Jeruzsálemben építkeznek, a palesztinok tiltakoznak, a megbeszélések folytatódnak

RAMAT SLOMO NEGYED

Mialatt az előre megállapított ütemben és helyszíneken tovább folynak a palesztin-izraeli béketárgyalások, a jeruzsálemi önkormányzat vasárnap bejelentette 1500 lakásegység építési tervét a főváros Ramat Slomo negyedében.

Az 1995-ben alapított, nagyrészt ultravallásos zsidók által lakott negyed Kelet-Jeruzsálem része, amely 1948 és 1967 között Jordánia megszállása alá tartozott. Ezt a területet a Palesztin Önkormányzat a magáénak követeli. Ramat Slomo szélső házait talán ha száz méter választja el a palesztin arab lakosságú Suáfát és Bét-Hanina negyedektől.

Jeruzsálem önkormányzatának a szóvivője, Brachie Sprung közölte: a város vezetői jóváhagyták az építési projekt infrastruktúrájának a lefektetését. A szóvivő szerint az építkezést a szokásos hivatali eljárások sora előzi meg, és a kormány jóváhagyása is szükséges, így az építkezések megkezdéséig évek is eltelhetnek.

A bejelentés, bár még csak egy tervről szól, így is alááshatja a közelmúltban felújított izraeli-palesztin rendezési tárgyalásokat.

Az izraeli építkezés a főváros keleti felében a palesztin politikusok mumusa. Ők egyrészt azért aggódnak, mert a masszív jeruzsálemi építkezések kész tényeket teremtenek – Jeruzsálem 800 ezer lakosából ma körülbelül  550 ezer zsidó és 250 ezer arab – másrészt attól tartanak, hogy a Kelet-Jeruzsálem és a Holttenger közötti vékony területszakasz beépítése és zsidók általi betelepítése kettévágja a Nyugati Parton (Ciszjordániában) tervezett palesztin államot.

A Nyugati Part régiót már amúgyis jelentős távolság – legközelebbi pontjaikat 30 kilométer – választja el a Gázai-övezettől, amely utóbbi lényegében Hamasz-uralta enklávé, és amely nem fogad el utasításokat Ramallától. Így egy három részre szabdalt palesztin állam jönne létre Izrael keleti, illetve déli határán – ha egyáltalán.

Az építkezések, illetve ilyen tervek bejelentése már többször idézett elő feszültséget az Egyesült Államok és Izrael között.

Jeruzsálem keleti részében – beleértve az Óváros újjáépített Zsidó Negyedét – ma körülbelül 200 ezer zsidó él.

A palesztinok mindennek ellenére folytatják a megbeszéléseket. Hogy meddig? Addig minden bizonnyal, ameddig az utolsó, szám szerint száznegyedik, gyilkosságért elítélt palesztint Izrael, ígérete szerint, ki nem engedi a börtönből. ◙

Asszad arzenáljában 100 000 rakéta

Óráról órára valószínűbbnek tűnik egy amerikai támadás Szíria ellen, amennyiben a CIA minden kétségen felül bizonyságot szerez arról, hogy Basar Asszad hadserege vegyi fegyvereket vetett be önnön országa polgári lakossága ellen.

Izraelben  mind a katonai, mind a politikai vezetőkben két kérdés merül fel. Az egyik, hogy egy, az USA által kezdeményezett támadó akció következményeiből Izrael kimaradhat-e (szinte kizárt). A másik: ha Asszad saját népe ellen ilyen gyilkos fegyvert vet be – mit vethet be Izrael ellen?

Becslések szerint az Asszad-rezsim hadseregének mintegy 100 ezer rakéta áll rendelkezésére. Közülük több ezer Scud D tipusú nagy teljesítményű, pontos és hosszútávú rakéta, amely Szíriából kilőve Izrael bármely  részét elérheti.

Asszad hadserege Oroszországtól is kapott SS-22 középes hatótávolságú föld-föld rakétákat, amelyek 120 kilogrammnyi robbanószert juttathatnak célba.

Szíria hadseregét két és fél éve foglalják le a helyi lázadók, de még kifejezetten harcképes. A rendszer és a hadsereg fő támogatója Irán, emiatt Szíriát, Izrael északi szomszédját akár Irán kísérleti harcászati terepének is lehet tekinteni.

Izrael készen áll egy masszív rakétatámadás kivédésére, és egy hatékony ellencsapásra is. Az ország és a körzet azonban könnyen belesodródhat egy általános közel-keleti háborúba, amelynek kimenetele – főként, ha Irán, netán még az oroszok is beavatkoznak – beláthatatlan. ◙

Forrás: ynet hírportál

Katonai beavatkozás esetére: földalatti amerikai parancsnokság Ammanban

A titkosszolgálati témákra szakosodott izraeli "DebkaFile" honlap értesülése szerint az Egyesült Államok föld alatti katonai parancsnokságot épített Ammanban, Jordánia fővárosában. A létesítmény egy szíriai katonai beavatkozás esetén kapna szerepet.

A föld alatti parancsnokságon, amelynek hivatalos megnevezése Centcom Forward-Jordan (kb. "Jordánia Előretolt Központi Főhadiszállás") 273 amerikai tiszt teljesít szolgálatot. A létesítményt a héten avatta fel a Jordániába látogató Martin Dempsey, az amerikai egyesített vezérkar főnöke.

A DebkaFile forrásai szerint a főhadiszálláson a múlt héten első ízben járhattak újságírók, de csak azzal a feltétellel, hogy a látottakról semmilyen részletet nem közölhetnek.

A honlap mégis vastag betűkkel tudatja: a főhadiszállás távközlési kapcsolatban áll az amerikai, az izraeli, a jordániai és a szaud-arábiai légierők parancsokságaival – állítólag arra az esetre készülve, ha Barack Obama elnök elrendelné a repülési tilalmat Szíria egyes régióinak a légterére. ◙