Csak néhány percig tartott az új forduló Genfben • Az ajatolla nem enged

Alig néhány percig tartottak a „Hatok” és az iráni képviselők között szerdán megújult plenáris tárgyalások, amelyek az iráni nukleáris létesítményekről, illetve az azok leállítását célzó nemzetközi szankciókról folynak. Ezek célja annak megakadályozása, hogy az Iszlám Köztársaság atomfegyvert fejleszthessen ki.

Abbász Aragcsi iráni tárgyaló kérte, hogy a tervbe vett megállapodás kidolgozása előtt a tárgyalás folyamatáról egyeztessenek, miután "nincs meg a kellő bizalom". Ezzel a november 10-én, eredmény nélkül befejeződött tárgyalások során javasolt megegyezési tervezet francia módosítási követelésére célzott.

A két, egyelőre megoldatlan probléma a Fordo-i föld alatti urándúsító létesítmény és az Arak-i nehézvizes atomreaktor további működtetése.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki az Iszlám Köztársaság tényleges vezetője, az újra induló megbeszélések előtt azt mondta, hogy közvetlenül ugyan nem avatkozik a tárgyalásokba, de át nem léphető határvonalakat szabott meg az iráni küldöttség számára.

Ugyanő szerdán a „Baszídzs” önkéntes fegyveres szervezet tagjai előtt kijelentette: a „cionista állam” halálra van ítélve... ◙

Genf 2: Kerry átmeneti megoldásban gondolkodik • Netanjáhu Moszkvában

John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere a szerdán, Genfben folytatódó békekonferencián átmeneti megoldást kíván elérni az iráni nukleáris program leállítására.

A konferencián a „Hatoknak” nevezett küldöttség: az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína képviselői folytatják a tárgyalásokat Irán képviselőivel a teheráni kormány nukleáris fejlesztési programjáról, illetve az annak leállításáért hozott nemzetközi büntető szankciókról, amelyek az iráni kőolajexportot és az iráni bankokat sújtják.

Kerry hétfőn beismerte, hogy nem fűz különleges reményeket a szerdán újrainduló tárgyalásokhoz. Jelezte, hogy reményei szerint átmeneti megállapodást sikerül kötni a nukleáris programról, és azt várja el, hogy a tárgyalásokat a felek őszintén és jóhiszeműen folytassák.

"Nem tudom, hogy még ezen a héten, vagy csak a jövő héten érhetünk el megegyezést" - mondta Kerry. Álláspontja szerint végleges megegyezést a jelenlegi fázisban nem érdemes erőltetni, ám, ha átmeneti megegyezést sem sikerülne elérni, Irán a következő megbeszélések kezdetéig rohamtempóban folytatná nukleáris programjának a fejlesztését.

John Kerry az izraeli aggályokkal kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy egy Iránnal megkötött egyezség nem kockázatot, hanem éppen ellenkezőleg: nagyobb biztonságot jelentene Izrael számára, majd kilátásba helyezte, hogy a valamikor az amerikai Hálaadás napja, november 28. után ismét Izraelbe és a Palesztin Autonómiába látogat.

Barack Obama az elnöki hivatal szóvivője útján közölte: a „Hatok” és Irán között folyó tárgyalásoknak több fázisa lesz, az Iszlám Köztársaság ellen hozott szankciók enyhítése nem aktuális, viszont azok súlyosbítása csak akadályozná a probléma diplomáciai rendezését.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök szerdán Moszkvába utazott, hogy Putyin elnökkel tárgyaljon a „Hatok” és Irán között aznap megújuló tárgyalások aktuális kérdéseiről. ◙

Franciaország elnöke Izraelben

NETANJÁHU ÉS HOLLANDE (JOBBRÓL)

Francois Hollande, Franciaország elnöke háromnapos látogatást tett Izraelben.

Különgépe vasárnap délután landolt a loddi Ben Gurion repülőtéren, ahol Simon Peresz államelnök, Binjamin Netanjáhu miniszterelnök és Izrael közjogi méltóságai fogadták.

A magasrangú vendég fogadtatása barátságosabb nem is lehetett volna. Országa külügyminisztere csak néhány nappal korábban, a „Hatok” és Irán genfi tárgyalásain akadályozott meg egy, az Iszlám Köztársaság számára kedvező határozatot, amely az érvényben lévő nemzetközi szankciókat jelentősen könnyítette volna. A tervezett egyezmény ugyanis nem akadályozta volna hatékonyan Teherán nukleáris fegyverfejlesztési törekvéseit.

Miután Francois Hollande héber nyelvű „Mindig Izrael barátja maradok” köszöntéssel lepte meg vendéglátóit – és, mi tagadást, Izrael népét – elsőként a franciául kitűnően beszélő Simon Pereszt látogatta meg az államelnöki rezidencián. Másnap, hétfőn Binjamin Netanjáhu miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, amelynek során egyebek között szóba került a palesztinokkal folytatott béketárgyalás, az iráni nukleáris fenyegetés és a genfi tárgyalások küszöbön álló folytatása.

A vendég még ugyanazon a napon átlátogatott Ramallába, ahol Abu Mázennel is fényképezkedett, miután hitet tett a független palesztin állam sürgető szükségességéről Izraelt pedig elmarasztalta a Nyugati Parton folytatott építkezések miatt.

Ezt követően visszatért Jeruzsálembe, ahol a Kneszetben az egymás mellett létező Izrael és Palesztina állam szükségességét hangsúlyozta, amelyeknek egyaránt Jeruzsálem a fővárosa. Hollande biztosította Izraelt, hogy a következő genfi tárgyalások során országa küldöttje nem enged semmiféle enyhítést az Iránnal szemben alkalmazott szankciók alól, míg bizonyosságot nem szerez arról, hogy Irán lemond nukleáris programjáról.

Előtte Netanjáhu üdvözlő beszédében felszólította Mahmud Abbász palesztin vezetőt, hogy szüntesse meg a fennálló patthelyzetet, és ő is látogasson el a Kneszetbe, ismerje el a négyezer éve fennálló kapcsolatot Izrael földje és népe között. "Egy egyezség nem lehet egyirányú, amennyiben csak Izrael ismeri el a palesztin nép jogait, fordítva viszont nem hangzik el hasonló elismerés" – hangoztatta.

Hollande Jeruzsálemben kegyeleti látogatást tett a Jad Vasém emlékintézményben, felkereste Jichak Rabin nyugvóhelyét, és koszorút helyezett el Herzl síremlékén is.

Franciaország elnöke fejet hajtott országa Izraelben eltemetett négy állampolgára, egy rabbi-tanár és három iskolás sírja előtt, akiket 2012. márciusában egy ugyancsak francia állampolgárságú, algériai származású arab terrorista gyilkolt meg Toulouse városában, egy zsidó iskola előtt.

Ez volt Francoise Hollande első látogatása Izraelben, mióta tavaly májusban országa elnöki tisztségébe lépett. ◙