“Parancsot adnék Gáza elfoglalására”

Avigdor Lieberman, az előző Netanjáhu-kormány külügyminisztere, jelenleg a Kneszet külügyi és hadügyi bizottságának az elnöke, a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió BÉT állomása munkatársának adott interjújában kijelentette: “Ha én lennék a miniszterelnök, parancsot adnék a hadseregnek, hogy haladéktalanul foglalja vissza a Gázai övezetet.”

Amikor a riporter ennek okairól érdeklődött, a radikális nézeteiről ismert politikus így nyilatkozott: “A Gázai-övezetben jelenleg csend van. Ez egy kétes csend, amelyet a Hamasz arra használ fel, hogy rendezze sorait, erősödjön.”

Az egyiptomi változásokról szólva azt mondta, hogy a Szináj-félszigetet uralmukba kerítő dzsihádista fegyveresek minden bizonnyal Izrael elleni támadásra fogják kihasználni a zavaros kairói átmeneti helyzetet, és Izrael alapvetően érdekelt Egyiptom stabilitásában.

A palesztinokkal folytatandó tárgyalásokra térve emlékeztetett rá, hogy pártja, az “Izrael az otthonunk” elvből ellenez mindenféle területi kompromisszumot, és gesztusok ígérése a palesztinoknak hibás lépés volt Netanjáhu részéről. ◙

Vezérkari háromszög

Martin Dempsey tábornok, az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek a főparancsnoka az elmúlt napokban megbeszélést folytatott Benny Ganz izraeli és Szidki Szubchi egyiptomi vezérkari főnökökkel.

Az Egyesült Államok fegyveres erejének a legfőbb parancsnoka minden bizonnyal az egyiptomi belpolitikai válságból fakadó esetleges félreértéseket, helyi konfliktusokat kívánja megelőzni, illetve a felekkel egyeztetni mindennemű fegyveres összetűzés elkerülése érdekében.

Izraeli hírközlő szervek több ízben közölték, hogy a legújabb válság napjaiban is folyamatos érintkezés áll fenn az izraeli és az egyiptomi hadsereg között.

A múlt héten egy, a Sínai félszigeten hónapok óta garázdálkodó beduin iszlámista terrorbanda saját állítása szerint két Grad-rakétát lőtt ki a Vörös tenger partján fekvő Eilat városa felé, órákkal később pedig a Gázai-övezet határán állomásozó egyiptomi erőket támadták meg.

Eilati polgárok két tompa robbanás-zajt hallottak, de az izraeli hadsereg tűzszerészei hosszas keresés után sem találtak a körzetben rakétarepesz-maradványokat. Ugyanakkor lehetséges, hogy a terroristák a jövőben megismételnék kísérleteiket, amelyeknek izraeli oldalon személyi sérülések, illetve súlyos kártételek esetén beláthatatlan következményei lehetnének. 

A Sínai-félsziget 1956. november és 1957. március, majd 1967. június és 1982. április között Izrael katonai fennhatósága alá tartozott. ◙

Egyiptomi változások: Izrael figyel és nem beszél

Napok óta valamennyi izraeli lap címoldalán foglalkozik az Egyiptomban játszódó drámával, amelynek a végkifejlete nem látható, nem sejthető.

Binjamin Netanjáhu utasította kormánya tagjait, hogy ne nyilatkozzanak Egyiptommal kapcsolatban. Hasonló várakozó álláspontra helyezkednek a vezető palesztin politikusok is, bár Mahmúd Abbász palesztin elnök "a palesztin nép nevében" gratulált Adli Manszúrnak, az ideiglenesen kinevezett egyiptomi államfőnek.

Egyiptomban, mint minden, európai szemmel nézve primitív, harmadik világbeli társadalomban a hadsereg az igazi úr, az utolsó szó a tábornokoké. 

Izraelben ezt a tényt stabilizáló tényezőként értékelik, miután a mai egyiptomi katonai vezetés zöme Nyugaton tanult technokratákból áll, akik minden bizonnyal meg tudják, és meg is fogják akadályozni, hogy a Nílus országa elsüllyedjen az iszlám szélsőség örvényeiben.

Izrael különösen aggódik a jelenlegi káosz miatt, mivel azt a Szináj (Sínai) félszigeten garázdálkodó beduin fegyveres bandák kihasználhatják. Az elmúlt év során rakétákat lőttek ki Eilat felé, és segítették az izraeli határ felé igyekvő terroristákat is. Izraelt súlyos helyzet elé állítaná, ha a félsziget biztonsági szempontból ellenőrizetlenné válna. 

A palesztinokat tekintve főleg a Gázai-övezetet uraló Hamasz aggódik, miután a most Egyiptomban háttérbe szoruló Muzulmán Testvériség szövetségesük volt. A Hamasz a Testvériségből ágazott ki – és a félreállított Murszi elnök az ő emberük volt. ◙