Izrael emblematikus slágerszöveg-szerzője volt. Költő és író, katona, diplomata, újságíró – sokoldalú, briliáns tehetségű ember.
Lengyelországban született Chájim Feiner névvel. Szüleivel és nővérével 1936-ban érkezett az országba. Első verseit gyerekfejjel jelentette meg. Alig 17 évesen a Pálmách, az útban lévő állam elit fegyveres szervezetének a katonájaként segédkezett a nácizmus elől menekülő zsidóknak az országba jutásban – Szírián keresztül.
A Függetlenségi Háborúban egy művész-alakulatban járta a harctereket. A régi izraeliek, ha meghallják a „Findzsán”, a „Jácánu át”, a „Hákráv háácháron", vagy a „Hej, hádzsip” slágercímeket, azonnal dúdolják a dallamot. A findzsán egyébként kávéfőző edényt jelent, a Jácánu át talán „Lassan bandukoltunk”-ként fordítható, a Kráv hááháron jelentése: „Az utolsó csata”, a dzsip jelentését nem kell magyarázni. A fülbemászó slágerek a háborús mindennapokról szólnak, a katonák két csata közti pihenőben dalolták őket. A „Rábotáj, háhisztoriá chozeret” (Uraim, a történelem ismétli önmagát) évtizedeken át volt Jaffa Jarkoni repertoárjának a gyöngyszeme. A „Hej, daroma” (Hej, délre) a Negevért folytatott harcoknak állít emléket.
A harcoló katonák előtt fellépő Jaffa Jarkoni és Sosana Damari voltak Chefer dalainak a legnépszerűbb tolmácsolói.
Később, a békésebb években Dan Ben-Amoc íróval, Pálmách-beli bajtársával, Tel Aviv vagánykirályával szatirikus színházat alapított, katonai együtteseknek írt sláger-szövegeket. A hetvenes évek elején a nagysikerű „Kazablan” című film betétdalai szövegét is ő írta (Jehorám Gáon feledhetetlen előadásában), de Efrájim Kison „Szálách Sábáti” filmje „Ach, ja rabb” jemeni stílusú dalának a szövege is Chefer költeménye.
Nyelvi bravúrjának állítanak tanúságot a Jediot Aharonot napilapban rendszeresen közölt verses prózái aktuális témákról.
Életművéért Chájim Chefer 1983-ban Izrael-díjban részesült (a magyar Kossuth-díjnak megfelelő, az állam által adományozott legmagasabb kitüntetés).
Egy időben kulturális attasé is volt az Egyesült Államokban. A bohém természetű intellektuel azonban nem mindig viselkedett diplomatikusan. Nagy felháborodást váltott ki az ország zsidó lakosság közel felét kitevő szefárdokból, amikor lenézően szólt az észak-afrikai zsidók énekművészetéről.
„Ne mondjanak utánam káddist. (Halottak lelki üdvéért mondott hagyományos ima.) Éjn-Hod művésztelep mellett, a dombtetőn lévő temetőben temessenek el. Legyen zene is: mondjuk, Szasa Argov egyik dala” – végrendelkezett egy tavaly májusban adott interjúban.
Chájim Chefer bűvész volt és művész. A héber nyelv bűvésze volt, és az élet művésze. ◙
