Áriel
Sáronnak a Gázai-övezettől való “elszakadási” (hitnatkut) terve és annak
megvalósítása – 2005. augusztus-szeptember – után hét évvel Ehud Barak
honvédelmi miniszter, korábbi miniszterelnök és vezérkari főnök is előállt a
maga hasonló tervével.
Ám, míg Sáron
a Gázai-övezetből vonta ki a hadsereget és telepítette ki a 8500 főnyi polgári
lakosságot, Barak Júdea és Somron – az angolszász sajtóban West Bank, a magyar újságokban Ciszjordánia néven említik – területének nagyobb részétől gondol “elszakadni”, és onnan áttelepíteni a zsidó lakosságot.
(A
Sáron-féle kitelepítés a Gázai-övezet teljes zsidó lakosságán kívül négy, a
Somronban lévő kisebb településre is vonatkozott.)
Barak a maga terveit a
“Jiszráél hájom” napilap hétfői (szeptember 24) számában megjelent interjú-előzetesben
körvonalazta.
Eszerint
amennyiben továbbra sem sikerülne tárgyalásos úton megegyezni a Palesztin
Autonómiával a határokról, a biztonságról és egyéb, a két felet kölcsönösen
érintő kérdésről, úgy Izraelnek egyoldalú tényeket kell majd teremtenie, aminek
fájó, de szükséges része az ellenőrzött “Területek” egy részének az önkéntes
feladása.
A
Barak-terv az 1967-es Hatnapos Háború eredményeként megszállt területek stratégiailag fontos részeit megtartaná Izrael határain
belül.
A
megtartandó részek: Jeruzsálem Óvárosa, a ’67 óta épült negyedek (ezeket Izrael
már annektálta), Mááléj Ádumim, a Hebron mellett épült Kirját-Árbá, a
Jeruzsálem és Betlehem közti Gus-Ecion településlánc, északabbra a loddi Ben
Gurion repülőtérre néző magaslatok, valamint Somronban Áriel városa. Egy ilyen
elrendezés után izraeli fennhatóság alatt maradna a “telepes” zsidó lakosság
mintegy 90 százaléka. A tervezet ugyanakkor több tucat kisebb zsidó település
felszámolását irányozza elő. Az áttelepítendő családok kártérítésben
részesülnének.
A
Jordán-völgy és a Holttenger északnyugati partvidéke az ottani zsidó
települések kiürítése után is izraeli katonai ellenőrzés alatt maradna: Izrael
nem engedhet közvetlen palesztin határt Jordániával.
Erőszakos
kitelepítés nem szerepel a tervekben. “Aki palesztin kormányzat alatt kíván
maradni, ám maradjon” – mondta Barak, aki számukra öt éves “próbaidőt” jelölne
ki az új szituációval való együttélés kiismerésére. (Barak a jelek szerint
megfeledkezett Abu Mázen többször hangoztatott álláspontjáról: “A leendő
Palesztin Államban egyetlen zsidó sem élhet.” )
“Jom
Kippur előtt az ember önvizsgálatot tart. Izrael elmúlt 64 éves, Júdeában és
Somronban is 45 éve vagyunk. Olyan elrendezést kell elérni, amely nem az ideológiákra,
hanem a kőkemény valóságra alapoz. Ha az itteni zsidó lakosság 80-90 százalékát
a végleges határokon belül tudjuk tartani, nagy eredményt értünk el” –
olvasható az interjú-előzetesben.
Hogy ezt az
elképzelést mennyire támogatná Binjamin Netanjáhu kormányfő és koalíciós
partnerei – nyitott kérdés. ◙