A szokásosnál korábban megkezdődött a tanév

Hétfőn, augusztus 27-én kétmillió gyermek és serdülő fiatal kezdte meg az iskolai tanévet: ez minden idők legmagasabb létszáma. 

Az idén először fordul elő, hogy már öt nappal a megszokott dátum, szeptember 1 előtt megkezdődik a tanítás. A változást Gideon Száár közoktatási miniszter rendelte el, azzal az indokkal, hogy a szeptember közepén kezdődő őszi ünnepek előtt több időre van szükség a tanulásra. Száár szeretné állandó jelleggel megrövidíteni a nyári iskolai szünidőt. (Az idén szeptember 16-án, vasárnap este köszönt be Ros Hásáná, ami azt jelenti, hogy előtte az utolsó teljes tanítási nap szeptember 13-án, csütörtökön lesz.)

A tanév a múltban gyakran erre a napra időzített tanító- és tanársztrájkok nélkül kezdődött meg.

A közoktatási miniszter hétfőn, augusztus 27-én a Kol Jiszráél Bét adóján ígéretet tett arra, hogy megerősíti a szakmai-technológiai oktatást a különböző tanintézetekben, miután sok tanulónak nehézséget okoznak a műszaki tantárgyak.

A kétmilliós számba a legkisebbek, az óvodások is beleszámítanak, akik az idén igen sokan, 423 ezren vannak, a három éves kortól érvényes “ingyenes nevelési törvény” (chok chinuch chinám) életbe lépése következtében.

Az iskolai tanulók száma meghaladja a másfél milliót, számuk pontosan 1,582.000, közülük 145 ezren először lépnek be az iskola kapuján.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök egy nyilatkozatban megígérte, hogy a kormány különös figyelmet fordít a közoktatásra, “a gyökerektől a lombkoronáig”, vagyis az óvodától az egyetemi oktatásig.

Más nyilatkozók nem hallgatták el az aggodalmakat sem: az ifjúság körében növekvő erőszakot, az etióp származású tanulók gyakori elkülönítését a többi tanulótól, az ultravallásos oktatás problémáit és egyebeket.

A tanulókat összesen 141 ezer tanító, tanár és segédszemélyzet fogadja a 4500 különböző tanintézetben szerte Izraelben.

Eltérően az európai és amerikai szokástól a tanéveket Izraelben az ősszel kezdődő zsidó időszámítás évével jelzik. Vagyis nem 2012/13-as, hanem 5773-as tanévről beszélnek, ivritül “snát limudim táv-sin-ájin-gimel”.

Simon Peresz államelnök szokása szerint az elnöki rezidencián fogadott több tucat kisdiákot, és mesélt nekik azokról az időkről, amikor több, mint 80 évvel ezelőtt maga kezdte meg tanulmányait. ◙

Rendkívüli izraeli küldött Kairóban

Az Al Ahram című egyiptomi napilap szerint vasárnap rendkívüli meghatalmazott izraeli követ járt Kairóban. Feladata a Sínai félszigeten kialakult, egyre problémásabb helyzet megvitatása volt egyiptomi biztonsági felelősökkel. A rendkívüli küldöttet két másik izraeli kísérte. 

A kairói repülőtéri források szerint az izraeliek katonai gépen tértek haza. ◙

Nevemet szádra hiába ne vedd... A Facebook éppen ezt tette

Izraelben egy iskolás gyerek, amint kezelni tudja a billentyűzetet, máris belép valamelyik közösségi oldalra. A Facebook, a Twitter, a Netlog, az iWiW ismeretségi hálók nevei a nyolc-kilencéves gyerekek mindennapi szóhasználatának a részei, akárcsak az iphone, a tablet, a disk-on-key és a többi 21. században született elektronikus kütyü és komputeres applikáció nevei.

A világszerte több, mint 300 millió felhasználót számláló Facebookon, mondhatni, minden és mindenki “fent van”, aki és ami számít. Barack Obama, az USA elnöke és kihívó ellenfelei, II. Elisabeth, Nagy Britannia királynője, politikusok és filmszínészek, sportolók és televíziós műsorvezetők, a jobb- és a baloldal, de főleg a középszer, hol személyesen, hol híveik által jelennek meg a lassan kozmikus méreteket öltő virtuális találkahely oldalain.

A ynet, a Jediot Ahronot hírportálja nemrégen különös hírrel szolgált a világháló böngészeinek: valakinek olyan ötlete támadt, hogy magának a Jó Istennek a nevét tegye fel a Facebookra, amint azt az angolszász világban ejtik. Egy pihent elme ötlete nyomán Izrael Istenének a neve, angolos írásmóddal megjelent a közösségi oldal egyik lapján.

A “Yahwe” nevű oldal már megjelenésének órájában kiváltotta a vallásos zsidó böngészők haragját: blaszfémiát, istenkísértést láttak benne. Ez érthető: a harmadik parancsolat a tízből így szól: “Ne vedd Istenednek, az Örökkévalónak a nevét hiába, mert nem hagyja azt az Örökkévaló büntetés nélkül”.

Márpedig a magyarul “Örökkévaló” vagy "az Úr", angolul a “the Lord”, héberül a “HáSém” vagy “Ádonáj” kifejezésekkel éppen ezt a kimondhatatlan Nevet írják körül, mert kimondhatatlan. Részben azért kimondhatatlan, mert az emberi szellem által legtiszteltebb lényről van szó, másrészt azért kimondhatatlan, mert az eredeti héber Biblia pontozatlan, csak a mássalhangzókat jelöli magánhangzók nélkül, és ma már csak sejteni és következtetni lehet, hogy kétezer évvel ezelőtt a jeruzsálemi Templom főpapja hogyan ejtette ki (csak neki volt szabad, és neki is csak egyszer egy évben, Jom Kippurkor.)

A Facebook jókedvű használója némi filozofálást is fűzött az oldalhoz: “Mindenütt ott vagyok, és mindent megtehetek! Igen, még olyan követ is tudok teremteni, amit magam sem tudok felemelni – és utána felemelem.”

A produkciót több, mint ötezren jutalmazták a “Like” gombbal, de átkok is záporoztak a tréfáskedvű szabadgondolkodóra. Az oldalt végül levették, de hasonlók tucatjával akadnak.

Vajon érkezik válasz a kihívásra “odafentről”? Nem építette civilizációnk túl magasra Bábel tornyát? Vagy a vitatott oldal a Facebook ismerkedési hálóján csak arra utal, hogy a világhódító tudományú ember nagyon magányos lett, és keresi az Istent? ◙