Összegyűjtik a Nyugati Fal repedéseibe dugdosott cédulákat

Évszázados szokás, hogy a Nyugati Fal előtt ájtatoskodó hívő zsidók cédulákra, „kvitlikre” írják kéréseiket-kívánságaikat, s azokat a több ezer éve álló óriási kőkockák repedéseibe dugják.

Ez csak 1948 és 1967 között szünetelt, amikor a jeruzsálemi Óvárost megszálló jordániai hadsereg, illetve királyság nem engedett egyetlen zsidót sem a Falhoz, és a többi szenthelyre sem. És, ha mindez nem elég, az Óváros valamennyi zsinagógáját kirabolták és lerombolták.

A térség felszabadítása, 1967. június 7. óta ismét tömegek látogatják a Nyugati Falat (amely a fölötte lévő Templomhegy támfala, és a hegyen kikövezett téren állott a heródesi Szentély – ennek helyén ma két mecset áll). A 19 éves kényszerű szünet után az amúgy nem túlságosan hitbuzgó Mose Dáján tábornok helyezett el egy kívánság-cédulát, a „Legyen béke Izraelen” szavakkal.

Ez a kívánság azóta sem teljesült, de ilyenkor, Ros Hásáná előtt a Fal gondnokai kitakarítják a kérés-cédulákat, és annak rendje s módja szerint elássák őket az Olajfák hegyén. ◙

Damaszkusz: „Amennyiben Szíriát támadás éri, Izraelt vesszük tűz alá”

Halef al-Muftah, a Szíriát (legalábbis a kormány által ellenőrzött részeit) uraló Baath párt Nemzeti Tanácsának a tagja, egy Amerikából arab nyelven sugárzó rádiónak adott interjúban kijelentette: amennyiben országát  támadás éri, Szíria Izraelt veszi tűz alá. 

"Stratégiai fegyverek birtokában vagyunk, amelyek Izraelre vannak beállítva" – fenyegetőzött a nem túlságosan magasrangú tisztviselő, aki a közelmúltig az Asszad-kormány szóvivő-helyettese volt.

Stratégiai fegyverek alatt vegyi- és biológiai töltetű rakéták értendők.

Asszad elnök embere nem csak Izraelt és a régiót, hanem az egész világot megfenyegette, amikor kilátásba helyezte, hogy, úgymond „Ha az Egyesült Államok és Izrael kihasználva a vegyi fegyver-témát téves és agresszív lépést tesz, a körzet véget nem érő lángba borul, ami befolyásolja az egész világ biztonságát”.

Ugyanez a damaszkuszi hivatalnok a múlt héten világháborút is kilátásba helyezett.

Oroszország továbbra is ellenez bármilyen katonai beavatkozást, és „óva int a múlt hibáinak a megismétlésétől" – amellyel bizonyára az Irak ellen 2003. márciusában indított nyugati szövetséges haderő beavatkozására (második Öbölháború) céloz.

Chuck Hagel, az Egesült Államok védelmi minisztere indonéziai látogatása során hétfőn biztosította ottani kollégáját, hogy az USA titkosszolgálata analizálja a rendelkezésére álló adatokat, és a tények kétségtelen bebizonyosodása megelőz bármilyen akciót, amit a nemzetközi közösséggel karöltve, törvényes lépések keretében tenne meg

Hétfőn délután ENSZ ellenőrök érkeztek abba a damaszkuszi külvárosba, amely ellen hírek szerint vegyi fegyvereket vetettek be. ◙

Jeruzsálemben építkeznek, a palesztinok tiltakoznak, a megbeszélések folytatódnak

RAMAT SLOMO NEGYED

Mialatt az előre megállapított ütemben és helyszíneken tovább folynak a palesztin-izraeli béketárgyalások, a jeruzsálemi önkormányzat vasárnap bejelentette 1500 lakásegység építési tervét a főváros Ramat Slomo negyedében.

Az 1995-ben alapított, nagyrészt ultravallásos zsidók által lakott negyed Kelet-Jeruzsálem része, amely 1948 és 1967 között Jordánia megszállása alá tartozott. Ezt a területet a Palesztin Önkormányzat a magáénak követeli. Ramat Slomo szélső házait talán ha száz méter választja el a palesztin arab lakosságú Suáfát és Bét-Hanina negyedektől.

Jeruzsálem önkormányzatának a szóvivője, Brachie Sprung közölte: a város vezetői jóváhagyták az építési projekt infrastruktúrájának a lefektetését. A szóvivő szerint az építkezést a szokásos hivatali eljárások sora előzi meg, és a kormány jóváhagyása is szükséges, így az építkezések megkezdéséig évek is eltelhetnek.

A bejelentés, bár még csak egy tervről szól, így is alááshatja a közelmúltban felújított izraeli-palesztin rendezési tárgyalásokat.

Az izraeli építkezés a főváros keleti felében a palesztin politikusok mumusa. Ők egyrészt azért aggódnak, mert a masszív jeruzsálemi építkezések kész tényeket teremtenek – Jeruzsálem 800 ezer lakosából ma körülbelül  550 ezer zsidó és 250 ezer arab – másrészt attól tartanak, hogy a Kelet-Jeruzsálem és a Holttenger közötti vékony területszakasz beépítése és zsidók általi betelepítése kettévágja a Nyugati Parton (Ciszjordániában) tervezett palesztin államot.

A Nyugati Part régiót már amúgyis jelentős távolság – legközelebbi pontjaikat 30 kilométer – választja el a Gázai-övezettől, amely utóbbi lényegében Hamasz-uralta enklávé, és amely nem fogad el utasításokat Ramallától. Így egy három részre szabdalt palesztin állam jönne létre Izrael keleti, illetve déli határán – ha egyáltalán.

Az építkezések, illetve ilyen tervek bejelentése már többször idézett elő feszültséget az Egyesült Államok és Izrael között.

Jeruzsálem keleti részében – beleértve az Óváros újjáépített Zsidó Negyedét – ma körülbelül 200 ezer zsidó él.

A palesztinok mindennek ellenére folytatják a megbeszéléseket. Hogy meddig? Addig minden bizonnyal, ameddig az utolsó, szám szerint száznegyedik, gyilkosságért elítélt palesztint Izrael, ígérete szerint, ki nem engedi a börtönből. ◙