Amerikai katonák Jordániában

A jordániai „Petra” hírügynökség ammani katonai forrásra hivatkozva április 18-án, csütörtökön bejelentette: kétszáz amerikai katona telepítése Jordániában semmiféle összefüggésben nem áll a szíriai polgárháborús eseményekkel.

A katonai forrás hangsúlyozza: az amerikaiak egy évente megtartott hadgyakorlatra érkeztek, amelyen számos más ország katonái is részt vesznek. Az idei hadgyakorlat heteken belül kezdődik. Ugyanez a forrás azt is közölte, hogy a jordániai királyi hadsereg képes a királyság határainak és az állam belső rendjének a védelmére.

Az Aszad-rendszert a jelek szerint a végsőkig támogató oroszok reagálása a hírre nyilvánvaló. Az Orosz Nemzetközi Rádió közli: az Egyesült Államok páncélos hadosztályt és katonai szakértőket szándékozik telepíteni Jordániába. Az oroszok szerint az Egyesült Államok aggódik, hogy közel-keleti szövetségesei, Izrael, Jordánia és Szaud-Arábia regionális háborúba keveredhetnek egy új helyzetben, amely Aszad bukása után és következtében állhat elő.

"Amerikai katonák jelenléte Jordániában még jobban elmélyítheti a válságot" – mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője, Alekszandr Lukasevics, miután Chuck Hagel, az Egyesült Államok védelmi minisztere bejelentette, hogy az USA páncélos hadosztályt, különleges egységeket és tapasztalt hírszerzőket – összesen kétszáz főt – szándékozik Jordániába küldeni. Ammanban a hírt megerősítették, hozzátéve, hogy az amerikaiak a jordániai hadsereg biztonságának megerősítésében segítenek.

Korábban Bassár el-Aszad szíriai elnök figyelmeztetett, hogy a szíriai konfliktus átterjedhet a szomszédos Jordániára, ahol, panasza szerint, a felkelő fegyveresek kiképzése folyik, és ahonnan a rendszere ellen lázadók fegyvert és lőszert kapnak.

A moszkvai Ázsia és Afrika Intézet professzora, Vlagyimir Iszajev meglátásai a következőkben foglalhatók össze:

Az USA hallgatólagos segítsége a szíriai ellenzéknek számos esetben az Al-Kaidához kapcsolódó szervezeteket juttatta helyzetbe. Az amerikaiak olyan forgatókönyvet képzelnek el, amely szerint az Aszad-rendszer bukása után Szíria két-három részre bomlik. Ennek pedig nagyon is valószínű következménye, hogy a válság és a káosz átterjed a déli szomszédhoz, Jordániába, az eredetileg beduin királyságba, ahol azonban a lakosság fele már palesztin. A palesztinok „kritikus tömege” pedig létveszélyt jelent II. Abdallah király és trónja számára.

A palesztinok mind a szíriai konfliktushelyzettel, mind az Izraellel követett politikával kapcsolatban szögesen ellentétes álláspontot foglalnak el a hivatalos Jordánia álláspontjával szemben. Jordánia aggodalmasan óvatos a szíriai kérdésben. II. Abdallah királyt általában gyengébb uralkodónak tartják, mint apját, a néhai Husszein királyt. ◙

FORRÁS: A jordániai „Petra” hírügynökség; Nyikita Szorokin, Orosz Nemzetközi Rádió