Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. december 31., hétfő

Mérlegen az izraeli gazdaság


A 2012. év utolsó napján az Izraeli Statisztikai Hivatal közzétette az állam legfontosabb gazdasági mutatóit.

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió közlése szerint a gazdaság növekedése tovább lassult. A ma végződő 2012. évben 3,3 százalékos volt, szemben a 2011. év 4,6 és a 2010. év 5.0 százalékos éves növekedésével. Ugyanakkor ez a mutató 2 százalékkal meghaladja az OECD államok átlagos növekedési arányát, és 1 százalékkal az Amerikai Egyesült Államokét is.

Az idén tovább nőtt az államadósság: míg a 2011. év végén 22 milliárd sékel volt, az idén már 34 milliárd sékel (9,1 milliárd dollár), ami a nemzeti össztermelés 3,7 százalékát teszi ki.

Munkanélküli a munkaképes lakosság 6,9 százaléka, ami egy teljes százalékkal alacsonyabb a fejlett gazdaságú államok hasonló adatánál.

A viszonylag kedvező összehasonlítások ellenére Stanley Fischer professzor, a Bank of Israel, az állami jegybank kormányzója nem bíztat sok jóval a következő évben. Éves jelentését azzal kezdte, hogy gazdasági válság nincs, de a folyamatosan növekvő államadósság mérséklése a soron következő kormány egyik legfontosabb és legsürgősebb feladata lesz.

Az államkincstár egyensúlyának a helyrehozása a tekintélyes közgazdász szerint csak népszerűtlen intézkedésekkel képzelhető el: adóemelésekkel és az állami kiadások erőteljes visszafogásával. 

A kormány valamennyi minisztérium költségvetéséből lefaragna, ám a honvédelmi minisztériuméból bajosan lehet, tekintettel a régió egyre bizonytalanabb biztonsági helyzetére. A “Vaskupola” és a többi rakéta-elfogó rendszer országos kiépítése csillagászati összegekbe kerül. Tartani lehet tőle, hogy az oktatásra, az egészségügyre és a szociális kiadásokra szánt forrásokból vonnak le az egyébként semmi hasznot nem hajtó, de a honvédelem szempontjából életfontosságú katonai kiadásokra.

7 megjegyzés:

  1. Már csak az USA által adott segélyek - katonai,polgári, technológia, kereskedelmi stb. - felsorolása hiányzik ! Ez nem lebecsülendő összeg !!

    VálaszTörlés
  2. ez a nemzeti össztermékhez képest elenyésző.

    VálaszTörlés
  3. Nem jelszókat kell szajkózni, hanem elolvasni a számokat!
    A tavalyi év végén Izrael össz.GDP-je majdnem 240 milliárd dollár volt (fejenként kb 31 ezer dollár). Az amerikai segély nagysága változik, a hivatalos keret 3 milliárd dollár, aminek durván fele visszafizetendő kölcsön, másik része hadisegély, ajándék, de azzal a megkötéssel, hogy azt az USÁ-ban kell fegyver-vásárlásra költeni (azaz, az amerikai nagybácsi így közvetetten segélyezi saját hadiiparát). A fenti összeg az izraeli GDP-nek 1,25%-a, nyugodtan meglehetnénk nélküle. Ha vannak is azonban olyan hangok, hogy szabaduljunk már meg ettől a nagylelkű támogatástól - de minden miniszterelnök tudja, hogy ez nem lehetséges, politikai okok miatt. Persze, a további támogatások: kölcsön-garanciák, közös hadi- és más projektumok részleges finanszírozása, mint a Vaskupola, a Falcon, stb - azzal a feltétellel persze, hogy ezzel az amerikaiak beleszólási, döntési jogot kapnak az illető termék eladásába -, az amerikai polgárok adóengedményes adakozásai Izrael javára, stb - ezt az évi összeget kb a duplárája emelik. Az amerikai statisztikai hivatal szerint 1949-től 2011-ig az USA majd 90 milliárdot juttatott Izraelnek. Ez ugyan nagy összeg, de 62 év alatt mindössze a jelenlegi 1 évi termelés kicsit több, mint 1/3-a - nagyon fontos, de inkább politikailag, annak is minden pozitív és negatív oldalával együtt.

    VálaszTörlés
  4. Szívesen olvasnák arról is egy kimutatást, hogy a gázai övezetben milyen fejlődést értek el a nagyszerű hamasz irányítása alatt, mióta végre kivonultak onnan az agresszorok. Persze a rengeteg, egyáltalán nem lebecsülendő nemzetközi segélypénzekkel együtt. Érdekes, hogy senkit sem zavar, hogy a súlyos millióknak mi lett a sorsa. Jó lenne, ha az is bekerülhetne a hírekbe, hogy az agresszorok hány kamionnyi élelmiszerrel terrorizálják a békére igyekvő gázai övezetet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Unknown!
      Ez nem téma, senkit nem érdekel. Téma az, ahol Izraelt lehet szídni, megkérdőjelezni az elért eredményeit. Az sem zavarja a magyar pacifistákat, hogy Szíriában már több tízezer halott van, egymást ölik. Nem aggódnak a szír gyerekekért, asszonyokért, de amikor Izrael megunja a rakéta-özönt és odacsap, akkor rögtön mindenki felháborodik, csámcsognak az arabok által közzétett, gyermek-áldozatokat mutató képeken és senkinek nem tűnik fel, hogy a gyermeket kezében tartó mentős egyenruháján héber embléma van, és lehetne folytatni a sort a végtelenségig. Sok európai ország már ízelítőt kapott az arabokkal való együttélés nagyszerűségéből, a magyarok is csak addig mentesülnek ettől az élvezettől, ameddig az életszínvonalat a bányászbéka is felülről szemléli. Megérdemelnék ezek az emberek, hogy minden mmagyarországi zsidó helyett kapjanak 10 palesztin "jóbarátot".
      Mirjam

      Törlés
    2. Mirjam, a bevándorlási, és születési arányokat nézve ez már nem is a távoli jövő, amikor minden mélymagyar magához ölelhet, vagy eltarthat pár ilyen barátot. Egy két generáció múlva meg majd ők lesznek a kisebbség. Aztán csak nehogy megint rájöjjenek, hogy lakva ismerni mag a másikat... De legalább helyzetbe kerülnek, hogy meg tudják mutatni, hogy ők milyen jól tudnak majd megoldani egy ilyen konfliktust. Úgyis Magyarország nagy része muszlim terület volt, amit fel akarnak majd szabadítani, nem sok idő múlva bizonyíthatnak az ilyen magyarok hogy működik az életben az éleslátásuk.

      Törlés
    3. Csak most még nem mennek oda tömegesen, mert Mo-n még a szociális háló nagyon lyukas, inkább a gazdagabb államokba vándorolnak be. Emiatt még egy darabig nem is várható tömeges bevándorlás, az a gazdaság még sokáig nem lesz vonzó a muszlimoknak. Azt pedig Európában nem veszik komolyan, hogy a muszlim terüetek visszaszerzése cél. Hiába olvasható számtalan helyen. Az emberek süketek és vakok arra, ami nem illik bele a saját gyártmányú elméleteikbe. Aztán majd lehet jönni Izraelbe megtanulni, hogy hogyan lehet kezelni a helyzetet.
      Mirjam

      Törlés