A Kneszet kegyeleti megemlékező ülést tart az egykori haláltábor helyén

Megalakítása  óta először az ország határain kívül tervez ülésezni a Kneszet, az izraeli parlament: 2014. január 27-én az egykori Auschwitz haláltábor helyén, a dél-lengyelországi Oświęcim városba, valamint az ahhoz közeli Krakkó városba látogat, a tábor felszabadulásának 69. évfordulóján.

Korántsem bizonyos, hogy a 120 tagú parlament valamennyi tagja, például az arab képviselők részt kívánnak venni az eseményen. Az ultraortodox zsidó képviselők részvétele is kétséges. Eddig csak valamivel többen, mint a hatvanan jelezték, hogy ott lesznek.

A nem kerek évfordulóról azért határoztak, mert az egykor oda deportált túlélők létszáma vészesen fogyatkozik: 15-16 évesnél fiatalabb deportáltat talán csak orvosi kísérletekhez hagytak életben, aki pedig a negyvenes évek első felében 15 éves volt, az ma már nyolcvanas évei derekán jár.

A delegációt Juli-Joél Edelstein, a Kneszet elnöke vezeti. Az előzetes tervek szerint miniszterek, a Cáhál, az Izraeli Hadsereg magasrangú tisztjei, társadalmi szervezetek és ifjúsági csoportok küldöttségei is odautaznak.

Lengyel értesülések szerint más országok parlamenti képviselői is jelezték, hogy részt vesznek az emléknapon. Edelstein szerint az esemény fő aktualitását az Európában erősödő antiszemitizmus adja.

A Kneszet lengyelországi ülése jelentős biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé: az ottani sajtó szerint hasonlóval, mint amilyet Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásakor foganatosítottak, a második világháború végének a 60. évfordulójára. A biztonsági előkészületekbe minden bizonnyal bevonják az izraeli titkosszolgálatot is. ◙

Izrael további 1500 lakásegységet tervez Jeruzsálemben • Ramallában hősöknek kijáró tisztelettel fogadták a szabadult terroristákat

LAKÓNEGYED ÉS ERDŐSÍTÉS A KOPÁR HEGYOLDALON: RAMAT SLOMO NEGYED, JERUZSÁLEM

Órákkal a második 26 fős palesztin terrorista-szabadonbocsátást követően a belügyminisztérium bejelentette: újabb 1500 lakásegység építéséről határoztak Jeruzsálem Ramat Slomo negyedében.

A negyed – még beépítetlenül – 1948 és 1967 között Jordánia megszállása alá tartozott, és a Palesztin Autonómia magának követeli.

Ugyancsak határozat született nemzeti park létesítéséről a Scopus-hegyen (Hár hácofim, הר הצופים).

Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a Gideon Száár belügyminiszter a napokban már  határozatot hoztak  nagyarányú építkezési projektekről Jeruzsálem különböző kerületeiben.

Megállapodás született arról is , hogy az Óvárosban, a Templomhegy déli lejtőin található úgynevezett „Dávid Városa” (Ir David,  עיר דוד) közelében, a Héber Egyetem Scopus-hegyi kampusza mellett turisztikai és régészeti központot hoznak létre.

A Lakásépítésügyi Minisztériumban közölték, hogy nem ismernek ezzel kapcsolatos konkrét terveket.

*

Szerdára virradó éjjel Izrael szabadon bocsátott 26, gyilkosségért elítélt palesztin terroristát. Többségük, 21 fő a Nyugati Partra távozott. A szabadultakat az éjjeli órák ellenére többezres ünneplő tömeg fogadta, élükön Mahmud Abbász elnökkel, aki kijelentette: addig folytatja erőfeszítéseit, amíg minden izraeli börtönben fogva tartott palesztin fogoly szabadlábra nem kerül. Megígérte, hogy addig semmilyen megállapodást nem ír alá Izraellel, ameddig az összes foglyot szabadon nem engedik.

"Nem lesz megállapodás Izraellel, még ha egyetlen egy palesztin fogoly is marad rács mögött" – mondta.

A televíziós képernyőkön, az újságok címoldalain és az internetes honlapokon az egész világ láthatja, ahogy gyermekgyilkos szörnyetegeket hősökként ünnepel a Szentföldön élő, magát palesztinnak nevező arab néptömeg, vezetőjükkel az élen. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy kultúrájukban, lelki habitusukban ez a harcmodor elfogadott és követendő.

A nyári hónapok óta folyó, végleges megállapodást célzó megbeszélések sikerében amúgy sem az izraeli, sem a palesztin közvélemény zöme nem hisz, és azt külső – főként amerikai – nyomásnak tulajdonítja. ◙

A legnagyobb élő héber költő üzenete az izraeli ifjúságnak: „El innen!”

ZACH A VELE KÉSZÜLT INTERJÚT KÖZLŐ MELLÉKLETTEL

Natan Zach a ma élő legnagyobb, héber nyelven alkotó költő. A 83 éves mester azonban nem csak verseivel, hanem időnként kétes értékűnek tartott kijelentéseivel is felhívja magára a figyelmet.

A „Jediot Aharonot” legutóbbi hétvégi irodalmi mellékletében, a „Sivá jámim”-ban ("Hét nap") közölt interjújában az izraeli társadalom aggasztó jelenségeivel foglalkozott, kitérve a fiatalság egyre nagyobb mérvű külföldi munkavállalásával, sőt, sokuk kivándorlásával. Az idősebb nemzedékben megütközést kelt, hogy nem is kevesen éppen Németországban keresik boldogulásuk lehetőségeit.

„Menjetek. Menjetek, telepedjetek meg ott, ahol a legjobbnak ítélitek a jövőtök kilátásait. Igen, akár német földön is! Ha itthon nem tudtok munkát találni, ha egzisztenciátok itt egyre bizonytalanabb, ott pedig nagyobb a biztonság, ám menjetek Európába, települjetek meg Berlinben. El innen!” – olvasható az idős költő üzenete az ifjúságnak.

A riport vihart kavart az izraeli közvéleményben. Simon Ochájon képviselő (Likud) a közoktatási miniszternek küldött levelében máris Zach műveinek törlését követeli az izraeli irodalom-tankönyvekből.

Az adható legnagyobb elismeréssel, az Izrael-díjjal kitüntetett költő megnyilatkozása annál is inkább megdöbbentő, mert Zach hatéves gyerekként családjával éppen Berlinből menekült el 1936-ban.

Nem ez volt az első vitás kijelentése. Az ország zsidó lakosságának mintegy felét kitevő keleti-szefárdokat sikerült vérig sértenie, amikor kultúrájukat, hagyományaikat az európaiaknál alacsonyabbnak ítélte. Egy, a TV10-ben, 2010-ben adott interjúban így nyilatkozott: „Az izraeli lakosság egyik része a legmagasabb kultúrkörből érkezett, a másik része pedig a barlangokból” – amivel a marokkói eredetű zsidóságra célzott.

Zachot ezért sokan – nem csak a keleti származásúak – rasszizmussal vádolják. Zach megítélése ugyanakkor igencsak ellentmondásos. Tehetségét és tudományos munkásságának értékét senki sem vitatja. Egy, a ynet-en, a „Jediot Aharonot” internetes portálján nemrégiben végzett felmérésen beválasztották a 200 legnagyobb izraeli közé.

Zach az idézett interjúban mégis idegennek nevezte magát a zsidók országában.

A közoktatási minisztérium a Simon Ochájon képviselőnek küldött válaszában (aki egyébként Marokkóban született egyetemi tanár) közölte: levelét továbbítják a miniszternek, de a minisztérium tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. ◙