"Rakéta-csöpögtetés" Gázából

Csütörtökön este 10 óra után a Hamasz-kormányozta Gázai-övezetből két Grad-rakétát lőttek ki az észak-negevi Eskol-körzet felé. A körzet településein megszólaltak a légiriadó-szirénák.

A rakéták beépítetlen területen robbantak.

A Gázai-övezetben garázdálkodó különböző terrorcsoportok egy-két hetes kihagyásokkal tesztelik Izrael tűréshatárát: hol Askelon, hol Szdérot, hol pedig az Egyiptom (bizonytalan) fennhatósága alá tartozó Sínai-félszigetre áthatolva Eilat ellen lőnek ki egy-egy rakétát. 

Iszmail Hanijje, a Hamasz gázai kormányfője az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítását célzó erőfeszítésekről szólva úgy nyilatkozott, hogy az hasztalan időpocsékolás.  ◙

Tízmilliós fogás

Az izraeli-egyiptomi határon járőröző határőrök a Negev nyugati régiójában egy gépkocsira lettek figyelmesek, amelyre zsákokat rakodtak. Amikor a katonák megközelítették a gépkocsit, annak sofőrje beindította a motort és nagy sebességgel elhajtott.

A határőrök dzsipje hamarosan megközelítette a gyanús autót, amelynek vezetője egy ponton fékezett, kiugrott, és egy rá várakozó kistraktoron elhajtott. Az autót – amelyről kiderült, hogy lopott volt – hátrahagyta. A vezetőnek az egyik beduin faluban nyoma veszett.

A rakomány 150 kiló hasis és 15 kiló kristályosított kábítószer volt, amelyeknek piaci összértéke 10 millió sékel.

Sok negevi beduin foglalkozik ember- és árucsempészettel. Nekik “köszönhető” az a már 60-70 ezerre tehető szudáni, eritreai és más afrikai néger, akiket Egyiptomból csempésztek át Izraelbe, és akik ma igen komoly biztonsági és társadalmi problémát jelentenek. Kiutasításuk humánus és politikai okokból nehézségekbe ütközik.

Az Izraelt Egyiptomtól elválasztó hosszú határkerítés több, mint a fele már elkészült, és ezzel az afrikaiak behatolása az országba drasztikusan csökkent. Az egyébként izraeli állampolgárságú negevi beduinok szerepe a kábítószer-kereskedelemben még mindig sok feladatot ad a határőrségnek és a rendőrségnek. ◙

Áv hó 9 – Tis’á böÁv: a jeruzsálemi Szentélyre emlékezünk

A HARMADIK TEMPLOM ELKÉPZELT MODELLJE 

AZ EZÉKIEL KÖNYVÉBEN LEÍRTAK ALAPJÁN

Áv hónap a zsidó naptár hetedik hónapja. E hónap kilencedik napján üli Izrael népe a jeruzsálemi Morijá-hegyen épített Első (Salamoni) és Második (a babilóniai visszatérés után újjáépített és Heródes által megújított) Templom vagy Szentély lerombolására emlékező gyásznapot.

Az Elsőt az országba betörő babilóniai seregek rombolták le és égették fel i. sz. előtt 586-ban, a Másodikat Titusz római légiói i. sz. szerint 70-ben, mindkettőt a zsidó időszámítás szerinti Áv hónap 9. napján.

Ez a nap a zsidó hagyomány szerint baljóslatú nap, amelyet az előestétől aznap napestig, közel 25 órán át böjttel és gyászimákkal töltenek – legalábbis az ortodox módon élő zsidóság. Nem isznak, nem esznek, házaséletet sem élnek, és még a templomban is csak alacsony zsámolyra ülnek, nem székekre. A bőr lábbelik helyett (ami régen a jómód, a kényelem jele volt) pedig egyszerű posztópapucsokat – manapság inkább gumi-vagy műanyag-lábbeliket – hordanak.

Ha a zsinagógai imádkozást nem is, de a böjtöt Izrael zsidó lakosságának nagy többsége tartja.

A dolog logikájából következik, hogy Izrael népe éppen ilyenkorra, a legmélyebb gyász idejére várja a Megváltást, aminek következménye a Harmadik Szentély megépülése. Ez pedig – lévén az előző Templomok helyén két mecset – igencsak problémás…

Áv hónap 9. napja – mint minden jeles nap a zsidó naptárban – nem illeszkedik a Gergely-naptárhoz, minthogy az előbbi a Hold fázisaihoz, utóbbi a Föld Nap körüli keringéséhez igazodik, így minden évben más és más napra esik – július közepére a legkorábban, augusztus közepére a legkésőbben. 

Az idén ma, hétfő estétől holnap, kedd estéig tart. ◙