Gázálarc-korszak: itt a vége?

Mose „Bugi” Jáálon honvédelmi miniszter a közeljövőben sokat mondó javaslatot készül beterjeszteni a kormány politikai-biztonsági bizottsága elé. A felelős védelmi szakértők javasolják a gázálarcok és a vegyvédelmi felszerelések (erchot mágén, ערכות מגן) további gyártásának és szétosztásának a megszüntetését a polgári lakosság körében.

Az ajánlás a múlt héten fogalmazódott meg a legmagasabb rangú biztonsági szakértők megbeszélésén. A szakértői gárda szóvivője ugyanakkor pontosított: a határozat a javaslat benyújtásáról még nem végleges, annak végső formáján még dolgoznak.

A védőfelszerelés gyártása és szétosztása megszüntetésének két indoka is van. Az egyik az abból adódó tetemes megtakarítás, a másik a körzetben lejátszódó katonapolitikai változások, nevezetesen Szíria leszerelése a vegyi fegyverzettől. Egy biztonsági szakértő megindoklása szerint egyrészt a vegyi támadás lehetősége igen alacsony, másrészt Izrael ma már megfelelő elhárító rendszerrel és elrettentő támadó eszközökkel rendelkezik.

A várható határozatnak vannak ellenzői. Ők azt mondják, hogy Szíriában még maradtak kémiai fegyverek, amelyek a libanoni Hezbollah, vagy más terrorszervezet birtokába kerülhetnek.

A gázálarcok kiosztásáról először az 1991-es Scud-támadás után született döntés, majd mintegy öt évvel ezelőtt újabb tipusú védőfelszerelés kiosztása kezdődött. Jelenleg az ország lakosságának 60 százaléka rendelkezik vele, a fennmaradó rész számára már kevés maradt a raktárakban. ◙

Avigdor Lieberman újra Izrael külügyminisztere

NETANJÁHU (JOBBRÓL) ÜDVÖZLI LIEBERMANT KINEVEZÉSE ALKALMÁBÓL

Miután Avigdor Liebermant, a „Jiszráél Béjténu” (Izrael az otthonunk) párt alapító vezetőjét 17 évig tartó jogi eljárás végeztével szerdán felmentették csalás és bizalommal történő visszaélés vádjai alól, hétfőn a Kneszet 62 „mellette” és 17 „ellene” arányban megszavazta a politikus visszatérését a külügyminiszteri tárcához. A 120 fős Kneszetben 41 képviselő különböző okokból nem nyilvántott véleményt.

Az 55 éves, kisinyovi születésű, jobboldali szemléletű politikus, akinek a pártja választási szövetségben áll a kormányzó Likud párttal, hétfőn este letette az esküt, így a januárban megválasztott harmadik Netanjáhu-kormány külügyminisztere lett. Lieberman, aki az utóbbi, második Netanjáhu-kormányban is ezt a posztot foglalta el, tavaly novemberben lemondani kényszerült, miután korrupció és bizalommal való visszaélés vádjával perbe fogták.

Az izraeli baloldal komoly fenntartásokkal él Lieberman visszatérésével kapcsolatban. A liberális polgári baloldali Merec párt elnökasszonya, Zahava Gal-On képviselő a felesketési szertartás előtt úgy fogalmazott, hogy Lieberman újbóli kinevezése a Külügyminisztérium élére robbanótöltet a békefolyamat alá.

A leggnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata Ávodá (Munkapárt) sincs kibékülve Lieberman „comeback”-jével. 

"Lieberman urat ugyan tisztázták bűnügyek vádja alól, közéleti magatartása mégis hosszú árnyékot vet. Hivatalos tevékenykedésének évei alatt hatalmas összegek folytak be a személyével kapcsolatba hozható számlákra, és erre Lieberman úr soha nem szolgált kielégítő magyarázattal. Mielőtt felesküszik, felvilágosíthatná a nagyközönséget, honnan jöttek ezek a milliók” – mondta Miki Rosenthal munkapárti képviselő. ◙

Genfi tárgyalások: egyetértés a Hatok között • „Eddig csak puhatolódzás folyt”

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere szerint az iráni atomprogramról folytatott múlt heti genfi tárgyalásokon egységes álláspontot foglaltak el a „Hatok” néven nevezett országok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Oroszország és Kína – képviselői. Az Abu-Dabiban nyilatkozó Kerry szerint nem felel meg a valóságnak, hogy csak a francia külügyminiszter hajthatatlansága miatt hiúsult meg a megállapodás Iránnal.

Az amerikai külügyminiszter korainak nevezte Binjámin Netanjáhu aggodalmait, aki „történelmi hibának és elfogadhatatlannak” nevezte a tervezett megállapodást Iránnal, és a szankciók enyhítése helyett azok súlyosbításáért szállt síkra, mindaddig, amíg Irán fel nem adja nagyratörő nukleáris fejlesztési programját.

Kerry szerint a múlt héten lefolytatott genfi tárgyalásokon a „Hatok” még csak puhatolódzásokat folytattak, vizsgálva Irán kompromisszum-heletőségeinek a határait. 

A pénteken és szombaton folyt maratoni tárgyalások jellege lényegében alkudozás volt, amelyben a tét az iráni tárgyalópartner rábeszélése volt az urándúsítás korlátozására, cserében az ellene foganatosított nemzetközi szankciók egy részének feloldásáért, amelyek eddig közel fatális károkat okoztak az Iszlám Köztársaság gazdaságának.

Az amerikai politikus egyúttal azt is megemlítette, hogy az Egyesült Államok folyamatosan egyeztet Izraellel az iráni atomprogramról.

A „Hatok” és Irán képviselői megállapodás szerint november 20-án ülnek össze, hogy folytassák a tárgyalásokat. ◙