Murszi Gázába küldi miniszterelnökét

Muhammad Murszi egyiptomi elnök pénteken a Gázai-övezetbe szándékozik küldeni Hisám Kandil miniszterelnököt, a hírek szerint azzal a szándékkal, hogy „Gáza lakosainak sürgős szükségleteiről tájékozódjék”.

Murszi a kairói televízió kamerái előtt jóval visszafogottabban nyilatkozott Izraelről, mint a mögötte álló, őt hatalomba segítő Muzulmán Testvériség szószólói.

Egyiptom köztársasági elnöke elmondta, hogy beszélt Obama amerikai elnökkel. Szavai szerint azt beszélték meg, hogy mi módon lehetne békét és biztonságot teremteni a régióban mindenki számára, agresszió nélkül.

Korábban Murszi ígéretet tett rá: azon fog munkálkodni, hogy leállítsa a Hamasz ellen indított izraeli hadműveletet, amelyet „elfogadhatatlan agressziónak” nevezett.

A Hamasz által izraeli területre kilőtt rakéták tömkelegéről nem tett említést.

Valószínűnek látszik, hogy Murszi az egyiptomi miniszterelnök puszta jelenlétével próbálja leállítani, vagy legalább megzavarni az izraeli hadműveletet, anélkül, hogy az Izraelt rakétázó terroristákat megzavarná ebbeli tevékenységükben.

Pénteken úgy az izraeli, mind a palesztin mecsetekben elhangzó prédikációk várhatóan még jobban felszítják majd az eddig sem hűvös szenvedélyeket. ◙

Rakéták Tel Avivra

Csütörtök délután 5 órakor megszólaltak a szirénák Rison Lecion városban, amely Tel Aviv elővárosának számít. A rakéta a várostól nem messze, a tengerparti Palmachim körzetében csapódott be.

Fél hét után az előbbihez közeli Bat Jam városban volt légiriadó, a rakéta itt is beépítetlen területen ért földet.

A hosszútávú rakétát a Gázai-övezetből lőtték ki Tel Aviv felé.

A "Felhőoszlop" hadművelet első órájában az izraeli légierő megsemmisítette a Hamasz hosszútávú rakétáit, amelyet föld alatti silóban tároltak. A jelek szerint mégis maradt a terroristák kezében bizonyos számú hosszútávú rakéta. Palesztin jelentés szerint iráni gyártmányú Fajr 5 [Fádzser] rakétát lőttek ki Tel Avivra. (A Fajr 5 hatótávolsága 75 km; Tel Aviv távolsága a Gázai-övezet északi határától 60 km.)

A folyamatosan közvetített rádió- és televízió hírek és kommentárok nem cáfolják és nem erősítik meg, hogy küszöbön áll a szárazföldi hadművelet. ◙  

Muzulmán Testvériség: "Egyiptom szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatait Izraellel!"

„A nagykövet visszarendelése csak az első állomás a nép követeléseinek a teljesítésében” – nyilatkozott csütörtökön délben Muhammad Murszi, Egyiptom köztársasági elnöke.

A Hamasz katonai vezetője, Ahmad Dzsabari célzott felszámolása után az egyiptomi Muzulmán Testvériség immár sokadszor követeli: Egyiptom szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait a „cionista entitással” – ahogy a muzulmán  világ egyes részein Izrael nevét körülírják.

A Hamasz 1987-ben az egyiptomi Muzulmán Testvériségből ágazott ki és vált később nemzetközi terrorszervezetté. Központja 2006 óta – a palesztin választások révén – a Gázai övezet, ahol a polgári adminisztrációt is ellátja.

A Testvériség kezdeteitől ellenzi a zsidó állam létét. Az akkor hol illegalitásban, hol fél-legalitásban működő szélsőséges iszlámista elveket valló „Testvériség” tiltakozása az 1979 márciusában a két ország vezetői által aláírt izraeli-egyiptomi békeszerződés után erősödött fel, amikor a Sínai félsziget kiürítése fejében Izrael és Egyiptom diplomáciai kapcsolatokat létesített.

Muhammad Murszi a „Szabadság és Igazság” pártból lépett az elnöki posztra. Ez a párt a Muzulmán Testvériség doktrínáit vallja. Az Egyesült Államokban doktorált politikus ugyanakkor nyilvánvalóan tisztában van vele, hogy az Izraellel való szakításból csak az ő országa kerülhet ki vesztesként.

Egyiptom képtelen eltartani őrületes iramban szaporodó lakosságát – legalábbis az európai fogalmak szerinti szinten. , amely 2012-ben már 82 milliót számlál (további 8 millió az ország határain kívül él).  Az állami adminisztráció nehezen  elképzelhető módon bürokratikus és korrupt.

Az Amerikától kapott milliárdos segélyek nélkül kérdéses, hogyan tudná fenntartani nemzetgazdaságát – és hadseregét.

Izraellel szemben természetesen nem gondolhat támadó háborúra, legfeljebb a békeszerződés révén visszakapott Sínai félszigeten kellemetlenkedhet Izraelnek, az ottani beduinok által, akikkel hadserege időnként megütközik. A félszigetet az egyiptomi hadsereg eddig két ízben vesztette el.

Izraelben a mainstream politika nem emlegeti a félsziget visszavételét – az új, iszlámista Egyiptomról szóló internetes cikkek hozzászólói közül annál többen.

Tény, hogy a teljes Sínai- (Szináj)-félszigetről történt izraeli visszavonulás teremtett közvetlen határt Egyiptom és a Gázai-övezet között, ami minden ottani militáns csoportnak lehetőséget biztosított a fegyverek és terroristák becsempészésére. ◙