Izrael lakossága 8 millió fő

A 2013. év kezdetén a zsidó állam lakossága eléri a 8 millió főt. A lakosság 75,4 százaléka zsidó, 20,6 százaléka arab és 4 százaléka "egyéb".

2012-ben 1,8 százalékkal nőtt Izrael lakossága: 170,000 a természetes szaporulat, és 16,500 bevándorló érkezett.

2012. december 31-én Izrael lakossága 7.981 millió fő. Ebből 6.015 millióan zsidók (75,4%), 1.648 millióan (20,6%) arabok és 319,000 azoknak a száma, akik "más csoporthoz" tartoznak.

A számok az izraeli Központi Statisztikai Hivatal becslésein alapulnak.

2012-ben az izraeli lakosság 145 ezer fővel nőtt, ami 1,8 százalékos növekedést jelent. Ez megfelel a korábbi évtized növekedési ütemének.

A teljes számok nem tartalmazzák a külföldi munkásokat és azok családtagjait, akiknek a száma 203,000 fő volt 2011-ben, és azokat sem, akik illegálisan léptek be vagy tartózkodnak az országban (számukat 60 és 70 ezer közöttire becsülik). 

A "más csoporthoz" tartozók tartalmazzák a nem arab keresztényeket és a vallás alapján nem besorolhatóakat – a Belügyminisztérium adatai alapján (többségük orosz ajkú).

*

Köszönjük Bolla László olvasónknak fenti adatok átküldését az "Izrael Magyarországon" Facebook-honlapról

Mérlegen az izraeli gazdaság

A 2012. év utolsó napján az Izraeli Statisztikai Hivatal közzétette az állam legfontosabb gazdasági mutatóit.

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió közlése szerint a gazdaság növekedése tovább lassult. A ma végződő 2012. évben 3,3 százalékos volt, szemben a 2011. év 4,6 és a 2010. év 5.0 százalékos éves növekedésével. Ugyanakkor ez a mutató 2 százalékkal meghaladja az OECD államok átlagos növekedési arányát, és 1 százalékkal az Amerikai Egyesült Államokét is.

Az idén tovább nőtt az államadósság: míg a 2011. év végén 22 milliárd sékel volt, az idén már 34 milliárd sékel (9,1 milliárd dollár), ami a nemzeti össztermelés 3,7 százalékát teszi ki.

Munkanélküli a munkaképes lakosság 6,9 százaléka, ami egy teljes százalékkal alacsonyabb a fejlett gazdaságú államok hasonló adatánál.

A viszonylag kedvező összehasonlítások ellenére Stanley Fischer professzor, a Bank of Israel, az állami jegybank kormányzója nem bíztat sok jóval a következő évben. Éves jelentését azzal kezdte, hogy gazdasági válság nincs, de a folyamatosan növekvő államadósság mérséklése a soron következő kormány egyik legfontosabb és legsürgősebb feladata lesz.

Az államkincstár egyensúlyának a helyrehozása a tekintélyes közgazdász szerint csak népszerűtlen intézkedésekkel képzelhető el: adóemelésekkel és az állami kiadások erőteljes visszafogásával. 

A kormány valamennyi minisztérium költségvetéséből lefaragna, ám a honvédelmi minisztériuméból bajosan lehet, tekintettel a régió egyre bizonytalanabb biztonsági helyzetére. A “Vaskupola” és a többi rakéta-elfogó rendszer országos kiépítése csillagászati összegekbe kerül. Tartani lehet tőle, hogy az oktatásra, az egészségügyre és a szociális kiadásokra szánt forrásokból vonnak le az egyébként semmi hasznot nem hajtó, de a honvédelem szempontjából életfontosságú katonai kiadásokra. ◙

Benyújtották a vádiratot Avigdor Lieberman ellen • A vád: csalás és bizalommal való visszaélés

Vasárnap az ügyészség a jeruzsálemi Járásbíróságon benyújtotta a módosított vádiratot Avigdor Lieberman volt külügyminiszter ellen. Csalással és bizalommal való visszaéléssel vádolják.

A vád indoka: Zeév Ben-Árje volt minszki izraeli nagykövet Liebermannak őrá, a külügyminiszterre vonatkozó titkos és bizalmas vizsgálati anyagot szolgáltatott ki. Hitszegő szolgálataiért Lieberman Ben-Árjét előnyökben részesítette, egyebek között kinevezte Lettországba nagykövetnek. Mindezt hatalmával való visszaéléssel tette, mint külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, aki a kinevezési bizottságnak is tagja volt.

A vádirat szerint Lieberman elmulasztotta tájékoztatni a kinevezési bizottságot Ben-Árje bizalmi visszaéléséről, titkos információ kiszolgáltatásáról, ami pedig Lieberman hivatali kötelessége lett volna.

A vádirat szerint Lieberman tudatában volt annak, hogy Ben-Árje várható előnyökért követte el a szabálysértést, és kinevezése a fecsegés ellenértéke volt.

Lieberman korábban kifejezte reményét, hogy az ítéletet ügyében még a Kneszet-választások, január 22. előtt meghozzák.

A politikus a Likud párttal választási egyezségben álló Jiszráél Béjténu párt vezetője, vagyis a „Likud-Béjténu” Binjámin Netanjáhu után következő második embere.

Számos vezető politikus erkölcsileg kifogásolhatónak tartja, hogy ilyen vád terhével – Netanjáhu és a Likud-Béjténu egyébként valószínű választási győzelme esetén – vezető posztot tölthessen be az állam irányításában. ◙