Aknagránát izraeli terület ellen – a Légierő telibe talált

Vasárnap (október 14) délután a Gázai-övezet középső régiójából egy terrorcsoport aknagránátot lőtt ki izraeli területre. A Légierő "munka közben" találta el a terrorcsoport tagjait, ketten életüket vesztették, ketten megsebesültek.

Az utóbbi néhány héten fokozódott a terror-aktivitás a Gázai-övezetből, ugyanígy az izraeli Légierő megtorló akciói is. ◙

Jediot Ahronot: Netanjáhu felajánlotta Szíriának a Golán fennsík feladását

A Jediot Ahronot pénteki, hétvégi számában címoldalon közli: Binjamin Netanjáhu közvetítőkön át felajánlotta Bassár Asszad szíriai elnöknek, hogy teljes békeszerződés, valamint az Iránnal fennálló, Izrael ellenes támadó célzatú kapcsolatok felmondása ellenében Izrael hajlandó levonulni a Golán fennsíkról.

A közlést a miniszterelnöki hivatalból hevesen cáfolták és a sajtóhírt a nagyközönség tudatos félrevezetésének nevezték, amelynek célja a küszöbön álló választások befolyásolása.

A legnagyobb izraeli lapban megjelent riport szerint  Netanjáhu és Asszad között az Egyesült Államok közvetített. A titkos tárgyalások állítólag 2010 őszén kezdődtek, ám az Asszad elnök ellen megindult zavargások, majd polgárháború következtében 2011-ben megszakadtak.

A tárgyalásokon a riport szerint Ehud Barak honvédelmi miniszter is részt vett, magas rangú izraeli politikai és katonai vezetőkkel együtt. A résztvevőknek a tárgyalás előtt  egy „titoktartási papírt” is alá kellett írniuk.

Az említett amerikai forrás szerint még az amerikai közvetítőket is meglepte, hogy Netanjáhu mekkora készséget mutatott a teljes Golánról való kivonulásra egy teljes körű béke fejében.

A Golán fennsík területét egyébként a Kneszet, az izraeli parlament 1981-ben törvényben annektálta.

♦

Az 1967-es Hatnapos Háborúban elfoglalt Golán fennsíkról történő visszavonulás hajlandósága nem először merül fel a sajtóban.

2007 júniusában Ehud Olmert akkori miniszterelnök – ugyancsak megcáfolt állítások szerint – titkos üzenetet küldött Bassár Asszad szíriai elnöknek, amelyben teljes körű békeegyezmény és az Izraellel ellenséges erőkkel való együttműködés beszüntetése ellenében Izrael hajlandó kivonulni a fennsíkról.

Ugyanezen a napon Benjamin Netanjáhu, aki Barak előtt is miniszterelnök volt, közölte, hogy évekkel korábban Hafez Asszad, a jelenlegi elnök apja megígérte beleegyezését, hogy a rendkívüli stratégiai fontosságú Hermon hegy bármely jövőbeli megállapodás esetén izraeli ellenőrzés alatt maradhat.

2008 áprilisában a szíriai média jelentette, hogy Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök közölte Bassár Asszaddal, hogy Izrael békeegyezmény fejében kész visszavonulni a Golánról. ◙

Az ágyú elhibázta a verebet

Lassan egy hete téma az izraeli, a libanoni és az iráni újságokban a múlt szombaton, október 6-án lelőtt drónt, amelyet Libanonból indítottak a Negevben lévő Dimona mellett található nukleáris Kísérleti Intézet atomreaktora irányába.

Azóta már a Libanonban működő siita terrorszervezet, a Hezbollah is eldicsekedett vele, hogy ők indították útjára az apró robotrepülőt, és, hogy az iráni gyártmányú volt.

Az izraeli Légierő, mint közöltük, a Holttenger körzetében, a tótól északnyugatra lelőtte a drónt. Hezbolláék, szokásuk szerint, a tényektől függetlenül közölték, hogy a robotrepülő maradéktalanul végrehajtotta feladatát, a reaktort és környékét lefényképezte „a legapróbb részletekig”, és a felvételeket még lelövése előtt továbbította egy iráni műholdra.

Netanjáhu miniszterelnök dicsérettel emlékezett meg a Légierő éberségéről, bár, mint azt az izraeli hírközlő szervek is félreérthetetlenül hangsúlyozták, a drón lelövése előtt körülbelül fél óráig repült izraeli terület fölött.

Azóta újabb fontos részlet került nyilvánosságra. Éspedig az, hogy az F16i vadászgép, amelyet a Légierő a drón után küldött, bizony, elsőre elhibázta az apró kém-madarat, és csak másodikra sikerült rakétával megsemmisítenie.

Addig pedig a drón bizonyára közelebb került céljához, és műszerei is működtek az utolsó pillanatig.

Vagyis akad még javítanivaló a Földkerekség egyik legjobb légiereje számára is, kiváltképpen a 21. századi haditechnikai kihívások terén. ◙