Izraelben
minden általános választást kedden tartanak. Azért kedden, mert a Teremtés
Könyvében a harmadik napon (jom slisi, azaz kedd) történtek leírásában kétszer
is szerepel a „hogy jó” (ki tov) kitétel. A zsidó hagyomány ezért a keddi napot
szerencsés napnak tartja.
A legutóbbi, január 22-i szavazás is
keddre esett. Az eredmények ismeretesek, és az, hogy a kormány-koalíció
megalakítása nem lesz egyszerű feladat, máris nyilvánvaló. No, de áldás
általában az ésszel és tisztességgel végzett kemény munkán van, nem csak a
keddi napon.
A nemsokára munkába lépő országgyűlés sok tekintetben
újszerű.
A 120 „chávér” és „chávérá” (azaz „tag”, hímnemben és
nőnemben) összetételében fiatalabb. A szavazók minden eddiginél több női
képviselőt, és több vallásost juttattak be a Kneszetbe.
Világviszonylatban magas a női képviselők aránya. A 27
lány és asszony a képviselők 23 százalékát jelenti. Egy összehasonlítás: a
francia parlamentben 25 százalék, Nagy Britanniában 22, az Egyesült Államokban
18, déli szomszédunk, Egyiptom parlamentjében 2 százalék a női képviselők
aránya.
Nem csak „femininebb”, de vallásosabb is lesz a soron
következő országgyűlés: 39 lesz a magát vallásos életvitelűnek mondó képviselők száma.
További újdonság: soha ennyi új képviselő még nem jutott
be egyetlen választás után: a 120-ból 49, azaz 41 százalék. (Jair Lapid vadonatúj "Jés Atid" pártjának mind a 19 képviselője közéjük tartozik.) Az arány a Föld
összes parlamentjeivel összehasonlítva párját ritkítja. További öt
képviselő rövidebb-hosszabb szünet után jut vissza a törvényhozó testületbe.
Az új olék heten vannak: öten a volt Szovjetunió
területéről, ketten Etiópiából.
A Kneszet 120 képviselőjének éppen a tizede: 12 lakik a
„zöld vonalon”, vagyis a ’67-es határokon túli „Területeken”. Az arab, illetve drúz nemzetiségű képviselők száma 13.
Számunkra, választók számára már csak az maradt, hogy
bölcs és áldásos működést kívánjunk Izrael Állam nemzetgyűlésének. ◙
