Beosztottja tölténye ölt meg egy tisztet a Gázai-övezet határán

Csapatsebzés történt hétfő éjjel a Gázai-övezet északi határán, amikor egy katonája golyója végzett a parancsnokkal, Tal Nachman századossal. A tragikus baleset körülményeit vizsgálják.

Kedden ezerfős tömeg vett részt Tal százados temetésén a Nesz Ciona-i katonai temetőben.

„Ez bizonyosan elkerülhető lett volna, de úgy látszik, ez volt megírva odafönt” – búcsúztatta az elesett tisztet édesapja.  

A ynet hírportál szerint ez volt a 11. hasonló eset az utóbbi évtizedben, ami a tudósító – és a korábbi áldozatok családtagjai – szerint arra utal, hogy az Izraeli Hadseregben nem képesek levonni az ilyen tragikus esetekből a megfelelő következtetéseket. ◙

Közelednek az álláspontok?

A New York Times hétfői számában megjelent riportjában Mahmud Abbász, a Palesztin Autonómia elnöke beleegyezett, hogy három év helyett öt év legyen az az átmeneti időszak, amely az Izraellel megkötendő végleges békeegyezmény és a Nyugati Partról történő izraeli kivonulás között eltelik. (Izrael 10-15 évet tart megfelelőnek.)

A palesztin fél állítólag abba is beleegyezne, hogy a leendő palesztin állam határátkelőin és a Jeruzsálem zsidó és arab negyedei közötti átkelőkön harmadik fél, például a NATO, az Egyesült Államok teljesítsen határőri - járőri feladatokat.

Amikor a riporter rákérdezett a legkritikusabb helyszín, a palesztin állam és Jordánia közötti területsáv ellenőrzésére, Abbász elnémult... 

A ynet izraeli hírportál megfigyelője szerint Mahmud Abbász rugalmasnak kíván feltűnni a nyugati sajtóban, miközben elhallgatja a palesztin álláspont azon részleteit, amelyek teljességgel lehetetlenné teszik a megegyezést: például Izrael elismerését zsidó államként, vagy a tényt, hogy az esetlegesen megalakuló palesztin államban egyetlen zsidó sem élhet majd. ◙

Müncheni biztonsági konferencia: amerikai figyelmeztetés, európai mézesmadzag

Szombat este Münchenben biztonságpolitikai találkozóra került sor, amelyen az ENSZ, az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió küldöttei vettek részt. A világszervezetet Ban Ki Mun főtitkár, az Egyesült Államokat és Oroszországot külügyminisztereik, John Kerry, illetve Szergej Lavrov, míg az Európai Uniót Catherine Ashton képviselte.

Ashton asszony, az EU külügyi és biztonsági képviselője kijelentette: az értekezlet résztvevői szerint mind az izraeli, mind a palesztin fél példátlan gazdasági és politikai támogatásban részesül, amennyiben sikerül nekik tető alá hozni egy végleges békeegyezményt. Mint mondta, semmi kétség affelől, hogy a várt megállapodás mindkét fél részéről nagy merészséget és jelentős kompromisszumokat követel. 

John Kerry külügyminiszter egyértelművé tette, hogy, mint mondta, “valamennyiünknek rendkívüli érdeke fűződik e probléma megoldásához”, majd alig burkolt fenyegetést küldött a felek felé, amikor arra figyelmeztetett, hogy megengedhetetlen a megbeszélések kudarca: ezesetben ugyanis nem maradna változatlan a jelenlegi status-quo (amely Izraelnek kedvezőbb). Kerry egy kibontakozó Izrael-ellenes bojkott-hullám, és egy harmadik intifada kitörésének a lehetőségét is felemlítette. Egy amerikai tisztviselő elmondta, hogy Obama elnök rendezési javaslata nem csak a palesztin menekültek, hanem az arab államokból elüldözött zsidók kártérítésével is foglalkozik majd. 

Egy magát “politikai tényezőnek’” nevező izraeli tisztviselő – minden bizonnyal Netanjáhu miniszterelnök tudtával – annak a véleményének adott hangot, miszerint Kerrynek éppen a palesztinokra kellene nyomást gyakorolnia, mert a jelenlegi amerikai stratégia csak még csökönyösebbé teszi a palesztin fél álláspontját, szélsőségesebbé követeléseit. 

Ofir Akunisz, a Kneszet elnökhelyettese szerint Kerry  kockáztatja a béke lehetőségeit. Naftali Bennett gazdasági miniszter (Hábájit hájehudi) reakciója: Izrael barátaitól elvárnánk, hogy éppen most álljanak ki mellettünk, és ne legyenek ellenségeink szószólói. ◙