Nővér- és ápolósztrájk a kórházakban

Eredménytelenül végződtek a hétfőre virradó éjjelbe nyúló tárgyalások a Kincstár és az ápolók szakszervezete között.

A nővérek és az ápolók súlyos munkahelyi terhelésről panaszkodnak, amit az ápolói személyzetben mutatkozó hiány okoz. Ennek elkerülésére a munkakörülmények javítását és a korábban ígért bérmegállapodások életbe léptetését kívánják.

Hétfőn csak az onkológiai-, a dialízis- és az inzulin-kezelések, valamint az életmentő műtétek lesznek elvégezve. Az egyéb műtétre és kezelésre váró pánciensek hívják fel a kórházakat és rendelőket és érdeklődjenek. 

A munkabeszüntetés időben nincs korlátozva. ◙

Ismerd meg Izraelt: a sérut-taxi

A sérut szó szerint szolgálatot jelent. (Nem összetévesztendő a sérutimmal, ami viszont WC.) Teljes nevén monit-sérut. Ebből a monit a taxi (a moné szó jelentése „számláló”), és a sérut a szolgálat.

Az egész kifejezés pedig iránytaxi, a taxi és az autóbusz közötti hiányt kitöltő jármű. Színre többnyire sárga, formára minibusz. Két végállomása van, közötte fix útvonala. Az útvonal mindig egy autóbusz-járat útvonalát követi, és annak a száma van feltüntetve a kocsi elején. Nagytávolságú iránytaxikon csak a cél-város neve. A kocsikban általában működik a légkondi, ennek a neve itt mázgán.

A sérut-taxik a végállomáson várják, hogy tele legyenek utasokkal. Egy minibuszba a sofőrön kívül tíz utasnak van ülőhely. Amint egy kocsi megtelik, mindjárt indul is. Nincs konkrét menetrendjük.

Megállók sincsenek. A sérut-taxi ott áll meg, ahol az utas kéri. A kiszálló utasok helyébe menet közben szednek össze újakat.

A sérut pofátlanul elhalássza a „rendes” buszokra várókat. Gyakran bevág a busz elé. „Éhesebb” sofőrök egy járdáról felszedendő utas kedvéért beverik a padlóféket. Vezetési stílusuktól már sok izraeli polgár szerzett ősz hajszálakat. Reflexük azonban kiváló.

Biztonsági öv van az üléseken, de senki sem használja, pedig elvileg kötelező. Tele kocsi sofőrjének álló utast nem szabad felvennnie – ismét elvileg. Gyakorlatban rövidebb szakaszra felvesznek, sőt, néha erre rendszeresített kisszékekre le is ültetik. 

A sérut-taxiknak kiterjedt hálózatuk van országszerte, mind zsidó-, mind arablakta területeken és -sofőrökkel. A központi rádiótelefonos szervezők bármikor át tudják csoportosítani a kocsikat oda, ahol sok ember várakozik.

A sérut-hálózat 24×7 rendszerben, azaz napi 24 órában és heti hét napon át működik. Igen, szombaton és ünnepnapokon is (az egyetlen kivétel Jom Kippur), amikor a közúti közlekedés Izraelben leáll. Éjszakai és szombati-ünnepi tarifája drágább, de maga a szolgáltatás kifejezetten megbízható.

Érdemes végállomáson felszállni: az útvonalon suhanó kocsi sofőrje gyakran csak int: „tele vagyok”.

Üljünk be, helyezkedjünk el kényelmesen. Ha megjön a sofőr, már küldhetjük is előre a pénzt, miután bemondtuk a célállomást.

Ha a sérut útvonalán (mászlul) állunk, és látjuk közeledni, csak inteni kell: ha van üres ülés, megáll.

A hátulról előre küldött pénz megérkezik a sofőrhöz. Senki nem szed ki belőle semmit. A sofőr pedig kiszámolja és hátraküldi a visszajárót, amely hiánytalanul visszaérkezik hozzánk, legfeljebb egy-egy érme elgurul az ügyetlen kezek között, de mindig megkerül. A sofőr pontosan tudja, ki fizetett és ki nem.

A sofőr közben persze vezet, telefonál (tilos, de lesz…ja), dudál, zenét hallgat, megereszt egy-egy szentségelést a hülye privát autóvezetőkre, vagy a konkurens sérut-társaság sofőrjére, aki „elhappolja” előle az utast.

Ha szeretnénk kiszállni, a sofőrnek előre kell szólni (néha ordítani, mert szól a rádió, meg a telefon), hogy ki szeretnénk szállni. Mondhatunk célpontot is, ha ismerjük a nevét: utcasarok, buszmegálló, akár házszám is. De kérhetjük egyszerűen az „ácor” szóval, ami azt jelenti, hogy „állj meg”.

Az emberek egymás mellett ülnek. Előfordul, hogy mire megérkeznek a célállomásra, az addig ismeretlen utasok barátságot kötnek. Kerek órákban a sofőr általában bekapcsolja a rádiót: az izraeli polgár elsőrendű hír-fogyasztó – ami érthető is egy országban, ahol „never a dull moment”, nincs egy unalmas pillanat. ◙

ÖTLET: Törökországot járt kolléganő Izmir-i beszámolója – a két "intézmény" nagyon hasonló

Az ENSZ közgyűlése 138 „mellette”, 41 „tartózkodás” és kilenc „ellene” szavazattal „nem-tag megfigyelő” államként ismerte el a Palesztin Autonómiát • Magyarország a tartózkodók között

Az ENSZ közgyűlése november 29-én, csütörtökön, napra pontosan 65 évvel Palesztinának a brit mandátum megszűnését jelentő felosztási javaslatának a megszavazása után a fenti arányokban felvette a Palesztin Autonómiát, mint nem-tag megfigyelő államot.

Ebben a meghatározásban az „állam” kifejezés a döntő, hiszen az afroázsiai „Harmadik Világ” és muzulmán bevándorlóik és azok leszármazottai haragjától tartó európai államok egy része államként ismerte el a Földközi-tenger és a Jordán folyó között élő népközösséget, amelynek semmiféle állam-szerű ismérve – a másoktól eltérő kultúra, nyelv, vallás, etnikum, közös történelmi háttér – nincsen.

A palesztin indítvány elismerésével az Egyesült Nemzetek meghajolt a több évtizedes terror előtt.

A kilenc állam, amely az indítvány ellen szavazott:

Izrael

Egyesült Államok

Kanada

Panama

Cseh Köztársaság

Marshal-szigetek

Mikronézia

Nauru

Palau

(Utóbbi négy csendes-óceáni szigetország.)

Magyarország és – egyebek között –  Ausztrália, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Lengyelország, Dél-Korea tartózkodtak a szavazástól.

A jelenlévő Mahmud Abbasz (Abu Mázen), a Palesztin Autonómia elnöke kijelentette: nem elégszik meg kevesebbel, mint egy független állammal, amelynek Jeruzsálem a fővárosa.

Izrael Állam 1948-ban történt megalakítását a maga nyelvén „nakbá”-nak, katasztrófának nevezte, Izraelt „Palesztina” gyarmatosításával és modern etnikai tisztogatással vádolta.

Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete szavai szerint a palesztinok hátat fordítanak a békének, de az ENSZ nem tudja megtörni azt a 4000 éves kapcsolatot, amely Izrael népe és Izrael földje között fennáll.

Mind Izrael, mind az Egyesült Államok azért ellenzik az egyébként főleg adminisztratív jellegű határozatot, mert a Palesztin Autónómia az Izraellel folytatott béketárgyalások megkerülésével próbálja elérni célját, egy független Palesztína államot.

A korlátozott, szavazásra nem jogosító elismerése ugyanakkor kétségtelen diplomáciai siker a Palesztin Autonómia számára.

A palesztin városokban, Ramallában, Dzseninben, Gázában és másutt a lakosság éjjelig ünnepelt.

A szavazás történelmi hátterére visszatérünk. ◙