Kincstár – Szakszervezet pengeváltás • Általános sztrájk a láthatáron?

Jáir Lapid pénzügyminiszter a jelek szerint kétségbeesetten keresi azt a pénzforrást, amellyel az államháztartási mega-deficitet valahonnan betömhetné. Magától értetődő, hogy bármilyen forráshoz is nyúl, legyen az a nemzetbiztonság, a közoktatás, az egészségügy vagy a szociális háló, az érdekeltek torkuk szakadtából tiltakoznak.

A pénzügyminisztérium 30...36 milliárd sékel lefaragását tűzte ki elsődleges céljául az állami kiadásokból, 6 milliárd sékelt pedig új adókból tervez előteremteni.

Az egyik, a sajtó szerint felmerült ötlet a „Keren histalmut”, a széles alkalmazotti rétegek által használt nyugdíj-kiegészítő előtakarékossági alapok megcsapolása volt. Az alapok mindeddig adómentesek havi 16 ezer sékeles havi jövedelemig. Ezt az adómentességet Lapid és munkatársai havi 12 ezer sékeles havi jövedelemre szeretnék leszállítani, vagyis az alapok megadóztatását igen nagy mértékben megemelni.

Ofer Éjni, a Hisztadrut, az izraeli szakszervezetek központjának a főtitkára semmi kétséget nem hagyott affelől, hogy a pénzügyminisztérium ilyen egyoldalú lépése általános sztrájkhoz vezethet.

Lapid és Éjni kedden késő este kezdték meg a tárgyalásokat, amely egyben az első találkozó volt a gazdaság két, általában ellenérdekeltségű pólusa, a pénzügyminisztérium és a szakszervezet között. A tárgyalások folytatódnak.

A pénzügyminisztérium – és az új, sorrendben harmadik Netanjáhu-kormány – legkeményebb ellenfele a legerősebbként nyilvántartott 13 szakszervezet lesz. Itt megelégszünk nyolcuk felsorolásával: a Chevrát Chásmál (Elektromos Művek), a Mekorot (vízgazdálkodási vállalat), a Bezek (vezetékes telefontársaság), a banki alkalmazottak szakszervezete, a kikötők, a légikikötők, a vasutak alkalmazottai, valamint az orvosok szakszervezete. Bármelyik sztrájkba lép, teljes káosz uralkodik el az országban, nem is beszélve minden kormány és minden polgár rémálmáról: hogy egyszerre mindegyik beszünteti a munkát...  ◙

Nyereségadó a befektetési célú ingatlanokra

Hárél Locker, a miniszterelnöki iroda államtitkára közölte: a kormánynak szándékában áll nyereségadó (mász sévách) kivetése befektetési célból vásárolt ingatlanokra. A lépést az évek óta megállíthatatlannak tűnő lakásár-emelkedés megfékezésével indokolta.

Anomáliának, visszás helyzetnek nevezte, hogy míg a részvények és kötvények kereskedését adókkal terhelik, addig az ingatlannal történő befektetés adómentes.

Locker kilátásba helyezte, hogy az új kormány jelentősen csökkenti majd a bürokráciát, amit többek között az önkormányzati tervezési bizottságoknak adandó szélesebb jogkörökkel és egyszerűbb városrendezési tervezés bátorításával tervez elérni.

Locker államtitkár óvott az emelkedő kamatoktól, amelyek növelik a változó kamatozású jelzáloghitelek terheit, és annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani idő nem kedvez a lakáspiacnak. ◙

Lapid ígéri: nem csökkentik a felsőoktatás költségvetését

Jair Lapid pénzügyminiszter a héten cáfolta az egyetemi körökben elterjedt hírt, hogy minisztériumának szándékában állna csökkenteni a felsőoktatás költségvetését, illetve növelni a tandíjakat. Mint mondta, ezekben a kérdésekben még nem született döntés.

Facebook-oldalán Lapid felelőtlen hangulatkeltéssel vádolta a Hallgatói Önkormányzatot. "Azért terjesztik ezeket a híreket, hogy én megcáfoljam, aztán ők elbüszkélkedhessenek vele, hogy sikerült térdre kényszeríteniük a pénzügyminisztert" – írta a Lapid internetes Facebook-oldalán.

Seli Jechimovics, a Munkapárt (Ávodá) elnöke, aki kedd reggel óta hivatalosan az ellenzék vezére, a Kneszet rendkívüli nyári ülésén támadta a kormány (állítólagos) szándékát, hogy tandíj-növeléssel egyensúlyozza a megnyírbálni tervezett felsőoktatási költségvetést. "Jair Lapid még két perce sem ül a pénzügyminiszteri székben, máris azokat akarja megrövidíteni, akik megválasztották: a leendő középosztályt, vagyis az egyetemi diákságot, akik a hadseregben is szolgálnak" – mondta.

Uri Reshtick, a Hallgatói Önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott, hogy az egyetemisták nem fogadnak el egyoldalú döntéseket, mint a felsőoktatási költségvetés megkurtítását, vagy a tandíjak emelését. 

A Pénzügyminisztériumban a kialakuló vitákra reagálva úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy bár nagy jelentősége van a felsőoktatásnak, de az állami költségvetés kialakítása kemény döntéseket követel meg.

Miki Lévy pénzügyminiszter-helyettes az ülésen közölte: eddig semmilyen konkrét döntést nem hoztak a soron következő költségvetéssel kapcsolatban, de hozzátette: "Amennyiben a kormány nem dolgoz ki megfelelő gazdasági tervet, amely csökkenti a hiányt, az állam súlyos gazdasági válsággal nézhet szembe, amelyet később már sokkal fájdalmasabb lépésekkel lehet csak korrigálni." ◙