Lieberman: veszélyben a miniszterség

Mint arról hírportálunkban beszámoltunk, elhalasztották Avigdor Lieberman, a 2. Netanjáhu-kormány volt külügyminisztere ellen kitűzött ítélethirdetést.

Az új időpont a közeli napokra várható. A rendőrség kedden, röviddel a Likud-Béjténu párt-szövetség választási kampányának a megkezdése után 40 percen át hallgatta ki Liebermant a gyanúsítás alapjául szolgáló, neki tulajdonított súlyos hivatali szabálytalanságokról. A kihallgatás során szembesítették volt helyettesével, Dani Ajalonnal, aki Zeév Ben-Árje volt minszki izraeli nagykövet kinevezési ügyében ellene vallott.

Szerdán a rendőrség a nyomozás legfrissebb dokumentumait átküldte az Állami Ügyészségnek. Lapértesülések szerint a politikus ellen a korábbinál jóval súlyosabb vádat emelnek, mint az korábban várható volt. Lehetséges, hogy az ítéletben olyan kitételek is fognak szerepelni, amelyek magukban foglalják az izraeli igazságügyi nyelvezet “kalon” kifejezését, amelynek magyar jelentése nagyjából “erkölcsi szégyenbélyeg”.

Egy ilyen ítélettel tarsolyában nehezen elképzelhető, hogy folytathatja politikai pályafutását. ◙

Áldás fentről: bőséges esők, telik a Kineret

A legutóbbi hétvége bő esőzései negyed méterrel megemelték a magyarul inkább Genezáreti tóként ismert Kineret vízszintjét.

A tó Izrael víz-szükségletének negyedrészét elégíti ki.

Ilyen mérvű hirtelen emelkedés a tó vízszintjében legutóbb húsz éve, 1992-ben volt.

Izraelben – és a régióban – csak a három-négy téli hónapban hullik csapadék, decembertől legfeljebb márciusig, nagyritkán áprilisig. 

Az utóbbi hat év aszályosnak bizonyult az adott időszakban leesett kevés csapadék miatt, így a mostani örvendetes hírek ellenére még 3.22 méter hiányzik ahhoz, hogy a tó elérje rendes szintjét. ◙

Karácsony 2012, Izrael: 158 ezer keresztény

CHRIST CHURCH, JERUZSÁLEM, ÓVÁROS.

Az izraeli Statisztikai Hivatal, a nyugati kereszténység legnagyobb ünnepe beköszöntével, mint minden esztendőben, most is közli az ország területén élő keresztény polgárainak a számát és különböző adatait.

Ma Izrael Államnak 158 ezer keresztény polgára van, akik valamelyik egyházközségbe tartoznak. Az összlakosság 2 százalékát teszik ki.

A kilencvenes évekig Izraelben keresztények csak arabok voltak. Azóta a Szovjetunió utódállamaiból a milliós tömeg-bevándorlással nagy számban érkeztek nem-zsidó oroszok, ukránok és más nemzetiségűek, akik zsidó házastársaik vagy egy-egy zsidó felmenőjük révén érkeztek az országba. Egy részük gyakorló keresztény (még pópák is akadnak közöttük), így a 158 ezer keresztény állampolgárnak ma csak 80 százaléka arab, a fennmaradó 20 százalék, mintegy 30 ezer lélek, zömmel orosz anyanyelvű. (A zsidóként nem bejegyzett, de hivatalosan más valláshoz sem tartozó orosz anyanyelvűek száma 300 ezer fölött lehet.)

A legtöbb keresztény arab Názáretben él: 22 ezer. A 70 ezer lakosú város két nemzedékkel ezelőtt még keresztény többségű volt: ma már a muzulmánok vannak többségben. Haifa, a galileai Sfaram város, Jeruzsálem és Jaffa a legtöbb keresztény-arab lakóhelye.

A statisztika azt is nyilván tartja, hogy az ország különböző etnikai-vallási közösségei – a zsidó, a keresztény, a drúz, a városi arab muzulmán, a beduin – között a keresztény lakosság ifjúsága mutatja fel a legjobb tanulmányi eredményeket.

A Palesztin Autonómiában is az izraelihez hasonló számú keresztény lakosság él: 167 ezer. Betlehem, akárcsak Názáret, keresztény többségűből muzulmán többségű város lett.

A nyugati kereszténység december 24-25-i ünnepnapja a keresztény kisebbségen belüli kisebbség ünnepe. Mind az arab, mind az orosz keresztények többsége a görög-keleti ritus szerint tartja a Karácsonyt, vagyis január 6-án.

Több tízezernyire tehető az országban élő, idős-ápolással foglalkozók, többnyire hölgyek létszáma. A legtöbben a Fülöp-szigetektől jöttek, de a “mötáplot” nem kis százaléka Magyarországról és Erdélyből vállalta a nem mindig könnyű és kellemes munkát. Nem állampolgárok. Ők a nyugati, katolikus vagy protestáns kereszténység hívei. Ezúttal is köszöntjük őket olvasóink között.

Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem tennénk említést az Izraelben több tucat gyülekezetet alakító, és zsidó nemzetiségű (a zsidó itt nemzetiség) “mesihi” zsidókról, akik a zsidó vallás elemeit tartva a názáreti Jézust tartják a zsidó hagyomány által (is) várt Messiásnak. (A Messiás szó héberül Másiáh, magyar jelentése “Felkent”. A görög “Hrüsztosz” szó ennek tükörfordítása.) Náluk nincs Karácsony, miután az szerintük nem biblikus: egy régi, a pogány Európából örökölt hagyománynak tartják.

Az arab és orosz keresztényekkel szemben doktrínáik inkább a nyugati protestáns egyházakhoz hasonlítanak. A “mesihi” zsidók száma ismertelen: ezt az adatot nem teszik közzé. Becslések több tízezer főről szólnak. A “Jád leáhim” vallásos zsidó szervezet valóságos hadjáratot folytat ellenük (a született arab keresztényekkel semmi bajuk.) És, lévén a térítés sem ismeretlen köreikben, az ilyen tevékenységet tiltó állammal is szembe kerülhetnek. Tragikomikusnak is felfogható, hogy a “mesihieket” a nyugati – főleg amerikai – keresztény közösségek segítik, a “Jád leáhim”-ot az ugyancsak amerikai ortodox és haszid zsidó közösségek... ◙