A jordániai „Petra” hírügynökség ammani katonai forrásra
hivatkozva április 18-án, csütörtökön bejelentette: kétszáz amerikai katona
telepítése Jordániában semmiféle összefüggésben nem áll a szíriai polgárháborús
eseményekkel.
A katonai forrás hangsúlyozza: az amerikaiak egy évente
megtartott hadgyakorlatra érkeztek, amelyen számos más ország katonái is részt
vesznek. Az idei hadgyakorlat heteken belül kezdődik. Ugyanez a forrás azt is
közölte, hogy a jordániai királyi hadsereg képes a
királyság határainak és az állam belső rendjének a védelmére.
Az Aszad-rendszert a jelek szerint a végsőkig támogató
oroszok reagálása a hírre nyilvánvaló. Az Orosz Nemzetközi Rádió közli: az Egyesült Államok páncélos hadosztályt és katonai szakértőket szándékozik telepíteni
Jordániába. Az oroszok szerint az Egyesült Államok aggódik, hogy közel-keleti
szövetségesei, Izrael, Jordánia és Szaud-Arábia regionális háborúba
keveredhetnek egy új helyzetben, amely Aszad bukása után és következtében
állhat elő.
"Amerikai katonák jelenléte Jordániában még jobban elmélyítheti
a válságot" – mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője, Alekszandr
Lukasevics, miután Chuck Hagel, az Egyesült Államok védelmi minisztere bejelentette, hogy az USA páncélos hadosztályt, különleges egységeket és
tapasztalt hírszerzőket – összesen kétszáz főt – szándékozik Jordániába küldeni.
Ammanban a hírt megerősítették, hozzátéve, hogy az amerikaiak a jordániai
hadsereg biztonságának megerősítésében segítenek.
Korábban Bassár el-Aszad szíriai elnök figyelmeztetett,
hogy a szíriai konfliktus átterjedhet a szomszédos Jordániára, ahol, panasza
szerint, a felkelő fegyveresek kiképzése folyik, és ahonnan a rendszere ellen
lázadók fegyvert és lőszert kapnak.
A moszkvai Ázsia és Afrika Intézet professzora, Vlagyimir
Iszajev meglátásai a következőkben foglalhatók össze:
Az USA hallgatólagos segítsége a szíriai ellenzéknek
számos esetben az Al-Kaidához kapcsolódó szervezeteket juttatta helyzetbe. Az
amerikaiak olyan forgatókönyvet képzelnek el, amely szerint az Aszad-rendszer
bukása után Szíria két-három részre bomlik. Ennek pedig nagyon is valószínű
következménye, hogy a válság és a káosz átterjed a déli szomszédhoz, Jordániába,
az eredetileg beduin királyságba, ahol azonban a lakosság fele már palesztin. A
palesztinok „kritikus tömege” pedig létveszélyt jelent II. Abdallah király és
trónja számára.
A palesztinok mind a szíriai konfliktushelyzettel, mind az
Izraellel követett politikával kapcsolatban szögesen ellentétes álláspontot
foglalnak el a hivatalos Jordánia álláspontjával szemben. Jordánia aggodalmasan
óvatos a szíriai kérdésben. II. Abdallah királyt általában gyengébb uralkodónak
tartják, mint apját, a néhai Husszein királyt. ◙
FORRÁS: A jordániai „Petra” hírügynökség; Nyikita Szorokin, Orosz Nemzetközi
Rádió