Barak-terv: második visszavonulás, ezúttal Júdeából és Somronból

Áriel Sáronnak a Gázai-övezettől való “elszakadási” (hitnatkut) terve és annak megvalósítása – 2005. augusztus-szeptember – után hét évvel Ehud Barak honvédelmi miniszter, korábbi miniszterelnök és vezérkari főnök is előállt a maga hasonló tervével.

Ám, míg Sáron a Gázai-övezetből vonta ki a hadsereget és telepítette ki a 8500 főnyi polgári lakosságot, Barak Júdea és Somron – az angolszász sajtóban West Bank, a magyar újságokban Ciszjordánia néven említik – területének nagyobb részétől gondol “elszakadni”, és onnan áttelepíteni a zsidó lakosságot.

(A Sáron-féle kitelepítés a Gázai-övezet teljes zsidó lakosságán kívül négy, a Somronban lévő kisebb településre is vonatkozott.)

Barak a maga terveit a “Jiszráél hájom” napilap hétfői (szeptember 24) számában megjelent interjú-előzetesben körvonalazta.

Eszerint amennyiben továbbra sem sikerülne tárgyalásos úton megegyezni a Palesztin Autonómiával a határokról, a biztonságról és egyéb, a két felet kölcsönösen érintő kérdésről, úgy Izraelnek egyoldalú tényeket kell majd teremtenie, aminek fájó, de szükséges része az ellenőrzött “Területek” egy részének az önkéntes feladása.

A Barak-terv az 1967-es Hatnapos Háború eredményeként megszállt területek stratégiailag fontos részeit megtartaná Izrael határain belül.

A megtartandó részek: Jeruzsálem Óvárosa, a ’67 óta épült negyedek (ezeket Izrael már annektálta), Mááléj Ádumim, a Hebron mellett épült Kirját-Árbá, a Jeruzsálem és Betlehem közti Gus-Ecion településlánc, északabbra a loddi Ben Gurion repülőtérre néző magaslatok, valamint Somronban Áriel városa. Egy ilyen elrendezés után izraeli fennhatóság alatt maradna a “telepes” zsidó lakosság mintegy 90 százaléka. A tervezet ugyanakkor több tucat kisebb zsidó település felszámolását irányozza elő. Az áttelepítendő családok kártérítésben részesülnének.

A Jordán-völgy és a Holttenger északnyugati partvidéke az ottani zsidó települések kiürítése után is izraeli katonai ellenőrzés alatt maradna: Izrael nem engedhet közvetlen palesztin határt Jordániával.

Erőszakos kitelepítés nem szerepel a tervekben. “Aki palesztin kormányzat alatt kíván maradni, ám maradjon” – mondta Barak, aki számukra öt éves “próbaidőt” jelölne ki az új szituációval való együttélés kiismerésére. (Barak a jelek szerint megfeledkezett Abu Mázen többször hangoztatott álláspontjáról: “A leendő Palesztin Államban egyetlen zsidó sem élhet.” )

“Jom Kippur előtt az ember önvizsgálatot tart. Izrael elmúlt 64 éves, Júdeában és Somronban is 45 éve vagyunk. Olyan elrendezést kell elérni, amely nem az ideológiákra, hanem a kőkemény valóságra alapoz. Ha az itteni zsidó lakosság 80-90 százalékát a végleges határokon belül tudjuk tartani, nagy eredményt értünk el” – olvasható az interjú-előzetesben.

Hogy ezt az elképzelést mennyire támogatná Binjamin Netanjáhu kormányfő és koalíciós partnerei – nyitott kérdés. ◙