Ismerd meg Izraelt: a sérut-taxi

A sérut szó szerint szolgálatot jelent. (Nem összetévesztendő a sérutimmal, ami viszont WC.) Teljes nevén monit-sérut. Ebből a monit a taxi (a moné szó jelentése „számláló”), és a sérut a szolgálat.

Az egész kifejezés pedig iránytaxi, a taxi és az autóbusz közötti hiányt kitöltő jármű. Színre többnyire sárga, formára minibusz. Két végállomása van, közötte fix útvonala. Az útvonal mindig egy autóbusz-járat útvonalát követi, és annak a száma van feltüntetve a kocsi elején. Nagytávolságú iránytaxikon csak a cél-város neve. A kocsikban általában működik a légkondi, ennek a neve itt mázgán.

A sérut-taxik a végállomáson várják, hogy tele legyenek utasokkal. Egy minibuszba a sofőrön kívül tíz utasnak van ülőhely. Amint egy kocsi megtelik, mindjárt indul is. Nincs konkrét menetrendjük.

Megállók sincsenek. A sérut-taxi ott áll meg, ahol az utas kéri. A kiszálló utasok helyébe menet közben szednek össze újakat.

A sérut pofátlanul elhalássza a „rendes” buszokra várókat. Gyakran bevág a busz elé. „Éhesebb” sofőrök egy járdáról felszedendő utas kedvéért beverik a padlóféket. Vezetési stílusuktól már sok izraeli polgár szerzett ősz hajszálakat. Reflexük azonban kiváló.

Biztonsági öv van az üléseken, de senki sem használja, pedig elvileg kötelező. Tele kocsi sofőrjének álló utast nem szabad felvennnie – ismét elvileg. Gyakorlatban rövidebb szakaszra felvesznek, sőt, néha erre rendszeresített kisszékekre le is ültetik. 

A sérut-taxiknak kiterjedt hálózatuk van országszerte, mind zsidó-, mind arablakta területeken és -sofőrökkel. A központi rádiótelefonos szervezők bármikor át tudják csoportosítani a kocsikat oda, ahol sok ember várakozik.

A sérut-hálózat 24×7 rendszerben, azaz napi 24 órában és heti hét napon át működik. Igen, szombaton és ünnepnapokon is (az egyetlen kivétel Jom Kippur), amikor a közúti közlekedés Izraelben leáll. Éjszakai és szombati-ünnepi tarifája drágább, de maga a szolgáltatás kifejezetten megbízható.

Érdemes végállomáson felszállni: az útvonalon suhanó kocsi sofőrje gyakran csak int: „tele vagyok”.

Üljünk be, helyezkedjünk el kényelmesen. Ha megjön a sofőr, már küldhetjük is előre a pénzt, miután bemondtuk a célállomást.

Ha a sérut útvonalán (mászlul) állunk, és látjuk közeledni, csak inteni kell: ha van üres ülés, megáll.

A hátulról előre küldött pénz megérkezik a sofőrhöz. Senki nem szed ki belőle semmit. A sofőr pedig kiszámolja és hátraküldi a visszajárót, amely hiánytalanul visszaérkezik hozzánk, legfeljebb egy-egy érme elgurul az ügyetlen kezek között, de mindig megkerül. A sofőr pontosan tudja, ki fizetett és ki nem.

A sofőr közben persze vezet, telefonál (tilos, de lesz…ja), dudál, zenét hallgat, megereszt egy-egy szentségelést a hülye privát autóvezetőkre, vagy a konkurens sérut-társaság sofőrjére, aki „elhappolja” előle az utast.

Ha szeretnénk kiszállni, a sofőrnek előre kell szólni (néha ordítani, mert szól a rádió, meg a telefon), hogy ki szeretnénk szállni. Mondhatunk célpontot is, ha ismerjük a nevét: utcasarok, buszmegálló, akár házszám is. De kérhetjük egyszerűen az „ácor” szóval, ami azt jelenti, hogy „állj meg”.

Az emberek egymás mellett ülnek. Előfordul, hogy mire megérkeznek a célállomásra, az addig ismeretlen utasok barátságot kötnek. Kerek órákban a sofőr általában bekapcsolja a rádiót: az izraeli polgár elsőrendű hír-fogyasztó – ami érthető is egy országban, ahol „never a dull moment”, nincs egy unalmas pillanat. ◙

ÖTLET: Törökországot járt kolléganő Izmir-i beszámolója – a két "intézmény" nagyon hasonló

Az ENSZ közgyűlése 138 „mellette”, 41 „tartózkodás” és kilenc „ellene” szavazattal „nem-tag megfigyelő” államként ismerte el a Palesztin Autonómiát • Magyarország a tartózkodók között

Az ENSZ közgyűlése november 29-én, csütörtökön, napra pontosan 65 évvel Palesztinának a brit mandátum megszűnését jelentő felosztási javaslatának a megszavazása után a fenti arányokban felvette a Palesztin Autonómiát, mint nem-tag megfigyelő államot.

Ebben a meghatározásban az „állam” kifejezés a döntő, hiszen az afroázsiai „Harmadik Világ” és muzulmán bevándorlóik és azok leszármazottai haragjától tartó európai államok egy része államként ismerte el a Földközi-tenger és a Jordán folyó között élő népközösséget, amelynek semmiféle állam-szerű ismérve – a másoktól eltérő kultúra, nyelv, vallás, etnikum, közös történelmi háttér – nincsen.

A palesztin indítvány elismerésével az Egyesült Nemzetek meghajolt a több évtizedes terror előtt.

A kilenc állam, amely az indítvány ellen szavazott:

Izrael

Egyesült Államok

Kanada

Panama

Cseh Köztársaság

Marshal-szigetek

Mikronézia

Nauru

Palau

(Utóbbi négy csendes-óceáni szigetország.)

Magyarország és – egyebek között –  Ausztrália, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Lengyelország, Dél-Korea tartózkodtak a szavazástól.

A jelenlévő Mahmud Abbasz (Abu Mázen), a Palesztin Autonómia elnöke kijelentette: nem elégszik meg kevesebbel, mint egy független állammal, amelynek Jeruzsálem a fővárosa.

Izrael Állam 1948-ban történt megalakítását a maga nyelvén „nakbá”-nak, katasztrófának nevezte, Izraelt „Palesztina” gyarmatosításával és modern etnikai tisztogatással vádolta.

Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete szavai szerint a palesztinok hátat fordítanak a békének, de az ENSZ nem tudja megtörni azt a 4000 éves kapcsolatot, amely Izrael népe és Izrael földje között fennáll.

Mind Izrael, mind az Egyesült Államok azért ellenzik az egyébként főleg adminisztratív jellegű határozatot, mert a Palesztin Autónómia az Izraellel folytatott béketárgyalások megkerülésével próbálja elérni célját, egy független Palesztína államot.

A korlátozott, szavazásra nem jogosító elismerése ugyanakkor kétségtelen diplomáciai siker a Palesztin Autonómia számára.

A palesztin városokban, Ramallában, Dzseninben, Gázában és másutt a lakosság éjjelig ünnepelt.

A szavazás történelmi hátterére visszatérünk. ◙

Gázai övezet: rés a védelmen • Bátor anya futamította meg az őrizetlenül hagyott kerítésen átjutott terroristát

Hétfőn reggel, alig több, mint öt nappal a „Felhőoszlop” hadműveletnek véget vető tűzszünet életbe lépése után súlyos incidens történt a Gázai-övezet déli határán. Egy késsel felfegyverkezett palesztin átjutott az övezetet Izraeltől elválasztó biztonsági kerítésen és szerdáig nem kivizsgált körülmények között, több kilométeren át izraeli területen haladva, számos határmenti községben kóborolt.

A terrorista nyilvánvaló gyilkossági szándékkal több házba is megpróbált bejutni, de a hajnali órákban mind az ajtókat, mind az ablakokat zárva találta.

Végül eljutott Szdé Ávráhám mosávba, ahol egy házba érve szembe került a 39 éves, négy gyerekes Jáél Rám-Cáfonnal, a ház asszonyával, aki a késes terroristával dulakodni kezdett és a szó szoros értelmében megfutamította.

A riasztott „Cháruv” különítmény katonái hosszas üldözés után agyonlőtték a terroristát.

A Dél hadtest (Pikud hádárom) vizsgálatot indított, miként jutott be a terrorista izraeli területre és hogy volt képes utólagos értékelések szerint 8 kilométert megtenni anélkül, hogy az izraeli határőrség vagy a hadsereg észrevette volna.

További súlyos kérdés: az egyes településeket körülvevő elektronikus, zárt TV-láncokkal ellátott kerítésrendszerek miért nem riasztottak a behatoló megjelenésekor.

Szerdára virradóig két lehetőség jöhet számításba. Az egyik, hogy a pénteki palesztin tömegtüntetés, amelynek során a tüntetők megrongálták a határkerítést, egy azóta nyitva maradt résen lépett át, miután a megrongált kerítés-szakaszra vigyázó katonákat más feladattal bízták meg, és őrizetlenül hagyták a rést. A másik lehetőség: egy szárazföldi hadművelet részére megnyitott – és gondatlanul nyitva hagyott – kapun át jöhetett át.

További feltételezés: a palesztin kifigyelte, amint a „Felhőoszlop” hadművelet során behívott tartalékos ezredet sorkatonák váltják fel, és az ilyenkor előforduló rövid zavart használta ki.

A „Dél” parancsnokságon minden esetre elismerték: súlyos védelmi mulasztás történt, ami egy teljes család kiirtáshoz vezethetett volna – és azt nem a katonák, hanem egy bátor asszony akadályozta meg.

A hadseregben máris súlyos szemrehányásokkal illetik a politikai vezetőket, amiért a tűzszünet elérésére – minden bizonnyal külföldi nyomásra – hozzájárultak az úgynevezett „biztonsági öv” eltörléséhez, ami Gázai-övezetet körbevevő kerítés belső oldalától 300 méterre terjedt. Aki a kerítést ennél jobban megközelítette, arra a határőrök figyelmeztető lövéseket adtak le. 

A tűzszüneti megállapodás következményeként palesztin földművesek a kerítés közvetlen közelében is megjelentek, és a hétfő reggel felszámolt terrorista is az új helyzet, valamint egy súlyos mulasztás révén juthatott be izraeli területre. ◙