A Kneszet-választások végeztével, a szavazóhelységek bezárása utáni első exit poll: A Likud-Béjténu (Binjamin Netanjáhu – Avigdor Lieberman): 31 mandátum; Jés Atid (Jáir Lapid): 19 mandátum.
Az ultraortodoxia esküdt ellensége, az újvidéki születésű néhai újságíró-politikus, Tomi Lapid fia, Jáir Lapid pártja, a Jés Atid (Van jövő) párt a második helyre került, és az eddigi elő-értékelések szerint 19 mandátumot szerzett, többet, mint a Likud klasszikus ellenfelének számító Ávodá (Munkapárt), amelynek élén Seli Jechimovics áll. Az Ávodá az első értékelések szerint mindössze 17 mandátumot szerzett, a nagy reményeket tápláló jobboldali Hábájit hájehudi (Zsidó otthon) pedig 12 mandátumot.
Ha az "exit poll", vagyis a szavazásról kilépők megkérdezésére alapozó felmérés közel jár a valóságos eredményekhez, a baloldalnak semmi esélye sincs kormányképes koalíció alakításához. Az előzetes felmérésekből túlságosan korai a leendő Netanjáhu-koalíció számítgatása, de már látható, hogy az egymásnak feszülő érdekellentétek igen nehézzé, esetleg lehetetlenné teszik a kormánykoalíció megalakítását, és akár új választások kiírása is szükségessé válhat.
Jáir Lapid (Jés Atid) többször is kijelentette, hogy semmilyen ultravallásos párttal nem hajlandó koalíciós kormányban részt vállalni.
Seli Jechimovics ugyancsak egyértelművé tette, hogy az Ávodá nem csatlakozik Netanjáhu-vezette kormányhoz: vagy kormányfő lesz, vagy ellenzék-vezér (előzőhöz a jelek szerint immár semmi esélye sincs).
Nos, egy Likud-Béjténu – Jés Atid – Hábájit Hájehudi koalíció (31+19+12) az első felmérés szerinti 62 mandátummal kormányképes lehet a 120 fős Kneszetben – ha Jáir Lapid hajlandónak mutatkozik az erősen jobboldali, a "két állam megoldást" zsigerből ellenző nemzeti-vallásos többségű (de nem ultravallásos) Hábájit Hájehudi párttal politikai közösséget vállalni. Ez azonban korántsem biztos.
Az első felmérések a következő képet mutatják (amely jelentősen különbözhet a hét végére várható valódi, végső eredményektől):
Ha az "exit poll", vagyis a szavazásról kilépők megkérdezésére alapozó felmérés közel jár a valóságos eredményekhez, a baloldalnak semmi esélye sincs kormányképes koalíció alakításához. Az előzetes felmérésekből túlságosan korai a leendő Netanjáhu-koalíció számítgatása, de már látható, hogy az egymásnak feszülő érdekellentétek igen nehézzé, esetleg lehetetlenné teszik a kormánykoalíció megalakítását, és akár új választások kiírása is szükségessé válhat.
Jáir Lapid (Jés Atid) többször is kijelentette, hogy semmilyen ultravallásos párttal nem hajlandó koalíciós kormányban részt vállalni.
Seli Jechimovics ugyancsak egyértelművé tette, hogy az Ávodá nem csatlakozik Netanjáhu-vezette kormányhoz: vagy kormányfő lesz, vagy ellenzék-vezér (előzőhöz a jelek szerint immár semmi esélye sincs).
Nos, egy Likud-Béjténu – Jés Atid – Hábájit Hájehudi koalíció (31+19+12) az első felmérés szerinti 62 mandátummal kormányképes lehet a 120 fős Kneszetben – ha Jáir Lapid hajlandónak mutatkozik az erősen jobboldali, a "két állam megoldást" zsigerből ellenző nemzeti-vallásos többségű (de nem ultravallásos) Hábájit Hájehudi párttal politikai közösséget vállalni. Ez azonban korántsem biztos.
Az első felmérések a következő képet mutatják (amely jelentősen különbözhet a hét végére várható valódi, végső eredményektől):
Likud - Jiszráél Béjténu: 31 /a jelenlegi jobboldali, konzervatív-liberális kormánypárt
Jés Atid: 19 /centrista, középosztály-párti, hangsúlyosan világi
Ávodá: 17 /szociáldemokrata, közép-bal
Hábájit Hájehudi: 12 /nemzeti-vallásos, a "Területek" zsidók általi benépesítése
SASZ: 11-13 /afro-ázsiai eredetű ortodox zsidó párt
Hátnuá: 6-7 /centrista, mérsékelt-baloldali polgári
Merec: 6-7 /szélsőségekre hajló baloldali polgári liberális
Tórahű Zsidóság: 6 /askenázi (európai) ultravallásos
Hadas: 3-5 /jobbára arab szavazókat tömörítő kommunista párt
Taal-Raam: 3-4 /szélsőségekre hajló arab nemzeti egységpárt
Balad: 2 /arab nemzeti párt
Ocmá Löjiszráél: 0-2 /szélsőségekre hajló zsidó nemzeti-vallásos párt
Kadima: 0 /centrista, egykori kormánypárt
