkodó afrikaiakat foglalkoztató, illetve nekik munkát adó izraeliek kemény megbüntetése is.

Számukat 50 és 60 ezer közé becsülik. Sokan menekült-státuszért folyamodnak, amelyet Izrael bevándorlási hatóságai aligha adnak meg nekik, mivel egyértelműen munkakeresőkről van szó, nem politikai vagy vallási üldözöttekről.

Éli Jisáj belügyminiszter (SASZ) az elfogott afrikaiakat az izraeli településektől távoli, elkerített táborokba helyezné el, „valahol a Negev sivatagban”. Ezt a baloldal, de a kormányzó Likud több minisztere és képviselője is ellenzi: egyrészt tisztán humánus okokból, másrészt – történelmi emlékezettől hajtva. Alig két és fél nemzedékkel ezelőtt Izrael maradéka maga is táborokból szabadult… ◙

Egyiptom népe elnököt választ

Sok-sok ezer éves történelme során a Nílus völgyében élő népek első ízben választanak maguk fölé vezetőt oly módon, hogy nem tudható előre, ki lesz a megválasztott. Eddig ugyanis – ha egyáltalán tartottak választásokat – az afféle komédia volt, amelynek végén a nép ügyeletes jótevője, az éppen uralmon lévő kegyelt közel száz százalékban “elnyerte” szerető népe támogatását.

Május 24-én már második napja járul az urnák elé a mintegy 53 millió választójoggal rendelkező polgár. A híradások szerint, az eddigi választásokkal szöges ellentétben, hatalmas a részvételi kedv. Sokan az éjjeli órákban helyet foglaltak a választási központok bejárata előtt, széket és elemózsiát hoztak magukkal, hogy biztosan sorra kerüljenek.

Megfigyelők szerint a 12 elnökjelölt közül egyik sem éri el az 51 százalékos többséget, ezért a következő hónapban második fordulót kell majd tartani.

A legnagyobb esélye a Muzulmán Testvériség, illetve az annál is szélsőségesebb iszlámista szalafista csoport jelöltjeinek van.

Hírportálunk nem bocsátkozik jóslásokba: az exit-pollok közzétételétől kezdve állandóan közöljük az eredményeket. 

Mondani sem kell, Izraelben árgus szemekkel, és nem kis aggodalommal figyelik a fejleményeket. Ha a nagy déli szomszéd új urai formálisan felmondanák a békeszerződést, vagy politikájukkal okoznának nyugtalanságot a déli határon, az beláthatatlan következményekkel járhatna. A Mubarak elnök megbuktatása óta eltelt egy és negyed év tapasztalatai nem bíztatóak.

Több jelölt máris kilátásba helyezte az Izraellel fennálló kapcsolatok megszakítását. Talán fékezik a jövő egyiptomi politikusai harciasságát az Amerikától kapott milliárdos segélyek, és az egyiptomi hadseregnek – természetesen a béke fenntartása ellenében – nyújtott ugyancsak tekintélyes modernizációs támogatás.

Remélhetőleg a múlt sanyarú tapasztalataira is tekintettel lesznek az új elnökök és hadügyminiszterek, ha visszaemlékeznek az egyiptomi hadsereg Izrael ellen eddig vívott háborúira. ◙