A száz közül a
legismertebbek: Morris Kahn, az Amdocs hiradástechnikai óriásvállalat
alapítója, Meir Brand, a Google Israel vezérigazgatója, Ofra Strauss, a Strauss
élelmiszer-konszern elnökasszonya, Joszi Vardi, a világsikert aratott izraeli
start-up válallkozások atyja, Rami Lévi, aki szupermarket-hálózatokkal és
mobiltelefon-vállalkozásokkal kereste tekintélyes vagyonát, Moshe Lichtman, a
Microsoft Israel hi-tec vállalat elnöke és nagybefektető.
Izraelben hol a
japán-amerikai „tycoon” (tájkún), hol az Oroszországban ismert „oligarcha”
jelzőkkel illetik őket. Pedig a gazdaság irányítása és a nemzeti vagyon, mint mindenütt a nyugati
világban, a választott kormányok kezéből lassan, de biztosan a
kezdeményezésre legalkalmasabb magánszemélyek és családok, a nagy pénzeket
szerencsével forgató bankok, tőkéscsoportok kezébe csúszik át.
Ők pedig minden
politikusnál, tábornoknál jobban látják, mivel tapasztalják: háborús övezetekből
menekül a tőke, zuhan a befeketetési kedv.
Eddig az izraeli
gazdaság „bálnái” többnyire elfogadták Netanjáhu nézetét, mely szerint Izrael
gazdasága egy átfogó békeszerződés nélkül is fenntarthatja jelenlegi fejlődési
ütemét.
A valóság
azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Ezért határoztak úgy, hogy ők százan
a jövő héten elmennek a svájci Davosban tartandó Világgazdasági Fórumra, és a
Fórum kezdeményezésére találkoznak palesztin üzletemberekkel. Az izraeli „százak”
által aláírt kiáltványban kiállnak John Kerry, az Egyesült Államok
külügyminiszterének az erőfeszítései mellett.
A kiáltványban –
és egyénenként is – hangsúlyozzák: az idő nem Izraelnek dolgozik. Európa, de
lassanként sok amerikai tényező is – vállalatok, piachálózatok, egyetemek –
egyre gyakrabban bojkottálják az izraeli árut, az izraeli politikusokat, sőt,
még az izraeli egyetemi előadókat is.
A folyamat
belátható időn belül Izrael vészes elszigetelődéséhez vezethet, ami az ország
gazdaságára – így exportjára, és ennek következtében a foglalkoztatottságra –
katasztrofális következményekkel járhat.
A javasolt
megoldás: mielőbbi békeszerződés aláírása a palesztinokkal a „két nép – két
állam” elv alapján, és minél szélesebb gazdasági együttműködés. Ez pedig nem
csak a palesztin területek gazdaságát hozza rendbe, de társadalmukat is
pacifikálja, a békés hétköznapok felé tereli. ◙