Mohammed Murszi, Egyiptom iszlamista elnöke egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban kijelentette: szomszédjának nincs miért aggódnia támadástól a Sínai félsziget felől, ahová rendcsinálás végett rendelte hadseregét. A mondatban Izrael nevét nem ejtette ki, csak körülírta.
“Egyiptom most egy polgári berendezkedésű, nemzeti, demokratikus, alkotmányos, amellett modern állam” – mondta a 61 éves, amerikai egyetemen doktorált Murszi, aki elődjeivel szöges ellentétben kifogástalan angol nyelven nyilatkozik a világsajtónak.
A legnagyobb arab állam sajtója előszeretettel nevezi Murszit “az első szabadon választott egyiptomi államfőnek 5000 év óta”. Ebben kétségtelenül van igazság: sem a fáraókat, sem a későbbi arab kalifákat és királyokat, de a Nasszer-i “szabad tiszteket” sem az egyiptomi nép választotta.
A közelmúltban lezajlott katonai akció, amelynek keretében, egyiptomi közlés szerint, több tucat szalafista terroristát számoltak fel a Sínai félszigeten, “a nemzetközi szerződések teljes tiszteletben tartásával történt” – mondta Murszi elnök. “A nemzetközi kapcsolatok nyitottak, és a felek kölcsönös érdekein alapulnak. Nem vagyunk senki ellen, de saját érdekeinket helyezzük előtérbe” – fejezte ki álláspontját az interjú egy más részében.
Mohammed Murszi elnök a napokban Teheránba repül, hogy ott részt vegyen az el nem kötelezett országok értekezletén. Egyiptomi államfő 1979 óta nem járt Iránban. Az Iráni Iszlám Köztársaság rögtön megalakulása után megszakította kapcsolatait Egyiptommal, miután a néhai Szadat elnök befogadta az elűzött Riza Pahlavi sahot és családját. Teheránban utcát neveztek el Szadat merénylőjéről, a Kairóban felakasztott Khalid Iszlambuli hadnagyról. (Az utcát később Intifáda-utcának nevezték át.) Az ellenséges iráni hozzáállás másik oka az egyiptomi-izraeli békeszerződés volt.
Murszi röviddel a teheráni látogatás után Kínába repül, majd szeptemberben az “ellenkező pólust”, Washingtont keresi fel. Az Egyesült Államok a mai napig 1,3 milliárd dolláros katonai segélyt nyújt Egyiptomnak. ◙
