A legnagyobb élő héber költő üzenete az izraeli ifjúságnak: „El innen!”

ZACH A VELE KÉSZÜLT INTERJÚT KÖZLŐ MELLÉKLETTEL

Natan Zach a ma élő legnagyobb, héber nyelven alkotó költő. A 83 éves mester azonban nem csak verseivel, hanem időnként kétes értékűnek tartott kijelentéseivel is felhívja magára a figyelmet.

A „Jediot Aharonot” legutóbbi hétvégi irodalmi mellékletében, a „Sivá jámim”-ban ("Hét nap") közölt interjújában az izraeli társadalom aggasztó jelenségeivel foglalkozott, kitérve a fiatalság egyre nagyobb mérvű külföldi munkavállalásával, sőt, sokuk kivándorlásával. Az idősebb nemzedékben megütközést kelt, hogy nem is kevesen éppen Németországban keresik boldogulásuk lehetőségeit.

„Menjetek. Menjetek, telepedjetek meg ott, ahol a legjobbnak ítélitek a jövőtök kilátásait. Igen, akár német földön is! Ha itthon nem tudtok munkát találni, ha egzisztenciátok itt egyre bizonytalanabb, ott pedig nagyobb a biztonság, ám menjetek Európába, települjetek meg Berlinben. El innen!” – olvasható az idős költő üzenete az ifjúságnak.

A riport vihart kavart az izraeli közvéleményben. Simon Ochájon képviselő (Likud) a közoktatási miniszternek küldött levelében máris Zach műveinek törlését követeli az izraeli irodalom-tankönyvekből.

Az adható legnagyobb elismeréssel, az Izrael-díjjal kitüntetett költő megnyilatkozása annál is inkább megdöbbentő, mert Zach hatéves gyerekként családjával éppen Berlinből menekült el 1936-ban.

Nem ez volt az első vitás kijelentése. Az ország zsidó lakosságának mintegy felét kitevő keleti-szefárdokat sikerült vérig sértenie, amikor kultúrájukat, hagyományaikat az európaiaknál alacsonyabbnak ítélte. Egy, a TV10-ben, 2010-ben adott interjúban így nyilatkozott: „Az izraeli lakosság egyik része a legmagasabb kultúrkörből érkezett, a másik része pedig a barlangokból” – amivel a marokkói eredetű zsidóságra célzott.

Zachot ezért sokan – nem csak a keleti származásúak – rasszizmussal vádolják. Zach megítélése ugyanakkor igencsak ellentmondásos. Tehetségét és tudományos munkásságának értékét senki sem vitatja. Egy, a ynet-en, a „Jediot Aharonot” internetes portálján nemrégiben végzett felmérésen beválasztották a 200 legnagyobb izraeli közé.

Zach az idézett interjúban mégis idegennek nevezte magát a zsidók országában.

A közoktatási minisztérium a Simon Ochájon képviselőnek küldött válaszában (aki egyébként Marokkóban született egyetemi tanár) közölte: levelét továbbítják a miniszternek, de a minisztérium tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. ◙ 

Kibertámadás a haifai közúti alagút ellen

Kártékony programokkal dolgozó hackerek okozták a közelmúltban a Haifa melletti közúti alagút súlyos forgalmi torlódásait.

Az AP hírügynökség biztonsági szakértőkre hivatkozva közölte: ismeretlenek a Karmel-alagút számítógépes irányító rendszerébe történő behatolással szeptember elején kétszer is súlyosan megzavarták a forgalmat.

A Karmel-alagutakat az üzemeltetők szeptember 8-án, majd 9-én voltak kénytelenek lezárni. A hivatalos indoklás „technikai hibát” említett.  Az AP riportja szerint azonban nem egyszerű hiba történt: programozók valahonnan rosszindulatú „trójai kódot” juttattak be a biztonsági kamerák rendszerébe.

Az első leállás 20 percig tartott, de ez valószínűleg még csak próba volt a támadók részéről. A második kibernetikai támadást a reggeli csúcsforgalom idejére időzítették. Ez már nyolc órán át bénította meg a közlekedést.

Izrael és az ellenséges közel-keleti országok – legfőképpen Irán – az utóbbi időben egyre gyakrabban vádolják egymást „kiber-hadviseléssel”, egymás számítógépes rendszereibe történő, pusztító szándékú behatolással.

Izrael számítástechnikai szakemberei a világ első vonalába tartoznak. Az állam sokat fektet e rendszerek védelmére, aminek köszönhető, hogy a kívülről érkező támadások eddig nem okoztak jelentős károkat. Az iráni nukleáris laboratóriumok munkáját viszont valószínűleg évekre visszavetette a „Stux”-vírus, amelyet szakértők szerint Izraelben dolgoztak ki. ◙

További huszonhat, terrortevékenységért bebörtönzött palesztin arab szabadul

Egy miniszteri különbizottság vasárnap jóváhagyta a július 28-án Binjamin Netanjáhu miniszterelnök által kezdeményezett gesztus második ütemének végrehajtását, 26, gyilkosságért elítélt palesztin arab szabadon engedését, akik összesen 27 izraeli meggyilkolásáért felelősek.

A különbizottság élén Binjamin Netanjáhu miniszterelnök állt, tagjai Mose Jáálon honvédelmi, Cipi Livni igazságügy, Jáákov Perri tudomány- és technológiaügyi és Jichak Aharonovics belbiztonsági miniszterek voltak.

A gesztussal a Netanjáhu-kormány az amerikaiak által erősen szorgalmazott béketárgyalásokat kívánta „megolajozni”.

A Palesztin Önkormányzat, felismerve az Izraelre nehezedő amerikai nyomás mértékét, a tárgyalások feltételeként kötötte ki 104 olyan palesztin elítélt szabadon  engedését, akiket az 1995-ös Osloi Egyezmény előtt ítéltek el. 

Vasárnap reggel egy igazságügyi miniszteri bizottság elutasította Orit Struck képviselőnő (Hábájit hájehudi párt) törvényjavaslatát, amely megakadályozta volna a terroristák szabadon bocsátását. Öt miniszter a Hábájit hájehudi (élén: Naftali Bennett) és a Jiszráél Béjténu (élén: Avigdor Lieberman) pártokból a javaslat mellett, míg nyolc miniszter a Likud (élén: Binjamin Netanjáhu) és a Jés Atid (élén: Jair Lapid) pártokból ellene szavaztak.

A 104 palesztint négy, egyenként 26 fős csoportban engedik szabadon. Az első csoport augusztus 13-án szabadult, míg a másodikra kedden este kerül sor.

A Börtönhatóság a hatályos szabályok szerint 48 órával a szabadon engedés előtt, vasárnapra virradóra közzé tette a 26 terrorista nevét, akik közül 21 a Nyugati Part, 5 a Gázai-övezet lakosa.

A Börtönhatóság egyúttal értesítette a szabadon bocsátandók által meggyilkoltak családtagjait is.

A leghosszabb idő, amit a fogva tartott terroristák izraeli börtönben töltöttek, 28 év, a legrövidebb 19 év volt. ◙